Klosterneuburg osztrák város Alsó-Ausztria Tullni járásában. 2022 januárjában 27 542 lakosa volt, amivel a tartomány harmadik legnagyobb városa. Klosterneuburg a 12. században alapított ágostonos apátságáról ismert.

Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Klosterneuburg a Tullni járásban 170px|bélyegkép|balra|A klosterneuburgi apátság 170px|bélyegkép|balra|Az apátsági templom és a Tutz-oszlop 170px|bélyegkép|balra|A Szt. Márton-plébániatemplom 170px|bélyegkép|balra|A városháza Klosterneuburg a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik (eltérően a járás többi részétől, amely a Mostviertelhez tartozik) a Duna jobb partján, közvetlenül északnyugatra Bécstől. Területének déli és nyugati pereme a Bécsi-erdőhöz tartozik; itt található legmagasabb pontja, az 516 méteres Exelberg is. Az Eichenhain natúrparkhoz tartozó erdei védettek. Területének 58,5%-a erdő, 14%-a kert, 11% áll egyéb mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 7 települést egyesít: Höflein an der Donau (794 lakos 2022-ben), Kierling (3142), Klosterneuburg (15 953), Kritzendorf (2572), Maria Gugging (1348), Weidling (3212) és Weidlingbach (521).

A környező önkormányzatok: nyugatra Sankt Andrä-Wördern, északnyugatra Spillern, északra Leobendorf és Korneuburg, keletre Langenzersdorf, délkeletre Bécs 19. (Döbling) és 17. (Hernals), délre pedig 14. (Penzing) kerületei.

Története A római időkben a dunai limest védő segédcsapatoknak épült erőd a mai város helyén, amelyet feltehetően Arrianisnak hívtak.

Miután Nagy Károly 803-ban meghódította az Avar Kaganátust, a régió a Frank Birodalomhoz, azon belül a Bajor Hercegséghez került. Egy bizonyos Omundesdorfban (talán a mai Klosterneuburgban) udvarház és Szt. Mártonnak szentelt templom is épült, de a Duna kanyarulatában fekvő fennsík bizonyított betelepítése csak a 11. században kezdődött el.

Klosterneuburg első említése 1108-ból származik, akkor még Nivvenburc (Neuenburg, Újvár) formában. A település 1113 körül kapott nagy jelentőséget, amikor III. Lipót osztrák őrgróf itt építette fel új rezidenciáját, 1114-ben pedig vára mellett monumentális templomot és collegiumot alapított a papok képzésére. A collegium 1133-ban ágostonos apátsággá alakult át. A folyó két partján elterülő település lakói a gyakori árvizek miatt egyre beljebb költöztek, míg Neuburg a 13. század elejére gyakorlatilag két részre, a kolostorira (ma Klosterneuburg) és városira (ma Korneuburg) szakadt. I. Albert herceg, aki 1288-ban Neuburgban várat épített magának, hivatalossá tette a szétválást és 1298-ban a kolostori résznek (bár az volt a régebbi) külön városjogot adományozott.

A rosszul védhető alsóvárost (ahol ma a főtér és a Martin-negyed található) többször is megostromolták és kifosztották az ellenséges hadseregek; a lakosság ilyenkor a jól erődített felsővárosban talált menedéket. A felsőváros kis létszámú védereje ellenére képes volt kitartani Bécs 1683-as török ostromakor is.

1763-ban Wilhelm Rudolph von Ripke Klosterneuburgban alapította Ausztria első hajógyárát. VI. Károly császár az apátságot egyfajta osztrák Escoriallá, uralkodói kolostorrezidenciává szerette volna átalakítani, de halála után a munkálatok lelassultak és 1842-ben végleg leálltak. A tervezett négy belső udvarból csak egy, a kilenc kupolából csak kettő készült el. A napóleoni háborúk során a franciák 1805-ben és 1809-ben is elfoglalták a várost. 1805. december 20-án Napóleon is az apátságban szállt meg.

Klosterneuburg a 19. század közepéig 5 ezer fős, főleg bortermelésből élő városka maradt, de a bécsi közlekedési lehetőségek kiépülésével egyre több bécsi polgár költözött ki ide. Az ország egyik első trolibuszvonala itt épült ki a klosterneuburgi vasútállomás és Weidling között. Az 1930-as években a lakosok száma meghaladta a 15 ezret. 1924-ben utcai harcokra került sor, amikor nemzetiszocialista provokatőrök megtámadták a sportrendezvényt tartó szociáldemokratákat; eközben lövések is eldördültek. Az 1938-as Anschlusst követően létrehozták Nagy-Bécset és Klosterneuburgot a korábbi főváros 26. kerületéhez csatolták. Önállóságát 1954-ben nyerte vissza; azonban a szintén Bécshez csatolt, korábban önálló Gugging, Kierling, Höflein, Kritzendorf, Weidling és Weidlingbach községek Klosterneuburg önkormányzata alatt maradtak. A várost a Bécskörnyéki járáshoz kapcsolták, amelynek 1911-től a székhelye is volt. 2016-ban a járást megszüntették, Klosterneuburg pedig a Tullni járáshoz került át. A járáson belüli önállóságát azonban a polgári hivatal itteni fiókintézménye mutatja, valamint az, hogy az itt regisztrált autók rendszáma nem a TU, hanem a KG járási kódot kapja.

Lakosság A klosterneuburgi önkormányzat területén 2022 januárjában 27 542 fő élt. A lakosságszám 1971 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 85,4%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 4,7% a régi (2004 előtti), 4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,3% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 3,6% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 66,4%-a római katolikusnak, 7,6% evangélikusnak, 1,9% ortodoxnak, 1,9% mohamedánnak, 17,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 127 magyar élt a városban; a legnagyobb nemzetiségi csoportot a németek (90,7%) mellett a szerbek alkották 1,6%-kal.

A népesség változása:

Látnivalók bélyegkép|A Maria Gugging-i plébániatemplom bélyegkép|Az evangélikus templom a klosterneuburi apátság 1730-1834 között épült impozáns barokk épülete messzire ellátszik a környéken. A kolostorhoz tartozó eredetileg gótikus templom belső terét barokk stílusban építették át. Híres egyházművészeti gyűjteményének legszebb darabjai késő gótikus oltárképek (Verduni oltár). A kolostor könyvtára 45 000 kötetet, köztük sok ritkaságot és kéziratot is tartalmaz. Az apátságban őrzik Corvin János anyjának, Edelpeck Borbálának 1491-ben pergamenre írt végrendeletét, és Bonfini Magyar Krónika-jának (1545) egy példányát is. a guggingi modern művészeti múzeum a morva-sziléziai múzeum a Szt. Márton-plébániatemplom az apátsági templom melletti, 1381-ben emelt gótikus Tutz-oszlop az 1995-ben épült evangélikus templom

Testvértelepülések Göppingen (Németország)

Híres klosterneuburgiak Johann Georg Albrechtsberger (1736–1809), zeneszerző O. W. Fischer (1915–2004), színész Freisingi Ottó (kb. 1112–1158), püspök, történetíró Hans Ledwinka (1878–1967), autókonstruktőr Karl Rahm (1907–1947), a theresienstadti koncentrációs parancsnoka Gerhard Seibold (1943-), olimpiai bronzérmes kajakozó

Jegyzetek

Források A település honlapja 32144 – Klosterneuburg Statistik Austria

Fordítás

Kategória:Alsó-Ausztria települései Kategória:Ausztria Duna menti települései