Ronald Wilson Reagan (Tampico, 1911. február 6. – Los Angeles, 2004. június 5.) amerikai színész, politikus, Kalifornia állam kormányzója, az Amerikai Egyesült Államok 40. elnöke.

Életrajz

Reagan az Illinois állambeli Tampicóban született. Cipőkereskedő apja, az ír származású John „Jack” Reagan alkoholizmusa miatt anyja, Nelle Wilson tartotta egyben a családot. Rossz anyagi körülményeik miatt, Ronald tanulmányai mellett kénytelen volt munkát vállalni (nyaranta például többször volt vízi mentő). 1932-ben diplomázott szociológiából és közgazdaságtanból az illinois-i Eureka College-on.

Színészi karrierje Jó előadói képességét először Chicagóban rádiós sportriporterként kamatoztatta, majd 1937-ben áttette székhelyét Hollywoodba.

1940-ben feleségül vette Jane Wyman színésznőt, akinek tőle egy leánya született, Maureen (1941–2001) és örökbe fogadták Michaelt (1945–2026). Házasságuk több ok miatt megromlott (Reagan elfoglaltsága, illetve 1947-ben röviddel születése után meghalt második lányuk, Christine), 1948-ban el is váltak. 1952-ben Reagan újra megházasodott, a szintén színésznő Nancy Davist vette el. Ebből a házasságából született Patti (1952–) és Ron (1958–).

A Warner Bros. filmgyár megbízásából, több tucat filmben szerepelt, általában mellékszereplőként. Leghíresebb filmjei: a Sötét győzelem (Humphrey Bogart és Bette Davis oldalán) vagy az Út Santa Fébe (Errol Flynn partnereként, Kertész Mihály rendezésében). A második világháborúban tartalékos tiszt volt a légierőnél, majd újra visszatért Hollywoodba.

Az 1950-es években egyre kevesebb filmszerepet kapott, valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy egyre inkább a politika felé fordult. Miután kétszer megválasztották a filmszínész-szakszervezet (SAG) elnökévé (1947–52 és 1959–60), a nagypolitikai pályát célozta meg. Utolsó filmjét 1967-ben forgatta, Gyilkosok címmel.

bélyeg|160px|Reagan kedvenc lovával (1977)

Kalifornia kormányzójaként (1967–1975) Bár fiatalon és színészként is a demokratákat (különösen Franklin D. Roosevelt politikáját) támogatta, mégis a Republikánus Pártba lépett be 1962-ben. Ismertsége és népszerűsége nagyban segítette, hogy 1966-ban Kaliforniában kormányzóvá válasszák. Ebben a minőségében sikerült az állami költségvetést kiegyensúlyoznia és Kalifornia gazdaságát fejlődési pályára állítania, de ez együtt járt a szociális és egészségügyi háló leépítésével. 1970-ben újraválasztották a posztján.

Többször már nem jelöltette magát kormányzónak, mert teljes erővel az elnökjelöltségre akart koncentrálni. 1980-ban sikerült is pártja első számú jelöltjévé válnia, az elnökválasztáson pedig legyőznie az akkor hivatalban lévő Jimmy Cartert. Elemzők szerint sikerének oka a jó kampány mellett, Carter elnöknek az iráni túszdráma kapcsán mutatott tehetetlensége volt. Az amerikai túszokat végül elnökségének első napján engedték haza az iráni túszejtők, így is kifejezve Carterrel szembeni ellenszenvüket.

Elnökként (1981–1989)

bélyeg|bal|180px|Nancy és Ronald Reagan Hirohito japán császár társaságában (1983)

Csaknem hetvenéves volt, amikor először megválasztották,Az USA-ban még soha ilyen idős elnököt nem választottak. népszerűsége töretlen volt, ezért 1984-ben újraválasztották úgy, hogy az elektori kollégiumban elsöprő (525:13) többséget szerzett.

Két hónappal hivatalba lépése után, 1981. március 30-án egy New York-i elmebeteg taxisofőr, John W. Hinckley revolveres merényletet követett el ellene. Állítása szerint ő csak lemásolta az akkoriban divatos Taxisofőr (Taxi Driver) című film egyik jelenetét, hogy megmentse a filmben játszó Jodie Fostert, akibe halálosan szerelmes volt. A merényletről 2001-ben A Reagan elleni merénylet címmel film is készült.

