thumb|300px|Francia–ligur (monacói) kétnyelvű utcanévtábla Monacóban
bélyegkép|Ligur A ligur nyelv (saját elnevezése lìguru vagy lengua/léngoa ligure; nem tévesztendő össze az ókori itáliai liguri nyelvvel) nyelvjárások formájában élő újlatin nyelvváltozat, amelyet az olaszországi Liguriában, Franciaországban, Monacóban, valamint Szardínia délnyugati csücskében mintegy 1,9 millióan beszélnek, kétnyelvűségben a sztenderd olasszal, illetve a franciával. Legközelebbi rokonságban a többi galloitáliai dialektussal áll, főként az emilián–romanyol nyelvvel és a lombard nyelvjárásokkal. Hangtanilag a rétoromán dialektusokkal, az okcitánnal és a franciával, nyelvtanilag és szókincs tekintetében az olasszal mutat egyezéseket. Legjelentősebb nyelvjárása a genovai, melynek szabályozására 1970 óta működik az Académia Ligùstica do Brénno. Legtávolabbi dialektusa közé tartozik a monacói nyelv (Munegascu), amelyről megoszlanak a vélemények valóban lehet-e nyelvnek tekinteni a ligur mellett.
Főbb jellemzői Magánhangzórendszere hangsúlyos szótagban 9 hangszínt tartalmazhat, melyek hosszúsága jelentésmegkülönböztető szerepű, vagyis összesen 18 fonémát jelent: , illetve . Sajátosságai közé tartozik, hogy a latin hosszú Ū ü-vé alakult (mint a franciában). További jellegzetessége, hogy a hangsúlyos és a hangsúlytalan magánhangzó egyaránt lehet rövid és hosszú is; ugyanakkor a rövid magánhangzót csak hangsúlyos helyzetben jelölik – zárt (´) vagy nyílt (`) – ékezettel.
A magánhangzók átírása a következő (genovai): a, à = rövid á â = hosszú magyar á è = rövid nyílt e æ = hosszú nyílt e e, é = rövid zárt e ê = hosszú magyar é i, ì = rövid i î = hosszú magyar í ò = rövid nyílt o ö = hosszú nyílt o o, ó = rövid u ô = hosszú magyar ú u, ù = rövid magyar ü û = hosszú magyar ű
A mássalhangzók közül a latin BL-, PL-; FL-; CL-, GL- csoportok palatalizálódtak: BL/GL > : BLASPHEMA > giástemma (vö. spanyol lástima), GLAREA > giæra CL/PL > : CLAMARE > ciamâ (vö. spanyol llamar és portugál chamar) FL > : FLORE > sciu
Számos egyszerű latin mássalhangzó eltűnt magánhangzók közötti helyzetben, amely szintén a galloromán nyelvekre jellemző.
A mássalhangzók átírása hasonló az olaszéhoz, a következő eltérésekkel: ç = sz hangot jelöl e és i előtt s = ejtése mindig sz, kivétel zöngés mássalhangzó előtt, ahol z z = ejtése z x = ejtése zs
A határozott névelő egyes számban hímnemben o, nőnemben a, magánhangzós szókezdet előtt mindkettő l’; többes számban i és e. A határozatlan névelő alakjai: hímnemben un/unn, nőnemben una. A többes szám képzése az olaszéhoz hasonlóan történik.
Tőszámnevek 1-től 10-ig: un, duî, tréi, cuattrù, çinque, séi, sette, oetto, neuve, dexe.
Nyelvi példák Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1. cikkelye:
További információk
Ethnologue adatjelentés a ligur nyelvről Académia Ligùstica do Brénno GENOVÉS.com.ar - Ligur nyelv
Kategória:Újlatin nyelvek Kategória:Természetes nyelvek