Mauritius vagy hivatalos nevén Mauritiusi Köztársaság (francia: République de Maurice, angol: Republic of Mauritius, mauritiusi kreol: Repiblik Moris) kicsiny szigetállam az Indiai-óceánon, Madagaszkártól kb. 900 km-re keletre fekszik.
Két nagyobb és több apró szigetből áll. Mauritius és Rodriguez szigetei, a még Franciaországhoz tartozó Réunion és egy sor kisebb sziget Mascarenhas-szigetcsoport néven ismert.
A főváros és legnagyobb város, Port Louis Mauritiuson, a fő szigeten található, ahol a lakosság nagy része koncentrálódik.
A lakossága többnemzetiségű, többnyelvű és több vallású, de az egyetlen afrikai ország, ahol többségben hindu népesség él. A lakosság többsége a mauritiusi kreol nyelvet beszéli.
A portugálok egykori gyarmata holland terület (1638-1710) majd a franciák területe (1715-1810), majd 1810-ben brit gyarmati birtok lett, egészen 1968-ig, amikor kivívta a függetlenségét. Ezután kezdetben monarchia volt a Nemzetközösségen belül, II. Erzsébet államfővel az élen, majd 1992-ben köztársaság lett. A függetlensége óta tagja az Afrikai Uniónak és a Nemzetközösségnek. A politikai rendszer a brit Westminsteri rendszeren alapul.
Földrajz bélyegkép|balra|150px|Mauritius domborzati térképe A 19°50' és 20°32' déli szélességi és az 57°18' és 57°46' keleti hosszúsági fokok között fekszik.
Összterülete 2046 km²; ebből maga Mauritius, a fősziget 1865 km², a tőle 560 km-re fekvő Rodriguez-sziget 104 km², a mintegy 1000 km-nyire északra található Agalega-szigetek 75 km², a 400 km-rel északkeletre fekvő St. Brandon- és Cargados Carajos-szigetek összterülete mindössze 1,3 km²; a 22 sziget többsége lakatlan korallszirt.
Domborzat A fő sziget észak-déli irányban 58 km, kelet-nyugati irányban 47 km, kerülete 330 km.
Mauritius nagy része a délnyugat felé fokozatosan emelkedő központi fennsík. Legmagasabb csúcsa a 828 m-es Piton de la Petite Rivière Noire csúcs. Mauritiuson nincs aktív tűzhányó (viszont Réunionon igen). A fennsíkot a Moka, a Corps de Garde, a Pieter Both és még néhány csúcs (a Piton du Milien, valamint a Motte a Thérese) veszi körül.
Rodriguez-sziget legmagasabb pontja 396 m.
Agalega-szigetek két, homokpaddal összekötött korallszigetből áll.
Vízrajz Legnagyobb folyója, a Grande Riviére 35 km hosszú.
Éghajlat Mauritius a Baktérítő közelében fekszik, így éghajlata szubtrópusi. A nyár decembertől júniusig, a tél júliustól szeptemberig tart. Nyáron az átlaghőmérséklet 30 °C körül van, télen éjszaka 17 °C, kora délután 24 °C körül. A kettő között – szeptembertől novemberig – az átlaghőmérséklet 25 °C és 28 °C között van.
A központi fennsík éghajlata eltér a sziget többi területén lévő éghajlattól: télen 12 °C és 22 °C között, nyáron 18 °C és 30 °C között van. A levegő párás és szinte folyton esik az eső. A sziget délkeleti oldalán az éves csapadék eléri a 4000 mm-t; az északnyugati (esőárnyékos) parton „mindössze” 1000 mm.
Élővilág, természetvédelem Közel 900 fajta virágos növény és páfrány található, de a növények közül kb. 200 fajta közel áll a kipusztuláshoz. 44 őshonos állat élt a szigeteken, de ebből 21 faj már kihalt és továbbiak állnak a kipusztulás szélén. Ezen folyamat megállítására létrehozták a Black River Gorges Nemzeti Parkot, az őshonos madarak és denevérek számára.
A Gerald Durrell zoológus és író által 1963-ban alapított JWPT (Jersey Wildlife Preservation Trust) tagjai fogságban szaporítják a veszélyeztetett állatokat, felnevelik, majd szabadon engedik őket.
A tengerben tengeri teknősök, dugongok és halak élnek, a szárazföldön madarak és gyümölcsevő denevérek. A gyümölcsevő denevérek a Black River rezervátumban élnek.
