Az ezüst-jodid egy szervetlen vegyület, só. Képlete AgI. Sárga színű por. Vízben oldhatatlan (oldhatósága kisebb, mint az ezüst-bromidé), savoldatok sem oldják. Jól oldódik viszont a nátrium-cianid oldatában, és nátrium-tioszulfát-oldatban is feloldódik. Ekkor komplex vegyületek keletkeznek. Fényérzékeny vegyület.
Kémiai tulajdonságai Fény hatására elbomlik, bomlásakor jód és ezüst keletkezik.
Komplex vegyületeket képez az alkálifémek jodidjaival.
Előfordulása a természetben A természetben megtalálható, mint ásvány. Az ásvány neve jodargirit.
Előállítása Ezüst-nitrát-oldathoz valamilyen alkálifém-jodid-oldatot (például nátrium-jodid, kálium-jodid) adnak.
Ekkor először tejszerű oldat keletkezik, majd az ezüst-jodid sárga csapadékként leválik. A csapadékot kimossák, majd sötét helyen szárítják. Fényérzékenysége miatt sötétkamrában célszerű előállítani.
Felhasználása Korábban a fényképészetben alkalmazták, de mára már az ezüst-bromid kiszorította. Az ivóvíz fertőtlenítésére és jégesők elhárítására is használják, de mennyisége nem haladhat meg egy bizonyos határértéket.
Jegyzetek
Források Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret Nyilasi János: Szervetlen kémia
Kategória:Szervetlen ezüstvegyületek Kategória:Jodidok Kategória:Fotográfiai vegyszerek