A Hármashatár-hegy (rövidítve HHH vagy 3H) a Budai-hegység északi-északkeleti részében az Ördög-árok, a Duna völgye, a Solymári-völgy és a Pesthidegkúti-medence között elhelyezkedő rögcsoport központi, 495 méter magas orma. Környékének nagy része védett, Natura 2000 vagy országos védettségű terület. Erdősége a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelése alatt áll.
Közigazgatásilag Budapest II. és III. kerületéhez, valamint Solymárhoz tartozik. II. kerületi városrészek: Csatárka, Erzsébetliget, Gercse, Kővár, Nyék, Pálvölgy, Pesthidegkút-Ófalu, Szépvölgy, Tökhegy. Óbudai városrészek: Csúcshegy, Hármashatárhegy, Mátyáshegy, Remetehegy, Táborhegy, Testvérhegy.
Földrajza
Geológia A Hármashatár-hegy a Budai-hegység részeként nummuliteszes mészkővel borított, zömében dolomitból felépült, féloldalasan kiemelt sasbérc. Északkeleti részén csaknem egybeforr vele a Vihar-hegy. A hegyet szerkezeti mozgások emelték ki, és helyenként lépcsős, erdős lejtők határolják. Különösen meredek a hegynek a Duna felé leszakadó keleti lejtője. Ezen a részen 2 km távolságon belül a 400 métert is meghaladó szintkülönbség van, mely a legnagyobb a hegységben. Ennek a meredek lejtőnek az alsó részén a Solymári-völgy és a Kiscelli-fennsík között húzódó, a Duna felé lejtő, lösszel és lejtőtörmelékkel fedett kiscelli agyagból felépült teraszszerű fennsík helyezkedik el. Ilyen anyagból van a Felső-Szép-völgyi-medence is.
Területét érinti az Aranyhegyi-patak és a Farkas-torok alatt futó Antal-forrás is, valamint a Jegenye-völgyben lévő Rózsika-forrás, ami a Paprikás-patakba torkollik.
A tektonikus törésvonalak a kiemelkedő hegységi, budai részt is igen alaposan megdolgozták, a repedések utat nyitottak a nagy mélységből felemelkedő meleg vizeknek csakúgy, mint a felszínről leszivárgó karsztvizeknek. Mindezek eredményeként, a meleg és hideg vizek váltakozása során labirintusjellegű, gazdag ásványkincsű barlangok keletkeztek, így a Hármas területén is számtalan található, melyek a következők: + A Hármashatár-hegy barlangjaiBarlang neveHossza Barit-barlang 312 m Erdőhát úti-barlang 23 m Gugger-hegyi-barlang 22 m Kecske-hegyi-hasadék 3,1 m Keleti-kőfejtő 3. sz. barlang 20 m Keleti-kőfejtő 4. sz. barlang 18,5 m Keleti-kőfejtő 5. sz. barlang 6 m Keleti-kőfejtő 6. sz. barlang 58 m Keleti-kőfejtő 7. sz. barlang 22 m Keleti-kőfejtő 8. sz. barlang 11 m Keleti-kőfejtő 9. sz. barlang 2,5 m Keleti-kőfejtő 10. sz. barlang 4,6 m Keleti-kőfejtő 11. sz. barlang 8 m Keleti-kőfejtő 12. sz. barlang 13 m Keleti-kőfejtő 13. sz. barlang 3,5 m Keleti-kőfejtő 14. sz. barlang 6 m Keleti-kőfejtő 15. sz. barlang 3,5m Keleti-kőfejtő 16. sz. barlang 2,5m Keleti-kőfejtő 17. sz. barlang 9 m Keleti-kőfejtő 18. sz. barlang 2,3 m Keleti-kőfejtő 19. sz. barlang 3,5 m Királylaki-barlang 380 m Korallos-barlang 61 m Kőkapu 10 m Látó-hegyi-barlang 58 m Lehelős-lyuk 60 m Oroszlán-barlang 11 mOroszlán-szikla Északi-ürege4 m Pál-völgyi-barlangrendszer 32050 m Rozmaring-barlang 31 m Tábor-hegyi-barlang 162 m
Domborzat A hegycsoport összesen 24 csúcsból áll, többek között a következőkből: északra a Kálvária- és a Csúcs-hegy található, amiket a Virágos-nyereg határol el a rögcsoport közepétől. Alatta van a Vihar-hegy a maga 453 méterével. Keleti oldalából magaslik ki a 394 méter magas hármas dolomitrög, a Tábor-hegy, amit a Felső-Szépvölgy, illetve a Farkas-torok völgye választ el. Déli előhegye a 301 méteres Mátyás-hegy és a Remete-hegy, dél-délnyugatra van a Látó-hegy, nyugat-déli irányban a Kecske-hegy húzódik. Nyugaton a Újlaki-hegy és a Kecske-hegycsoport (Felső-Kecske-hegy, Alsó-Kecske-hegy, Kecske-hegy) veszi körbe. + A Hármashatár-hegy csúcsaiCsúcs neveMagasságaElhelyezkedéseHármashatár-hegy495 mKözépen Vihar-hegy 453 mÉszak Csúcs-hegy 452 mÉszak Újlaki-hegy 449 mNyugat Felső-Kecske-hegy 443 mDélMária-hegy421 mNyugat Alsó-Kecske-hegy 397 mDél Tábor-hegy 396 mDél-keletKálvária-hegy384 mÉszak-nyugat Kecske-hegy 384 mDél-nyugatTök-hegy379 mÉszak Látó-hegy 375 mDélVadaskerti-hegy371 mNyugatSzarvas-hegy356 mÉszak-nyugat Remete-hegy 351 mDél-keletHomok-hegy340 mNyugatVörös-kővár338 mÉszak-nyugatNyéki-hegy334 mNyugatLes-hegy320 mÉszak-nyugatFelső-patak-hegy 312 mÉszak-nyugat Mátyás-hegy 301 mDélVaskapu-hegy293 mDél-nyugatAlsó-patak-hegy216 mÉszak-nyugatGyörgy-hegy202 mÉszak-nyugat
Élővilág A hegy élővilága a Budai-hegységhez kapcsolódik, területén endemikus fajok is megtalálhatóak. Környékének nagy része védett, Natura 2000 vagy országos védettségű terület.
