alt=Kis-Dunai liget|bélyegkép|Kis-Dunai liget
alt=Csepel-sziget|bélyegkép|Csepel-sziget A XXI. kerület, vagy hivatalos nevén Csepel () a magyar főváros, Budapest egyik kerülete, amely a Duna bal partján és a Ráckevei-Duna jobb partján, a Csepel-szigeten fekszik. Északon a IX. kerület, nyugaton a XI. kerület és a XXII. kerület, délen Szigetszentmiklós, míg keleten a XX. kerület és a XXIII. kerület határolja. Egyaránt rendelkezik kertvárosias, falusias, vízparti, illetve lakótelepi és ipari városrészekkel. Az egyetlen kerület, amely a Csepel-szigeten fekszik, így nem tartozik sem a történelmi Budához, sem Pesthez.
A kerületnek jelenleg 13 városrésze van: Belváros, Csillagtelep, Erdőalja, Erdősor, Gyártelep, Háros, Kertváros, Királyerdő, Királymajor, Ófalu, Rózsadomb, Szabótelep és Szigetcsúcs. Jelentősebb terei közt szerepel többek között a Szent Imre tér, a Csepeli sétány, illetve a Rákóczi kert. Főbb közlekedési csomópontjai a Csepel HÉV‑állomás és a Szent Imre tér. Budapest 1873-as létrejöttekor még a főváros külsőbb, kevésbé beépített területei közé tartozott, és hosszú ideig önálló szigetjellegű településként fejlődött. 1950-ben, Nagy-Budapest létrehozása után lett hivatalosan a XXI. kerület, és ettől kezdve szervesen a főváros részévé vált.
Csepel fejlődése a 19. század végén és a 20. század elején gyorsult fel, amikor az iparosodás meghatározó szerepet kapott. A terület egyik legfontosabb ipari központja a Csepel Művek volt, amely hosszú időn át a magyar nehézipar egyik központjaként működött. A kerület történetében kiemelt szerepe volt a Weiss Manfréd nevéhez kötődő iparfejlesztésnek is. A vasúti és ipari infrastruktúra kiépülése jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy Csepel munkáskerületként ismertté váljon.
Területe 25,75 km², lakosainak száma a 2025-ös becslések szerint körülbelül 70 000 fő, népsűrűsége pedig mintegy 2900 fő/km². Ezzel a főváros nagyobb méretű, de viszonylag alacsonyabb népsűrűségű kerületei közé tartozik. A kerületben lakótelepek, ipari területek és családi házas övezetek egyaránt megtalálhatók.
Története
A Csepel-sziget földjének nagy része a jégkorszak után a Duna árterülete lett. A csepeli homok alkotó része ma is egyezik a dunai homokéval. Már a geológiai jelenkorban (holocén, kb. 10.000 évvel ezelőtt kezdődött) alakult ki a Csepel-sziget. Leszámítva a mai Csepel területének délkeleti részét, lényegében az egész sziget a Duna jelenkori árteréből alakult. (A folyam medrét mélyítette, és így emelkedett ki az ártéri terasz.)
Csepelt közvetlenül a honfoglalás után, még az államalapítás előtt megszállták a magyarok. Ezt ásatási leletek is igazolják, de írásos bizonyítékaink is vannak. Szinte közvetlenül a VIII-IX. század fordulóján bekövetkezett honfoglalás után Árpád vezér megszállt a Csepel-szigeten, ahogy ezt egy, a XII. század végén élt, ismeretlen nevű krónikaíró (akit ezért Anonymusnak, névtelennek nevezünk) megírta. Sőt, szerinte ez a sziget volt –legalábbis egy ideig – a magyar törzsszövetség élén álló fejedelem székhelye. Ma már persze ennek a történetnek az igazságát nem tudjuk igazolni, hiszen Anonymus maga is háromszáz évvel az események után élt. Annyit azonban elismerhetünk, hogy mivel a sziget a későbbi királyok – Árpád leszármazottainak – birtokában volt, időnként megszálltak itt. alt=Szent Imre, Csepel főterének névadója|bélyegkép|Szent Imre, Csepel főterének névadója
A kerület 1950. január 1. óta tartozik a fővároshoz. Korábban város, előtte az ország legnépesebb faluja volt. Már a honfoglalás korában ismert település. Az első okleveles emlék 1138. szeptember 3-án keletkezett, mely Csepelt jobbágyközségként említi. Az évszázadok során a történelmi viharok elől elmenekült a lakosság. A falu újra telepítésére 1712-ben került sor. Csepel falu eredetileg az akkor még szabályozatlan Duna budafoki ágának bal partján, Albertfalvával szemben helyezkedett el. A Duna árvizei rendszeresen elöntötték. Az 1838-as tavasz jeges ár végleg lerombolta, ezért a lakossága 1839-től délkeletebbre, a magasabban fekvő területre költözött, a kerület jelenlegi központjának környékére.Szávoszt-Vass DánielCsepeli exodus 1838 (Dunai Szigetek blog, 2011.11.13.) (A mai Ady Endre, Kiss János altábornagy, Karácsony Sándor és Láng Kálmán utcával határolt részt jelölték ki.) Ekkortól már jelentősen befolyásolta a község életét a közeli, erőteljesen fejlődő Buda és Pest, majd az egyesült főváros.
