Gorbósalamon település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
Szilágy megyében, Zsibótól délkeletre, Csákigorbó és Bezdédtelek között fekvő település.
Nevének eredete
Nevét valószínűleg Salamon nevű alapítója után, vagy Salamon tiszteletére épült temploma után kapta.
Története
Nevét 1336-ban már említették az oklevelekben Salamonteluk és Salamontelek neveken.
Gorbósalamon (Salamon) első birtokosai a Zsombor nemzetség tagjai voltak: Sombor fia Gyula és Pető, valamint Gyula fia János és Pál fia András.
1336-ban a birtokot Pogány Istvánnak adták cserébe.
1378-ban a birtok a Bebek család tagjaira szállt, majd tőlük 1470-ben Dengelegi Pongrác Jánosra.
1535-ben Bebek Imre a birtok negyedrészét Balassa Imrének és nejének Somi Annának adta el.
1560-ban Szapolyai János király a birtok felét néhai Bebek Ferenctől elkobozta, s azt Báthory Kristófnak adományozta. A birtok másik fele Balassa Zsófiáé lett.
1592-ben Báthory Zsigmond itteni részét - mely Csáky Dénes fia Mihály utód nélküli halála után szállt rá, Csáky Istvánnak adományozta.
1627-ben Bethlen Gábor fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részbirtokaikban megerősítette.
1696-ban Salamon Török hódoltság alatt lévő település volt.
1803-ban végzett összeírás szerint Csáky Gábor örököseié volt.
1810-ben gróf Haller Jánosné, 1820-ban báró Jósika Miklós, Wass Samuné gróf Bethlen Rozália birtoka volt.
Gorbósalamon a trianoni békeszerződés előtt Szolnok-Doboka vármegye Csákigorbói járásához tartozott.
Nevezetességek 18. századi ortodox fatemplom. Anyakönyvet 1824-től vezetnek.
Források
Jegyzetek
Kategória:Szilágy megye települései Kategória:Szolnok-Doboka vármegye települései