Nagybakta település Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése Beregszásztól délre, Nagymuzsaly és Mezőgecse szomszédjában fekvő település.
Története
Nagybakta (Bakta, Bagota) Árpád-kori település. Nevét az oklevelek már 1232-ben említették „Bagotha” néven Muzsaly határjárásában; ekkor a Szentkirály jobbágy fiainak faluja volt. Utódaik, a Baktai nemesek 1327-ben Csombortelek és Csoma szomszédjában éltek. Közülük István 1338-ban és 1341-ben királyi ember volt. Egy 1363. évben kelt oklevél szerint egykor kikiáltó várnépek lakták a települést. A 14. században még virágzó falu időközben elpusztult, nyoma a Gottesmann féle kastély-telek nyugati oldalán elterülő lapályon tűnik fel.
1851-ben az elpusztult települést „Baktaerdő”-nek is nevezik, amely ekkor a gróf Károlyi család birtoka volt. Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában eképpen említi: „Baktaerdő, erdei puszta, Beregh vármegyében, Kis-Muzsaj puszta szomszédságában. Kiterjed 1600 négyszögölével 384 holdra, melly egészen fiatal nevendék erdő, s a gr. Károlyi család birtoka.”
A 20. század elején még mint tanyát tartották nyilván. A trianoni béke előtt területe Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott. Az első világháborút követően a mesterségesen létrehozott Csehszlovákiához csatolták, majd 1938 novemberétől ismét Magyarországhoz tartozott 1944 őszéig, amikor a szovjet csapatok megszállták a környéket.
Területe 1945-ben az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság, s ezzel együtt a Szovjetunió részévé vált. A század közepétől mesterségesen létrehozott újkori település lett. 1991 óta a független Ukrajna része.
Fontosabb közintézményei: polgármesteri hivatal, általános iskola (vegyes oktatású: magyar/ukrán), posta, klub, könyvtár, közétkeztetési és kereskedelmi egységek, orvosi rendelő, mini pékség, kávézó.
Hitélet: a közösség egyik része a református, a másik része a görögkatolikus felekezethez tartozik. Rajtuk kívül jelentős számban élnek itt például az ortodox (pravoszláv) hívek is (mintegy 360 fő). A Vérke partján épült fel a pravoszláv templom.
Közlekedés A települést érinti a Bátyú–Királyháza–Taracköz–Aknaszlatina-vasútvonal.
Nevezetességek Református temploma a holland és a kárpátaljai protestáns gyülekezetek hathatós támogatásával épült az 1990-es évek végén. Görögkatolikus templomát a helyi görögkatolikus hívek 2001-ben avatták fel.
Testvérvárosa
Ország Város Megye / Körzet / Régió / Állam Magyarország Pácin Borsod-Abaúj-Zemplén
Források Györffy György: Bereg vármegye.
Jegyzetek
Kategória:A Beregszászi járás települései