Emlősök A szigeten az ember megjelenése előtt denevéreken kívül nem voltak más szárazföldi emlősök. A sörényes szarvas Jáváról hozták a telepesek 1639-ben. A közönséges makákót 1528-ban hozták a portugálok Malajziából. A cukornád-ültetvényeken táplálkozó farkatlan tanrek Madagaszkárról érkezett a 19. század vége felé. A szürke mongúzt 1900-ban hozták a cukornádat dézsmáló patkányok ritkítására. A vaddisznók szintén a portugálok segítségével érkeztek a szigetre, és ugyancsak a cukornád-ültetvényeken lakmároznak. Indiai nyúl, kecske és kutya él még a szigeten.
Kétéltűek és hüllők Indiából érkezett az agáma és a sikló is. Őshonos faj a nappali gekkó. Őshonos volt a Földön valaha élt legnagyobb óriásteknős a mauritiusi nyereghátú óriásteknős. De az ember megjelenése után az 1730-as évekre kihalt.Élet és Tudomány, LXVII. évf. 31. sz. 976. o. 2012. A békákat a telepesek hurcolták be, és kedvező körülményekre találva elszaporodtak.
A mindössze másfél négyzetkilométeres Kerek-szigeten él három, csak itt honos gyíkfaj (a Günther-gekkó, a Telfair-szkink és az éjszakai gekkó) és két, csak itt honos kígyófaj (a rőtpikkelyű boa és a mauritiusi boa) – emellett itt áll a világ utolsó hurrikánpálmája és ez a Kerek-szigeti palackpálma egyetlen élőhelye is: már ebből a fajból is csak néhány tucat fa maradt).
Madarak
bélyegkép|jobbra|225px|A kipusztított mauritiusi dodó madár A röpképtelen dodó az oktalanul kiirtott állatok szimbólumává vált. Állítólag két fajtája volt: a Mauritiuson honos barna dodó, avagy dronte és a réunioni szoliter, avagy fehér dodó (Raphus solitairius) volt – napjainkra azonban jóformán bizonyosra vehető, hogy ez utóbbi állat sosem létezett; a tudósok tévesen írták le az ugyancsak kihalt réunioni íbiszről szóló bizonytalan beszámolók alapján.
Az őshonos madarak közül a mauritiusi sándorpapagáj (Psittacula echo; más néven: visszhang papagáj, Psittacula krameri echo), a rózsás galamb (Streptopelia mayeri), a mauritiusi vércse (Falco punctatus) és a mauritiusi paradicsom-légyvadász (Terpsiphone bourbonnensis), a mauritiusi sándorpapagáj, a nem őshonos madarak közül a vörösfülű bülbül, az indiai varjú, a Malajziából érkezett a gyöngyösnyakú gerle és a zebragalambocska , valamint pásztormejnó él a szigeten.
A dodóhoz hasonlóan kipusztult az ugyancsak röpképtelen mauritiusi vörös guvat Aphanapteryx bonasia és két papagájfaj. A mauritiusi papagáj (Lophopsittacus mauritianus) – ez egy hatalmas, tarajos, a valódi papagájformák közé tartozó madár volt, amely valamennyire még tudott repülni. Valószínűleg már a szigeten különült el tőle az ugyancsak kihalt mauritiusi szürkepapagáj (Lophopsittacus bensoni) fejlődése.
A Kígyók szigetén tengeri madarak telepét találjuk: füstös és küszvágó csérek, piroslábú szulák élnek itt.
A Kerek-szigeten fészkel a mauritiusi viharmadár (Pseudobulweria aterrima) más néven ékfarkú vészmadár (Pterodroma aterrima), a trinidadi viharmadár (Pterodroma arminjoniana) és a vörösfarkú trópusimadár. A mindössze másfél négyzetkilométeres sziget egyúttal három fa-, három gyík- és két kígyófaj egyetlen élőhelye.
Nemzeti parkja A sziget közepének fennsíkján, a „Fekete folyó szurdokában” alakították ki a Fekete-folyó Szurdok Nemzeti Parkot.Élet és Tudomány, LXVII. évf. 39. sz. 1232. o. 2012.
Történelem Az arab tengerészek fedezték fel először a lakatlan szigetet 975 körül és elnevezték Dina Arobinak. 220px|bélyegkép|A hollandok az 1500-as évek végén 1507-ben megérkeztek a portugálok, majd később a hollandok is, de a sziget 1638-ig lakatlan volt, amikor is a hollandok Móric orániai herceg () tiszteletére települést alapítottak a szigeten.
Az ő jelenlétük vezetett a röpképtelen dodómadár gyors eltűnéséhez, amely azóta az egyik legismertebb példája lett a fajok kihalásának.
A hollandok 1710-ben elhagyták a pénzügyileg nehéz helyzetbe került településüket, bár számos, korábban rabszolgasorban élő ember ottmaradt. 1722-ben a franciák létrehozták a későbbiekben rendkívül jövedelmező, cukornádültetvényekre összpontosító gyarmatot, ami az Afrika más részeiről Mauritiusra hozott rabszolgák munkájára támaszkodott.