Az 1973-as és 1979-es olajválság hatására bekövetkezett gazdasági stagfláció helyreállítása érdekében folytatta a már kormányzóként megkezdett – a neves közgazdász Milton Friedman által inspirált – neokonzervatív gazdaságpolitikát, melyet Reaganomicsnak is neveztek. A Nagy gazdasági világválság idején Roosevelt elnök által New Deal néven elindított, majd a Johnson elnökségének idején Great Society néven bevezetett szociálpolitikai intézkedések védőhálóját leépítve próbálta csökkenteni az állam gazdasági és szociális szerepvállalását, nagyarányú jövedelemadó-csökkentést hajtott végre, és jelentősen növelte a fegyverkezési kiadásokat. Bár költségvetési szigort hirdetett meg elnöksége elején, az államháztartási hiányt nem sikerült csökkentenie.Reaganomics, az ajzószer, amely elpusztította a Szovjetuniót – Anno online történelmi magazin

1983-ban tanácsadói (többek között Teller Ede) javaslatára meghirdette a Stratégiai Védelmi Kezdeményezést (Strategic Defence Initiative, SDI), vagy sajtó által elterjesztett nevén csillagháborús tervet, amelynek kulcsszerepe volt a Szovjetunió végleges megroppantásában. A fegyverkezési verseny újraindítása jegyében közép-amerikai államokban tervezett intervenciót, az ottani, USA-val ellenséges rezsimek megdöntése céljából. Az ellenzékiek felfegyverzésén és támogatásán kívül Nicaragua esetében a légierő bevetésére is sor került (ez utóbbi akciót 1986-ban a hágai Nemzetközi Bíróság törvénytelennek találta). 1983-ban a szovjet veszélyre hivatkozva amerikai csapatok megszállták Grenadát, ahol megdöntötték Maurice Bishop kubai típusú rezsimét.

A Szovjetunió és Afganisztán között kirobbant konfliktusba direkt módon nem avatkozott be, de támogatta a szovjetellenes terrorista akciókat elkövető mudzsáhideket. 1986-ban egy nyugat berlini diszkóban történt merényletre válaszolva líbiai célpontokat bombázott az amerikai légierő.

bélyeg|bal|220px|Reagan, Colin Powell nemzetbiztonsági főtanácsadóval egyeztet az Ovális Irodában (1988) bélyeg|250px|Reagan elnök a National Medal of Science kitüntetést adja Teller Ede professzornak (1983)

Nagy nemzetközi sajtóvisszhangot váltott ki a második elnöki ciklusában kirobbant Irán-kontra botrány, amelyben kiderült, hogy az USA fegyvereket adott el – az akkoriban Irakkal háborúskodó – Iránnak, és a befolyt pénzekből a nicaraguai ellenzéket, a kontrákat támogatta gerillaakcióikban. Az ügyet Reagan eleinte tagadta, majd később beismerte, hogy hibát követtek el. Mindez azonban nem csorbította jelentősen népszerűségét.

A kortársai által csak „Nagy Kommunikátornak” nevezett Reagan – retorikai képességeinek köszönhetően – bármilyen szituációból képes volt politikai tőkét kovácsolni magának. Mind a Challenger-katasztrófa kapcsán elmondott beszéde, mind Nyugat-Berlinben a fal lebontásának szükségességéről elmondott beszéde („Gorbacsov úr bontsa le ezt a falat!”) nagy hatással volt hallgatóságára. Az USA-ban úgy tartják, kulcsszerepe volt az általa a „Gonosz Birodalmá”-nak elnevezett Szovjetunió megdöntésében. Népszerűségére jellemző, hogy az 1984-es választáson Reagan minden egyes államban nyert, Minnesota kivételével.

1989-ben, amikor befejeződött második elnöki mandátuma, saját alelnökét, Busht ajánlotta utódjául, ezzel is biztosítva politikájának folytatását.