Csepel életében, fejlődésében meghatározó történelmi esemény volt, hogy a Weiss testvérek 1892-től beindították töltényfelújító és töltényszétszerelő műhelyüket, amely alapja lett a későbbi gyáróriásnak, a Csepel Műveknek. További jelentős állomása a fejlődésnek, az 1912-ben megindult HÉV-közlekedés. Nemcsak Csepel, az ország is jelentősen gyarapodott az 1912-1927 között felépült Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő átadásával.Bécs–Budapest. Műszaki haladás és városfejlődés a 19. században - Várostörténeti tanulmányok 8. (Budapest-Bécs, 2005) Vadas Ferenc: Duna-szabályozás és rakpartépítés Budapesten - Hungaricana online archívum A kikötő a Duna-tengerhajózás központja lett. Az 1950-es fővároshoz csatolás következménye a jelentős népességbeáramlás, az óriási építkezések elindulása, a növekvő létszámú lakosságnak kenyeret adó ipartelepítés volt. A korábbi, nemzetiségi (sváb) lakosság létszámát sokszorosan felülmúlták a vidékről betelepülők. Kiemelten kezelt munkáskerületként 1948-1990 között erőteljes ütemben épültek az elmúlt évtizedek építészeti stílusát hűen tükröző lakótelepek és közintézmények.Bolla Dezső, ifj. Petz Nándor - A lakótelepek kialakulása Csepelen (Csepeli Helytörténeti és Városszépítő Egyesület / XXI. kerületi Hírhatár, 2017.04.13.)
Ma Csepel a főváros egyik leginkább prosperáló kerületei közé tartozik. Az elmúlt évtizedben a városrész gyökeresen átalakult, többmilliárdos beruházások valósultak meg, legyen szó csatornázásról, panelház-korszerűsítésről, az újjávarázsolt Kiserdőről, vagy éppen a Kis-Duna-part rendbetételéről. A kerület büszkeségei a megújult a Daru-domb, Királyerdő, a Kis-Duna-part, a Kalózhajós játszótér, valamint az a fővárosban is egyedülálló, mintegy 25 ezer négyzetméter kiterjedésű Rákóczi-kert – Családok Parkja, ami kicsiknek-nagyoknak kínál kikapcsolódási lehetőségeket a sporttól a szórakozáson át a közösségi programokig. A különböző parkfejlesztések – például a Brenner János park, valamint a Radnóti Miklós Művelődési Ház körül park felújítása, a játszótér felújítások, valamint a sportpályák építése – pedig jól illeszkednek abba a városstratégiai koncepcióba, amely mentén a kerület családbarát jellegének erősítését tűzték ki célul.
Csepelnek kiválóak a kapcsolatai testvérvárosaival, köztük például az erdélyi Nagyszalontával és Tusnádfürdővel. A kerületnek három testvérvárosa is van Lengyelországból, Kielce, Wolomin és Szczecin. A történelem során számos kapcsolódási pont volt a magyarok és a lengyelek közt, amelyek a modern korra baráti viszonnyá érlelték a két nemzet kapcsolatát. Ilyen például a Polonia hadisegély. Az 1919-ben indult lengyel-bolsevik háborúban a hazájuk függetlenségéért harcoló lengyelek több fegyver- és lőszerszállítmányt kaptak Magyarországtól. A magyar kormány – a lengyelek egyedüli támogatójaként – 1920 augusztusában a csepeli Weiss Manfréd Művekben legyártatott 80 vagonnyi hadianyagot juttatott el a frontra. Az utolsó pillanatban kiosztott muníció hozzájárult ahhoz, hogy 1920. augusztus 15-én Varsó mellett a lengyelek megfordították a bolsevikokkal folytatott háború menetét, és kivívták a győzelmet velük szemben. A varsói csatát „Visztulai csoda” néven is emlegetik.