Az 1790-es években a szigeten rövid ideig autonóm uralom volt, amikor az ültetvénytulajdonosok elutasították a francia ellenőrzést a francia forradalom idején ideiglenesen érvényben lévő, a rabszolgaságot megszüntető törvények miatt.
Nagy-Britannia 1810-ben a napóleoni háborúk alatt elfoglalta a szigetet, mivel stratégiai szempontból fontos volt a birodalomnak.
A rabszolgaság 1835-ös eltörlését követően az indiai szubkontinensről származó, fizetett munkások érkeztek a szigetre, akik az ültetvényeken való munkát el tudták végezni a rabszolgák helyett. Ma az ő leszármazottjaik alkotják a lakosság többségét.
Mauritius stratégiailag fontos brit haditengerészeti támaszpont, később pedig légibázis maradt, és a második világháború alatt szerepet játszott a tengeralattjáró- és konvojellenes műveletekben, valamint a hírszerzésben.
Függetlenség 1968-ben lett független parlamenti köztársaságként Nagy-Britanniától, de egészen 1992-ig nemzetközösségi királyság volt az államformája, perszonálunióban az anyaországgal. 1967 és 1992 között II. Erzsébet, mint Mauritius királynője uralkodott.
1992-ben Mauritius államformája köztársaság lett. II. Erzsébetet, mint Mauritius királynőjét a helyi köztársasági elnök váltotta az államfői tisztségben.
2020 júliusában az MV Wakashio japán tulajdonú ömlesztettáru-szállító hajó Mauritius partjainál zátonyra futott egy korallzátonyon és nehézolaj szivárgott egy érintetlen lagúnába, súlyos környezeti katasztrófát okozva.
Államszervezet és közigazgatás bélyeg|Kormányépület, Port Louis Alkotmány, államforma Politikája szerint az ország egy parlamentáris köztársaság.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás Mauritius államfője az elnök, akit a Nemzeti Tanács – az egykamarás parlament – választ meg 5 év időtartamra. A Nemzeti Tanácsnak 62 – közvetlenül választott – képviselője van, 4-8 további taggal, akiket a választás eredményei alapján a „legjobb vesztes” jelöltek közül neveznek meg, tekintetbe véve az etnikai kisebbségek képviseletét. Az országot a westminsteri rendszer szerinti kormányzásban irányítják.
Mauritius gyakran ellentmondásos koalíciós politikáját két kiemelkedő család uralta, amelyek mindegyikének apa-fia párosa több, gyakran egymást nem követő cikluson keresztül volt miniszterelnök. Seewoosagur Ramgoolam volt Mauritius első miniszterelnöke, akit Anerood Jugnauth, fia, Navin Ramgoolam és Paul Raymond Berenger követett, aki a függetlenség utáni Mauritius egyetlen nem hindu miniszterelnöke volt. 2017-ben Pravind Jugnauth lett a miniszterelnök, miután apja rövid időn belül lemondott, és 2019-ben saját jogán választották meg.
A legutóbbi általános választás 2019. november 7-én volt a fő sziget 20 választókerületében és a Rodriguez-szigeti választókerületben. A Harcos Szocialista Mozgalom (franciául: , angolul: , rövidítve: MSM) vezetője, Pravind Kumar Jugnauth került az ország miniszterelnökének megválasztására.
Politikai pártok Közigazgatási beosztás Mauritius 9 kerületből áll: 200px|Mauritius kerületei Black River Flacq Grand Port Moka Pamplemousses Plaines Wilhelm Port Louis Riviere du Rempart Savanne
Védelmi rendszer
Emberi jogok Mauritius az utóbbi időben a szabad, demokratikus jogállamok között szerepel, viszont így is merülnek fel aggályok az emberi jogok érvényesülése tekintetében. Egy 2018-as európai uniós jelentés a családon belüli erőszakot, az LMBTQ közösség tagjai védelmének hiányát, a cenzúrát és a jogellenes fogva tartást nevezte meg a problémák okaként.
A mauritiusi társadalomban a nők hagyományosan alárendelt szerepet játszanak. Helyzetük javítására mindazonáltal a mauritiusi állam már tett lépéseket, így például azon korlátozások eltörlésével, amelyek a nők külföldre vándorlását akadályozták vagy nem lehettek bíróságokon esküdtszéki tagok, illetve hátrányt szenvedtek az öröklésben. Azonban Mauritiuson továbbra sincs átfogó jogszabály, amely biztosítaná a nőkkel szembeni egyenlő bánásmódot. Továbbra is elterjedt a nőkkel szembeni erőszak, míg a munkanélküliek között 57% a nők aránya, noha a munkanélküli nők képzettebbek a férfiaknál.