A viszonylag nagy magasság miatt a gyertyános–tölgyes a meghatározó erdőtípus, a hegyoldalon a dolomitos talaj miatt a cserszömörcés karsztbokorerdő mutatkozik, az aljnövényzetet pedig a dolomit sziklagyepek határozzák meg.
A fák közül a tölgy és a gyertyán a leggyakoribb, a karsztbokorerdő jellemző cserjéi a sárga cserszömörce, a szirtes gyöngyvessző, a fekete madárbirs, a vadkörte, a házi berkenye, vagy a ligeti szőlő. A gyepben olyan ritkaságok is fellelhetőek, mint a budai nyúlfarkfű, a piros kígyószisz, a bangófélék közül pl. a légybangó, a szarvas bangó, illetve a sallangvirág.
Egy 1931-es ásatás során a Tábor-hegyi-barlangban Kadić Ottokár vezetésével a bejárat közelében pleisztocén emlősök, például vadló, gyapjas orrszarvú és gímszarvas jól megmaradt csontjaira akadtak. A jelenlegi gazdag élővilág leginkább madarakban és rovarokban mutatkozik meg: utóbbiak közüli ritkaság pl. a fűrészlábú szöcske, illetve a rablópillék. Hüllőként a ritka pannon gyík is szemünk elé kerülhet, emlősök tekintetében pedig vaddisznó, őz, nyúl, róka, szarvas, ürge vagy akár nyuszt is.
Történelem
A név eredete bélyegkép|Derkovits Gyula: A Hármashatár-hegy (1922) Egy 1212. évi határjáráskor Belitzky János által magyarázott oklevele Magas-hegynek (Mons Excelsus) nevezi, az ott található nagy követ pedig Szamár-kőnek. A Hármashatár-hegy alatti területet Monyorósnak (Mogyorósnak) nevezték (más vélemények szerint viszont a hegyet magát nevezték így). Az 1847. évi dűlőkeresztelőkor Árpád orma lett a neve, de ez nem ment át a köztudatba. A névadás oka, hegy tövében sejtették Árpád fejedelem sírját.
A Hármashatár-hegy jelenlegi nevét a 19. században kapta, mert 1873-ig éppen a hegycsúcson volt Buda, Óbuda és Pesthidegkút közös hármas határa. A csúcs ma Budapest II. és III. kerületének határvonalán fekszik.
Középkor bélyegkép|A gercsei templom 2007 őszénA középkorban a Budai-hegységben, ahol nem lehetett szőlőt termeszteni és legelőnek se volt alkalmas a terület, nagy kiterjedésű erdőségek voltak, tele vadakkal. A Hármashatár-hegy területén található a vélhetően középkorban, román stílusban épült a gercsei templom. A templom körül – középkori szokásoknak megfelelően – temető is volt, amely még az 1700-as években is működött.
Itt volt egykor Mátyás király vadaskertje is, amit elsősorban vadtartás és -tenyésztés miatt alakítottak ki, egzotikus állatokkal kiegészítve. Mára szinte teljesen eltűnt, csak az 1930-as években feltárt, hajdani központként működő nyéki vadászkastély alapjainak és a védősánc falainak a romjai találhatók meg. Mátyás krónikása, Antonio Bonfini így írt róla:Emlékét egy emlékmű, a Vadaskerti utca és a Vadaskerti-hegy őrzi. Területén van az Oroszlán-szikla, ami egy kőből faragott ülő oroszlánt ábrázolt, ma már alig felismerhető állapotban, felette pedig az Oroszlán-barlang húzódik. Az egykori vadaskerttől délre emelkedik ki az Apáthy-szikla. 19. század bélyegkép|Kilátás az Újlaki-hegyről a Hármashatárhegyi repülőtér és a Nagy-Hárs-hegy irányába 2022-ben Az 1860-as évek előtt a Budai-hegység, így a Hármashatár-hegy erdeiből fedezték a főváros tűzifaellátást (az építkezésekhez a Kárpátok és a Felvidék fenyveseit használták), ami a közvéleménynek nem tetszett, mert drasztikusan ritkulni kezdtek az erdőségek, vetőmag és csemeték újraültetése híján pedig lecsupaszodtak a hegyoldalak. Az emberek hangot is adtak nem tetszésüknek, aminek eredményeként a budai városi tanács beszüntette a fakitermelést.
