Becske község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Fekvése A település a Cserhát hegységben, a Galga-patak völgyében, a Szanda-hegy lábánál fekszik. A legközelebbi város Balassagyarmat (20 km). Megközelítése
Főutcája a 2108-as út, ezen érhető el Aszód és Balassagyarmat irányából is; Bercellel a 2138-as út köti össze.
A hazai vasútvonalak közül az érinti, de ennek nyomvonala elkerüli a falu lakott helyeit. Korábban vasútállomás és megálló is volt a község területén, de Becske vasútállomást a falutól való nagy (~5 kilométeres) távolsága és az ezzel összefüggő kihasználatlansága miatt már 1980-ban bezárták. (Egykori helye közúton ma csak Kisecset felől közelíthető meg, a 21 154-es, majd a 21 332-es úton.) Becske alsó megállóhely is külterületek közt helyezkedik el, a központtól mintegy másfél-két kilométerre délre, a 2108-as út mellett, Nógrádkövesd és Magyarnándor között.
Régészeti emlékek Becske határában több nyilvántartott régészeti lelőhely található, amelyek leletei azt mutatják, hogy a környéken már az őskorban jelen volt az ember.Becske Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2019. (VI. 27.) önkormányzati rendelete a településkép védelméről, 1. függelék, 18–19. o. Online hozzáférés.
A Júlia-major 2. lelőhelyen középső paleolitikumra keltezett felszíni településnyomot azonosítottak.Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis: Becske, Júlia-major 2., lelőhely-azonosító: 73695. A külön nyilvántartott Júlia-major 1. lelőhely kőeszközei között késő középső paleolitikumi, illetve kora felső paleolitikumi típusok vannak túlsúlyban.Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis: Becske, Júlia-major, lelőhely-azonosító: 44329.
A Tsz-major területén rézkori felszíni településnyomot tartanak nyilván. Az innen származó leleteket a Kubinyi Ferenc Múzeum gyűjteményében leltározták.Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis: Becske, Tsz-major, lelőhely-azonosító: 46070; KFM leltári szám: 91.1.1–7.
Története Középkor és török hódoltság Becske neve 1272-ben, Bechke alakban bukkan fel először az írott forrásokban. A név valószínűleg a Benedek személynév régi magyar, kicsinyítő képzős alakjából származik.Becske község településrendezési terv módosítása – Örökségvédelmi hatástanulmány. Tarjánterv Kft., 2010, 2–9. o.; régészeti munkarész: Zandler Krisztián, 1–9. o. A tanulmány a 2023-ban közzétett tervdokumentáció 18–38. PDF-oldalán olvasható. Online hozzáférés.
Egy korábbi, 1254-ben kiadott oklevél Szerdahely birtok határleírásában monasterium Belche néven említ egy monostort, egy 18. századi átiratban ugyanez Monasterium Beke alakban szerepel. Bártfai Szabó László ezt a monostort Becske határába helyezte, Tyekvicska Árpád szerint azonban a pontos helye nem határozható meg, mivel más forrás nem említi. Feltehetően magánúri vagy nemzetségi alapítású monostor lehetett, amely a 13. század közepén még működött.Tyekvicska Árpád: Templom és falu térben és időben. A legéndi Boldogságos Szűz Mária templom környezetének története a 14. század végéig. In: Tyekvicska Árpád (szerk.): A Ferenczy Múzeumi Centrum Évkönyve 2015 – Studia Comitatensia 34., Új Folyam 2. Szentendre, 2016, 263–264. o. Online hozzáférés a Hungaricanán.
A 15. században Becske a szandai vár uradalmához tartozott. A plébániai Historia Domus adataira támaszkodó helytörténeti összefoglaló szerint 1493-ban már templom állt a faluban, önálló plébániáját pedig 1542-től említik. Az 1542. évi birtokosok között Berényi András, Becskei Bálint, Lónyay Péter, a Ragyolczy és a Ráskay család, Széchenyi Benedek, valamint Szénásy István özvegye szerepelt.
A hódoltság korából részletesebb adatokat őriztek meg az 1546 és 1590 között készült oszmán összeírások, amelyek Becskét a váci náhije falujaként tartották nyilván. Az összeírt férfiak (nem a teljes népesség) száma 1546-ban 62, 1559-ben 53, 1562-ben 79, 1580-ban 54, 1590-ben pedig 39 volt. A tizedadatok gabona- és bortermelésről, méhészetről és sertéstartásról tanúskodnak. Az 1580. évi összeírás szerint a becskeiek a közeli Szécsén és Szécsénke puszták használatával növelték szántóterületüket.Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Demográfiai és gazdaságtörténeti adatok. Pest Megye Múltjából 6. Budapest: Pest Megyei Levéltár, 1985, 111–112. o. Online hozzáférés a Hungaricanán.
A 18–19. század A török uralom elmúltával a falu népessége ismét növekedésnek indult. Az 1715. évi összeírás 12 magyar és 6 szlovák háztartást, az 1720. évi 23, az 1770. évi pedig 56 háztartást vett számba. Az 1784–1787-es első magyarországi népszámlálás 1083, az 1828-as összeírás 1258 lakost jelzett. Becske a 18–19. században több birtokos között megoszló, közbirtokossági község volt.
A szabadságharc hadműveletei 1849 nyarán érték el Becske közvetlen környékét. Miután az orosz előhad július 18-án megszállta Balassagyarmatot, az ott összpontosított, 25–30 ezer fős cári haderő július 19-én, egy megváltoztatott haditerv nyomán Becske és Nógrádbercel felé vonult. Ezzel felhagyott Görgei Artúr seregének közvetlen üldözésével. A megyei hadtörténeti összefoglaló Becskénél ütközetről nem számol be.Belitzky János: Nógrád megye története I. 896–1849. Salgótarján, 1972, 355. o. Online hozzáférés a Hungaricanán.