Népesség
A XXI. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén fő volt, ami Budapest össznépességének 4,2%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 4613 fővel csökkent a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 2736 ember volt. A XXI. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 12%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2021-ben a férfiaknál 70,7, a nőknél 78 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők fővel. A fővárosi kerületek közül itt a legalacsonyabb az egy főre jutó bruttó havi átlagjövedelem.Kovalcsik Tamás, Weiler Vilmos - 389 ezertől 1,08 millióig – interaktív térképen, hol mennyit keresnek ma Magyarországon (Telex.hu, 2024.08.29.) 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 86,3%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 9,5%-a, mintegy 6714 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, cigány és román nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.
A 19. század utolsó harmadától a XXI. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1930-ig. A 30-as években ugrásszerűen nőtt a népesség száma a kerületben. A második világháború következtében a kerület a lakosságának a 2,5%-át veszítette el. A háború után dinamikusan nőtt tovább a lakosság száma, egészen 1990-ig. A legtöbben 1990-ben éltek a kerületben fő. A 90-es évektől, egészen napjainkig csökken a kerület népességszáma, ma már kevesebben laknak a XXI. kerületben, mint 1970-ben.
A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XXI. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a kerületben a református.
Politika alt=Parkosított Csepel-Belváros|bélyegkép|Parkosított Csepel-Belváros alt=Felújított panelépületek Csepel-Belvárosban|bélyegkép|Felújított panelépületek Csepel-Belvárosban alt=Az 1721-es Nepomuki Szent János-szobor a Szent Imre téren|bélyegkép|Az 1721-es Nepomuki Szent János-szobor a Szent Imre téren
Polgármesterei + Időszak Név Jelölő szervezet(ek) Megjegyzés1990–1994Hajdu BélaSZDSZ1994–1998Tóth MihályMSZP1998–2002MSZP2002–2006MSZP2006–2010MSZP2010–2014Németh SzilárdFidesz-KDNP2014–2019Borbély LénárdFidesz-KDNP2019–2024Fidesz-KDNP2024–Közösen Csepelért Polgári Egyesület – Borbély Lénárd Csapata
A 2024-es önkormányzati választás eredménye
A polgármester-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/021?tab=results&filter=mayor
Jelölt neve Jelölő szervezet(ek) Szavazatok száma Szavazatok arányaBorbély LénárdBorbély Lénárd Csapata67,38% Dr. Dukán András FerencMomentum – DK – MSZP – Párbeszéd- ZÖLDEK659219,20% Dudás Zoltán Fidesz – KDNP351610,24% Győrfi Krisztina Független Kerekasztal6781,98% Kerékgyártó Nóra A Nép Pártján2620,76% Kál Károly Szolidaritás1490,43%Összesen100%
A képviselőtestület-választás eredményehttps://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/01/telepulesek/021?tab=results&filter=representative
Párt Mandátumok Képviselő-testület Borbély Lénárd Csapata 13 P Momentum – DK – MSZP – Párbeszéd- ZÖLDEK 2 Fidesz – KDNP 2 MKKP 1
Országgyűlési képviselői 1990 és 2010 között Budapest XXI. kerületét a Budapest 30. és 31. számú országgyűlési választókerülete fedte le.
Budapest 30. számú országgyűlési egyéni választókerület (Területe: XXI. kerület 30-39., 41-57., 62-65. sz. szavazókörök): Gyurkó János 1990–1994 (MDF) Paszternák László 1994–1998 (MSZP) Podolák György 1998–2010 (MSZP) Borbély Lénárd 2010–2014 (Fidesz) Budapest 31. számú országgyűlési egyéni választókerület (Területe: XXI. kerület 1-29., 58-61. sz. szavazókörök): Lotz Károly 1990–1994 (SZDSZ) Avarkeszi Dezső 1994–2010 (MSZP) Németh Szilárd 2010–2014 (Fidesz) 2014-2022 között a XXI. és XXIII. kerület teljes területükkel a Budapesti 17. számú országgyűlési egyéni választókerületet alkották.
Budapest 17. számú országgyűlési egyéni választókerület képviselői: