Acsa község Pest vármegyében, a Váci járásban.
Fekvése A Cserhát lábánál, a Galga patak felső szakasza mentén, Pest vármegye és Nógrád vármegye határán fekszik, Budapesttől 60 kilométerre északkeletre, Váctól 25 kilométerre keletre, Aszódtól pedig 25 kilométerre északra.
Megközelítése Autóval a 2106-os úton közelíthető meg Vác irányából, illetve a 2108-as úton, Aszód vagy Balassagyarmat felől.
A hazai vasútvonalak közül az érinti, melynek egy megállási pontja van itt. Acsa-Erdőkürt vasútállomás a vonal állomásainak viszonylatában Püspökhatvan és Galgaguta között található, fizikailag a belterület északi széle közelében helyezkedik el, közúti elérését pedig a 2108-as útból kiágazó 21 322-es számú mellékút teszi lehetővé.
A települést érintő helyközi autóbuszvonalak az alábbiakː .
Története A község mai neve a jelenlegi ismeretek szerint az Acha személynévből származik, amely valószínűleg az ótörök aca (rokon) szóból ered.
Már a honfoglalás idején is lakott hely volt, amit a határában előkerült leletek bizonyítanak. A legrégebbről, 1341-ből fennmaradt írásos dokumentum, amelyben szerepel, nevét Acha formában tartalmazza. Ekkor az Achai család birtoka volt. 1344-ben Acsai Berend fia Márton birtokolta. Egy 1347-ben kelt írásban templomát is említik.
1422-től Garai Miklós nádor tulajdonába került.
A török megszállás alatt, 1562–1563-ban, a budai szandzsákhoz tartozott. Ekkor 6768 akcse adót fizetett. 1559-ben csak 13 ház állt itt.
Az elnéptelenedett települést később szlovákokkal telepítették be. A 17. században Bosnyák Tamás és a Mocsáryak birtoka. Az 1647 évi osztozkodáskor az acsai rész Bosnyák Juditra, Balassa Imrénére esett, majd később leányágon a Koháry és Barkóczy családokra szállt. 1731-ben Barkóczy Krisztina férje, gróf Károlyi Sándor acsai birtokát elcserélte Prónay I. Gáborral. Acsa másik fele, a Mocsáry-rész M. Borbála Aszalay Ferenczné hozománya volt, mely 1744-től ugyancsak Prónay I. Gáboré lett.
Prónai I. Gábor építtette a középkori templom helyére időközben emelt fatemplom helyett a mostani evangélikus kőtemplomot, és közelébe, a hegytetőre, 1735-1740-ben a négytornyú díszes kastélyt is. I. Gábor fiai László és II. Gábor voltak. László a kastély közelében új emeletes kastélyt építtetett magának, míg II. Gábor a régi kastélyban egy könyvtár alapját vetette meg. Prónay Dezső később a tekintélyes könyvtár mellett családi levéltárat is létesített, és egyéb gyűjteményeket is létrehozott (Báthory István és Bethlen Gábor kardjait, Apafy Mihály fejedelem ostábláját is őrizte). A másik kastélyt, báró Prónay Sylvester Gábor részben átalakíttatta és itt helyezte el 4000 kötetes könyvtárát, melyben közel 100 régi, 1710 előtti ritka magyar nyomtatványt is őrzött.
1910-ben 1168 lakosából 929 magyar, 239 szlovák volt, közülük 237 római katolikus, 888 evangélikus és 27 izraelita.
A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Váci járásához tartozott.
Nevezetességei bélyegkép|200px| A Prónay-kastély ebédlője (1910) Barokk Prónay-kastély, amely 1735–1740 körül épült Giovanni Battista Carlone tervei szerint (a 2019-es állapot szerint nem látogatható) Újlaki kastély (Acsaújlak) A településtől északra Csővár várának romjai Római katolikus templom (1747) Falumúzeum
Közélete Polgármesterei 1990–1992: Czeba Pál (független) 1993–1994: Bobós János (FKgP) 1994–1998: Bobós János (FKgP) 1998–2002: Czeba Pál (független) 2002–2006: Czeba Pál (fuggetlen) 2006–2010: Szekeres Rezső (független) 2010–2014: Szekeres Rezső (független) 2014–2019: Szekeres Rezső János (független) 2019–2024: Zemen Szilvia (független) 2024– : Zemen Szilvia (független)
1993 májusában időközi polgármester-választást tartottak a településen Czeba Pál lemondása miatt.
Lakossága A településen jelentős számú szlovák (tót) származású lakos él, akik hagyományőrző csoportokon keresztül őrzik identitásukat. Galgóczy így írt erről 1877-ben: "Tótosan Jacsa, kevés magyarral, némettel vegyül itt tót község, Nógrád megye felé eső határán.”Galgóczy 1877, 121-123
A település népességének alakulása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,1%-a magyarnak, 10,1% cigánynak, 0,4% németnek, 8,6% szlováknak mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,5%, református 1,8%, evangélikus 47,7%, felekezeten kívüli 6,8% (21,2% nem nyilatkozott).Acsa Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93,7%-a vallotta magát magyarnak, 10,5% cigánynak, 8,3% szlováknak, 0,2-0,2% németnek, örménynek, bolgárnak, lengyelnek és románnak, 0,1% szlovénnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,5% volt evangélikus, 15,4% római katolikus, 1,9% református, 0,9% görögkatolikus, 0,1% izraelita, 1,6% egyéb keresztény, 0,4% egyéb katolikus, 8,3% felekezeten kívüli (35% nem válaszolt).Acsa Helységnévtár
Intézmények
Oktatás Acsai Petőfi Sándor Általános Iskola Pitypang Óvoda
Sport Acsai Tanuszoda
Egészségügy Házi felnőtt - és gyermekorvos Fogorvos Aranykígyó gyógyszertár Gyermekjóléti és családsegítő Szolgálat
Hivatal Posta Önkormányzat
Híres emberek Itt született 1760-ban Prónay Sándor aranysarkantyús vitéz, királyi kamarás.
A település filmekben Acsán játszódik M. Kiss Csaba és Rohonyi Gábor Brazilok című filmje; a településen is forgatták.
Források Borovszky Samu: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Jegyzetek
További információk Acsa község hivatalos weboldala Acsa, falu a Cserhát lábánál Acsai Evangélikus Egyházközség Acsaújlaki kastély
Kategória:Pest megye települései Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye települései