II. (Palaiologosz) Andronikosz, magyarosan II. András (, bizánci császár 1282-től 1328-ig.
Élete VIII. Mikaél idősebb fia apja jól szervezett flottáját hagyta szétzülleni, így uralkodása alatt birodalma jóval kisebb hatalmat képviselt, mint a rivális Genova vagy Velence. Közben a birodalomalapító I. Oszmán szultán vezette oszmán törökök elfoglalták Bithünia nagy részét, és ellenük a császár felbérelte Roger de Flor katalán zsoldosvezér spanyol zsoldosseregét (almogavarok).
Ők meg is szüntették a török fenyegetést, viszont félelmetes erejüket látva Andronikosz fia, Mikaél (akire, lévén apjának társcsászára, helyenként IX. Mikaélként szokás utalni, noha egymaga sosem uralkodott) megölette Flort (1305). Erre a katalánok fellázadtak, feldúlták Trákiát és Makedóniát, végül elfoglalták Thébát és az Athéni Hercegséget. 1320-tól kezdve a császár saját unokájával, Mikaél fiával, Andronikosszal volt kénytelen háborúzni. 1328-ban végül lemondott, és 1332-ben halt meg.
Források
Jegyzetek
Irodalom Angeliki E. Laiou: Constantinople and the Latins. The Foreign Policy of Andronicus II 1282–1328. Harvard University Press, Cambridge MA 1972, Donald M. Nicol: The Despotate of Epiros 1267–1479. A contribution to the history of Greece in the middle ages. Cambridge University Press, Cambridge 1984, Alexios G. Savvides, Benjamin Hendrickx (szerk.): Encyclopaedic Prosopographical Lexicon of Byzantine History and Civilization. 1. kötet: Aaron – Azarethes. Brepols Publishers, Turnhout 2007, , 248–250. oldal
Kategória:Középkori bizánci császárok Kategória:Palaiologosz-ház Kategória:1259-ben született személyek Kategória:1332-ben elhunyt személyek