Endre László (Abony, 1895. január 1.Születése és keresztelése bejegyezve az abonyi kereszteltek akv. 19/1895. folyószáma alatt. – Budapest, 1946. március 29.)Halálesete bejegyezve a Budapest V. ker. állami halotti akv. 215/1948. folyószáma alatt. fajvédő magyar politikus, belügyi államtitkár. A magyarországi deportálások egyik fő felelőse.

Családja Szülei a kiskunfélegyházi születésű Dr. Endre Zsigmond szolgabíró és a budapesti születésű Gulner Mária voltak, 1893. szeptember 2-án kötöttek házasságot Abonyban.Szülei házassága bejegyezve az abonyi házassági akv. 52/1893. folyószáma alatt. Apai nagyszülei Endre László és Vajmár Matild. Anyai nagyszülei Gulner Gyula és székesfehérvári Rée Mária.

Élete, pályafutása Az első világháborúban 1915-től huszártisztként vett részt, többször megsebesült, hősiességéért kitüntették, vitézi címet kapott.A deportáló államtitkár: Endre László, holokausztmagyarorszagon.hu (digitális tananyag), hozzáférés: 2012. november 5. 1918-ban jogi diplomát szerzett a Budapesti Tudományegyetemen. 1919-ben Temesrékason, majd Gödöllőn lett szolgabíró.Endre László a Magyar életrajzi lexikonban (hozzáférés: 2008. október 4.) A Tanácsköztársaság bukása után részt vett ellenforradalmi szervezetek – mint például a Magyar Országos Véderő Egyesület, az Ébredő Magyarok Egyesülete, a Kettőskereszt Vérszövetség, vagy az Etelközi Szövetség – terrorakcióiban, 1921 őszén pedig – Prónay Pál mellett, az úgynevezett Rongyos Gárda oldalán – a Burgenland elcsatolását megakadályozni kívánó nyugat-magyarországi felkelésben a maga szervezte fegyveres különítménnyel vállalt tevékeny szerepet. 1923-ban Gödöllőn kinevezték főszolgabíróvá; e tisztséget 15 éven át töltötte be.

A hasonlóan gondolkodó külföldi politikusokkal is rendszeresen kereste a kapcsolatot. 1924-ben találkozott Benito Mussolinivel, 1928-ban pedig az Egyesült Államokban látogatta meg egy hivatalos magyar delegáció tagjaként a híresen antiszemita Henry Fordot, valamint Calvin Coolidge elnököt is. Az Egyesült Államokból visszafelé jövet Münchent is útba ejtette, ahol egy helyi újságíró találkozót szervezett neki Adolf Hitlerrel.Sarkadi Zsolt: Aki az egész országot maga mellé ültette a vádlottak padjára, 444.hu, 2021 november 20. 1935-ben jelent meg könyve Hatalom és igazság címmel, melyben szélsőséges nézeteit hangoztatta.

Gróf Széchenyi Lajossal együtt 1937 tavaszán létrehozta a Fajvédő Szocialista Pártot, amely 1937 augusztusában a Szálasival kötött úgynevezett „életszerződés” alapján egyesült a Nemzeti Akarat Pártjával. 1938-ban, miután Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjává választották, kilépett a pártból. Alispánként egyik legfontosabb céljának tartotta, hogy a megyéhez tartozó Zsidó község középkori eredetű, a zsidó néppel semmilyen kapcsolatban nem álló nevének megváltoztatását elérje (Magyarországon egyébként még több hasonló település van, nem mindegyiknél került sor névváltoztatásra). Ez a helyi képviselő-testület és lakosság ellenállása miatt csak 1943-ban sikerült neki, amikor a belügyminiszter a község nevét Vácegresre változtatta.Vácegres település múltja URL hozzáférés – 2013. július 1.

A legális és illegális munkásmozgalom ellen hozott hírhedt intézkedései, antiszemita jellegű jogfosztó rendeletei gyorsították a fasiszta terror kibontakozását az egész országban. 1944 áprilisától a Sztójay-kormányban a belügyminisztérium közigazgatási államtitkára; a német megszállókkal, többek között Adolf Eichmann-nal szorosan együttműködött. Jelentős szerepet játszott a magyarországi zsidóság deportálásában és megsemmisítésében. Horthy Miklós kormányzó eredménytelenül, de megpróbálta a belügyi tárca politikai államtitkárával, Baky Lászlóval együtt leváltatni. 1944. október 29-én Szálasi a hadműveleti területek polgári közigazgatásának kormánybiztosává nevezte ki, a szovjet csapatok előrenyomulását követően az ország kiürítésének egyik irányítója volt.

1945 márciusában Németországba menekült, ott az amerikai csapatok fogságába esett, és a magyar állam kérésére kiadták. A Népbíróság mint egyik háborús főbűnöst kötél általi halálra ítélte, az ítéletet 1946. március 29-én hajtották végre az V. kerületi Koháry (ma: Nagy Ignác) utca 1. szám alatt.

Művei Hatalom és igazság, Kalántai Ny., Gödöllő, 1935 A berni per tanulságai, Held J. Kny., Budapest, 1936 „A zsidókról” – A berni per tanulságai, Stádium, Budapest, 1942

Jegyzetek

További információk Lévai Jenő: Endre László a háborús bűnösök magyar listavezetője, Müller, Budapest, 1945 Sipos Lajos: Dokumentumok a magyarországi antiszemitizmus történetéből, Bába, Szeged, 2001, (Tisza hangja) Az Endre – Baky – Jaross per, sajtó alá rendezte, szerkesztette, jegyzeteket írta: Karsai László és Molnár Judit, előszó: Randolph L. Braham, Cserépfalvi, Budapest, 1994 Sarkadi Zsolt: Aki az egész országot maga mellé ültette a vádlottak padjára (Az Endre Lászlóról és a magyar holokausztról írt cikk első része, 444.hu, 2021. november 20.) Sarkadi Zsolt: „Megindult a vértetűtől megtisztított fa erős, egészséges vérkeringése” (Az Endre Lászlóról és a magyar holokausztról írt cikk második része,444.hu, 2021. november 21.) Szappanos István:A félegyházi Endre család Legendáriuma (szerzői kiadás, Mentor/Ohio, 2021. június, a szerző Endre László húgának, Mártának fia)

Kapcsolódó szócikkek Cion bölcseinek jegyzőkönyvei Berni per

Kategória:Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjai Kategória:MOVE-tagok Kategória:Magyarország államtitkárai Kategória:Abonyiak Kategória:Gödöllőiek Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:Kivégzett magyar háborús bűnösök Kategória:Holokauszt Magyarországon Kategória:Antiszemitizmus Magyarországon Kategória:1895-ben született személyek Kategória:1946-ban elhunyt személyek