Utolsó évei bélyegkép|jobbra|250px|Reagan szobra Budapesten (2011) Visszavonulása után néhány évig a National Review konzervatív lap szerkesztőbizottságában dolgozott. 1992-ben a német újraegyesítés előmozdításáért Berlin díszpolgárává avatták. 1994-ben nyilvánosságra hozta, hogy Alzheimer-kórban szenved, ami után már egyre kevesebbszer mutatkozott a nyilvánosság előtt. 2004. június 5-én tüdőgyulladás következtében, 93 évesen vesztette életét. A Ronald Reagan Elnöki Könyvtár melletti parkban helyezték örök nyugalomra. Még életében elneveztek róla egy repülőgép-hordozót (USS Ronald Reagan), illetve egy washingtoni repülőteret.

A kommunizmus bukásának elősegítése és a hidegháború lezárása érdekében tett elvitathatatlan érdemei miatt halála után is népszerű; Magyarországon a Szabadság téren avatták fel szobrát 2011. június 29-én.„A világot megváltoztató” Ronald Reagan elindul a szovjet emlékmű felé – Origo, 2011. június 29. „Ronald Reagan jól döntött: a változást bölcsen irányította, és megőrizte a békét” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszédében.Orbán: Újra kellene egy Reagan (Index, 2011. június 29.)

Magyarul megjelent művei Nancy Reagan–William Novak: Most rajtam a sor – Nancy Reagan visszaemlékezései, fordította: Somogyi Ágnes, Téka–Textura, Budapest, 1990 Egy amerikai élet, fordította: Magyarics Tamás, Antall József Tudásközpont, Budapest, 2014 Az abortusz és a nemzet lelkiismerete; ford. Lakatos Gergő; fordítói, Keszthely, 2020 Ronald Reagan a CPAC-en: "Mi győzünk, ők veszítenek!"; szerk., bev. Matt Schlapp, ford. Balogh Andrea; Alapjogokért Központ, Bp., 2024

Irodalom Avar János: A 40. elnök, Kossuth, Budapest, 1981 Csúcspillanatok – Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan Genfben (az MTI jelenti Genfből), MTI-Fotó, Budapest, 1985 Avar János: Az elnök szerepében Ronald Reagan, Magvető, Budapest, 1988, (Gyorsuló idő) Szovjet-amerikai csúcstalálkozó Washington, 1987. december 7–10., összeállította és szerkesztette: Pálos Tamás, Kossuth, Budapest, 1988 Andor László: Amerikai politika a 20. században, Változó Világ 21., Budapest, 1999 John O'Sullivan: Az elnök, a pápa és a miniszterelnök, fordította: Árokszállási Zoltán, Helikon–Heti Válasz, Budapest, 2010 Egy vidéki srác a gonosz birodalma ellen – Ronald Reagan, 1911–2004, szerkesztette: Schmidt Mária, XX. Század Intézet, Budapest, 2011 (angolul is) Beth A. Fischer: Reagan külpolitikai fordulata – A hidegháború vége, fordította: Bácsi-Nagy András, Antall József Tudásközpont, Budapest, 2017 Richard Aldous: Reagan és Thatcher – Egy különleges kapcsolat, fordította: Horváth Mónika, Antall József Tudásközpont, Budapest, 2019 James Rosebush: A valódi Reagan. Mi tette naggyá Ronald Reagant, és miért fontos ez?; ford. Magyarics Tamás; Antall József Tudásközpont, Budapest, 2021

Jegyzetek

Források

Elhunyt Ronald Reagan (mult-kor.hu) Linkgyűjtemény Reaganről (startlap) Ronald Reagan Elnöki Könyvtár (angolul) Ronald Reagan.lap.hu – linkgyűjtemény Nem bírták a rivaldafényt

További információ

Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok elnökei Kategória:Anglo-amerikaiak Kategória:Ír-amerikaiak Kategória:Skót-amerikaiak Kategória:Skót-ír-amerikaiak Kategória:Az év embere (Time magazin) Kategória:Antikommunisták Kategória:1911-ben született személyek Kategória:2004-ben elhunyt személyek Kategória:Kalifornia állam kormányzói Kategória:Alzheimer-kórban elhunyt személyek Kategória:Amerikai színészek Kategória:Illinois-iak Kategória:Tüdőgyulladásban elhunyt személyek Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak republikánus kormányzói Kategória:Az Amerikai Egyesült Államok republikánus elnökei