A Magyar Nyugati Vasút (MNyV) egykor közös magyar–osztrák vasúttársaság volt, melynek 90 évi időtartamra szóló engedélyét az 1869. évi V. törvénycikk tartalmazta. A magyar vonalak építésére mérföldenként forintot biztosítottak, Stájerország 5%-ot biztosított 719 800 forint építési tőke után mérföldenként. A különböző vonalváltozások, továbbá a grazi pályaudvar költséges építése pénzügyi zavarokat idéztek elő, ehhez járult később a győri, székesfehérvári stb. közös pályaudvarok költsége is. Ezek fedezése végett Stájerország az építési tőkét mérföldenként 728 000 forintra emelte föl, továbbá 3 276 400 forintra újabb elsőbbségeket adtak el. Amikor a magyar kormány az 1875. évi XLI. törvénycikk és az 1876. évi XI. törvénycikk alapján meghatalmazást nyert a vasutak segélyezésére, a Magyar Nyugati Vasút 571 000 forintot kapott, melyhez az osztrák kormány azzal járult, hogy a stájerországi vonalak tiszta jövedelmét 332 000 forint erejéig biztosította. Ennek ellenére 1885-ben 373 510 forint függő adóssága volt a társaságnak és ennek fedezésére a szelvények értékét kellett csökkenteni 1 forint 25 krajcárral, sőt az újabb beruházások érdekében az 1874. évi kölcsönt megnövelték. Végül 1888. augusztus 19-én mindkét kormány lefoglalta a vasutat, majd 1889. január 1-jétől az 1889. évi XIV. törvénycikk értelmében a magyar állam vasúti hálózatához csatolták.
A társaság vonalai {| class="wikitable float-left"
! colspan="3" style="color:#fff; background:#C1121C" | A Magyar Nyugati Vasút vonalai|-- |- ! Vonal ! Átadás dátuma ! Megjegyzés |- | Győr–Kis-Czell–Szombathely–Gyanafalva országhatár–Graz MNYV–Graz DV|| colspan="1" style="text-align:left"| * 1871. október 1.* 1872. szeptember 1.* 1873. május 1.* 1873 || colspan="1" style="text-align:left"|Győrött nem az ÁVT felvételi épületétől kezdve a mai Burgenland–Stájerország határpontig az összekötővágány külön volt nyilvántartva |- | Kis-Czell–Veszprém–Székesfehérvár || colspan="1" style="text-align:left"| * 1872. augusztus 9.* 1872. október 3.|| colspan="1" style="text-align:left"|szárnyvonal
Mozdonyok
A táblázat a Magyar Nyugati Vasút mozdonyállományát mutatja az MNyV''' osztályjelölések sorrendjében, továbbá tartalmazza az államosítás utáni MÁV és kkStB jelölésüket is.
A Magyar Nyugati Vasút mozdonyai|-- | Osztály || MNyV-psz. || Jelleg || Darab-szám || Gyártó || Gyártási év || MÁV-psz. || kkStB-psz. ||Megjegyzés' |- | II || 1–14 || 1B–n2 || 8+6 || Lf. v. Sigl || 1870–1872 || II. 850–859ex. MNyV 1–3,7 és 9–14 pályaszámokII. 1027–1036238,027–036 || 19.04–07ex. MNyV 4–6 és 8 pályaszámok || A 9–14 pályaszámú mozdonyok korábban MKV II. osztály 15–17, 19–20 és 22, majd MÁV II. osztály'' 215–217, 219–220 és 222 pályaszámot viselték. III 21–46 C–n2 26 Lf. v. Sigl 1871–1873 III. 860–876ex. MNyV 21, 23–25, 27, 29–35, 37, 40–42, 46III. 2096–2112335,096–112 46.26–28ex. MNyV 43–45 28, 38–39, 26, 36 és 22 psz. korábban eladva a MÁV-nakIII. osztály 215II–217II, 219II–220II és 222II, majd III. osztály 2061–2065 végül ''335,061–065 61–72 1B–n2t 12 Krauss, München 1884 XIII 877–888XIII 5651–5662 – 1891 körül átépítve C–n2vt-re (MÁV XIIlkésőbb MÁV XIIl 6651–6662 végül 384,001–012)
Jegyzetek
Források
Kategória:Egykori magyarországi vasúttársaságok Kategória:Vasúttársaságok az Osztrák-Magyar Monarchia területén