A század végére a főváros erdőterületeinek állapota leromlott, és a hegység nagy részén szőlő- és gyümölcstermesztés is folyt. A mai napig megtalálható egy itató az erzsébetligeti terület határához közel, ami az igavonó állatoknak lett létesítve, még mikor szántóföldek fedték a helyet (pl. az Újlaki-hegy és Vörös-kővár között, a mai Hármashatárhegyi repülőtér területén). A művelés felhagyásával és a filoxéravész következtében elvégzett kényszerű szőlőkivágás miatt kiterjedt kopár mezők alakultak ki. Továbbá volt egy másik veszély is: habár a levágott fák töveiről újrasarjadtak a fák és ismét sűrű erdő alakult ki, a sarjaztatás miatt a tölgyfák egészségi állapota minden alkalommal drasztikusan romlik, ami hosszú távon szintén az erdő pusztuláshoz vezet.
1895-ben kinevezték Guckler Károlyt erdőmesterré, aki a probléma forrását a sarjakról növekedett erdőkben látta. Ekkora kezdte el az újratelepítést a tuskókról sarjadt tölgyesek helyébe. A lakók körében ez szintén közfelháborodást váltott ki, mert a folyamatból csupán a sarjerdők gyors etűnését látták, és a magról lassabban, kevésbé látványosan cseperedő tölgyeket nem fogadták el erdőként. Ezért Gucklerék lassabb ütemben, kisebb területeken végezték a kitermelés, beültetés folyamatának munkálatait.
Guckler, a Dévényi Antal által újrafásított piliscsabai kopárok úttörőjéhez hasonlóan, nagyban hozzájárult a Hármashatár-hegy újraerdősítésében. Bécsi mintákat alapul véve, ideiglenesen kevésbé kényes feketefenyveseket telepített, a sekély talajréteg megkötése és további talajképzés céljából. Az így megerősödött talaj tette lehetővé, hogy mintegy 80 évvel később megkezdhessék az őshonos fafajok visszatelepítését a fenyvesállományok helyére. Gucklernek köszönhetően ma már a hegyet újból sűrű erdő borítja. bélyegkép|Kőbánya a Felső-patak-hegyen 2012-benA hegy számos pontján működött bányászat: a 19. században kezdték el a Tábor-hegy és a Remete-hegy közötti Kiscelli-fennsík külszíni kőfejtőiben kitermelni az oligocén korú tardi és kiscelli agyagot, melyet a Budai Tégla- és Cserépipari Vállalathoz tartozó, a fennsík előtt a Bécsi út mentén üzemelt Újlaki és Victoria téglagyárakban dolgoztak fel.Varga Ákos Endre - A Bécsi úti téglagyárak hűlt helye (hamster.blog.hu, 2021.03.18.) Elsősorban a bányászat által okozott lejtőcsuszamlások miatt (másodsorban természetvédelmi okokból) a bányákat, gyárakat a 20. század második felében leállították. A kitermelés során a főváros talán legszebb gipszkristályai is innen kerültek elő. A kiscelli agyagban talált cápafogak, csiga- és kagylókőbelek, levéllenyomatok mellett a kiscellit nevű borostyán is innen kapta a nevét. A bányák nyomai a mai napig számtalan helyen megtalálhatóak, akár a Felső-patak-hegyen, a Mátyás-hegyen, vagy Vörös-kőváron.
20. század 1917-1918 között a hegy keleti, meredekebb oldalán Guckler Károly egy 3,5 km hosszú sétautat alakított ki a Tábor-hegy és a Virágos-nyereg között, amely a Panoráma-kör útvonal része Szépvölgyből kiindulva a Hármashatárhegy, a Vihar-hegy és a Csúcs-hegyet érintve egészen az Aranyhegyi-patakig, mintegy 360-370 m tengerszint feletti magasságban. Az útra többek között a meredek Nagy-Farkas-torokból is fel lehet jutni. Ezt a szakaszt később Guckler Károly sétánynak nevezték el. bélyegkép|A Guckler-szikla a Guckler Károly sétányon 1927-ben 1926-ban megépült a hegy tetején a Hármashatár-hegyi turistaház, majd mikor 1928-ban kiépült az autóút a csúcsig (amit akkor fehér színű betonkorlát szegélyezett, ma már csak néhol látható az út mentén), egyre többen látogattak fel, így a turistaház inkább étteremként kezdett el működni. 1935-ben bezárt, helyén jelenleg az Udvarház Étterem működik. 1926-ban egy másik turistaház is épült, mégpedig a hegy észak-keleti irányában: a Csúcs-hegyi turistaház 1992-ig működött, mára teljesen eltűnt, emlékét utcanév és egy emléktábla őrzi.