Becskéhez személyes szállal is kapcsolódott a szabadságharc. A faluban született Kohn Emil 1848 májusában csatlakozott a Pesten szervezett 1. honvédzászlóaljhoz. Őrmesterként részt vett a Jelačić elleni harcokban és a téli hadjáratban, majd 1849 júniusában a Tatán szerveződő 99. zászlóaljhoz helyezték, később pedig hadnagyként szolgált a komáromi várőrségben a vár feladásáig.Bona Gábor: A '48-as honvédsereg Nógrád megyei születésű tisztjei. A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, XXII. köt. (1998), 9–47., különösen 34. o. Online hozzáférés az MTA Könyvtárának REAL-J repozitóriumában.Bona Gábor: Az 1848–49-es honvédsereg zsidó születésű tisztjei. Múlt és Jövő, X. évf. 1. sz. (1998), 59–87., különösen 74. o. Online hozzáférés.
A 18. század végére számottevő zsidó közösség alakult ki a településen: 1784–1785-ben 65, 1848-ban 123 izraelita lakost írtak össze. Többségük helyben született, voltak közöttük kereskedők, boltosok, batyusok, valamint egy iskolamester is. 1852-ben a becskei közösséget a szügyi hitközséggel vonták össze, a rabbi azonban továbbra is Becskén élt. Létszámuk később fokozatosan csökkent: 1870-ben a falu 1030 lakosából 87, 1910-ben 21, 1930-ban pedig 7 fő volt izraelita vallású.Szederjesi Cecília és Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról. Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. Balassagyarmat–Salgótarján, 2006, 405–406. o. Online hozzáférés a Hungaricanán.
Bányászat a 19–20. században Becske határában kisebb, felső oligocén barnakőszéntelepek találhatók. A szén kitermelését 1848-ból már biztosan dokumentálták, az 1860-as és 1870-es években pedig az egyik bánya a kishalápi cukorgyárat látta el. A munka később többször újraindult, a 20. század első felében pedig újabb kutatásokkal és bányanyitásokkal próbálkoztak. A telepek kis kiterjedése, lencsés szerkezete, vízbetörései és változó minőségű szene miatt azonban nagyüzemi bányászat nem alakult ki. A Becskei Kőszénbánya Vállalat 1940 és 1946 között termelt, a helyi szénbányászat pedig 1949 októberében ért véget.Szvircsek Ferenc: Bányászkönyv. A bányászati nyersanyagkutatás (barnakőszén és lignit) és a bányaművelés története Nógrád megyében a 19–20. században. Salgótarján: Nógrád Megyei Múzeum, 2000, 203–210. o. Online hozzáférés a Hungaricanán.
A 20. század A település közigazgatási helyzete többször megváltozott. Becske 1872-től 1928 végéig a Sziráki, 1928-tól 1983 végéig a Balassagyarmati járáshoz tartozott. 1872 és 1950 között kisközség, 1950-től 1970 közepéig önálló tanácsú község volt. 1970 júliusától 1990-ig Nógrádkövesd közös tanácsának társközségeként működött, a rendszerváltáskor pedig ismét önálló önkormányzatot alakított.Galcsik Zsolt: Nógrád megye közigazgatási és területi változásai 1872–2005. Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 47. Salgótarján, 2005, 87–88. o. Online hozzáférés a Hungaricanán.
Az első világháború idején 125 becskei vonult be katonai szolgálatra, a megye történeti összefoglalója szerint közülük 46-an haltak meg.Szabó Béla – Horváth István: Nógrád megye története II. 1849–1919. Salgótarján, 1969, 198. o. Online hozzáférés a Hungaricanán. A bevonultak számára vonatkozó adat eredeti forrásáról lásd még: Kazareczki Noémi – Szepessyné Judik Dorottya: Nógrádiak a Nagy Háborúban. Dokumentumok az I. világháború Nógrád megyei történetéből. Salgótarján, 2018, 39. o. Online hozzáférés a Magyar Nemzeti Levéltár honlapján. A Hadtörténeti Intézet és Múzeum veszteségi adatbázisa a becskei születésű katonák sorsát név szerint is dokumentálja. HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum: Becskére születési helyre keresve. Katonahőseink – az első világháború magyar katonai veszteségi adatbázisa. Adatforrás: HL 253/371.
1941-ben Becske 1084 lakosa közül tizenkét személy tartozott a zsidótörvények hatálya alá. A nógrádi zsidó közösségek történetét feldolgozó levéltári adattár öt, Becskéhez kötődő áldozatot azonosított. A zsidó vagyon háború alatti kisajátításának helyi nyoma, hogy az Országos Földhitelintézet 1944 szeptemberében több zsidóbirtok bérletére hirdetett pályázatot.Szederjesi Cecília – Tyekvicska Árpád: Senkiföldjén. Adatok, források, dokumentumok a Nógrád megyei zsidóság holocaustjáról. Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 50. Balassagyarmat–Salgótarján, 2006, 405–406. o. Online hozzáférés a Hungaricanán, első oldal; folytatás.
A front 1944. december 7-én érte el a község környékét. A következő napon Plijev lovas-gépesített csoportjának alakulatai Becskénél német csapatokkal kerültek harcérintkezésbe. A hadműveleti leírások szerint a települést páncélosokkal, rohamlövegekkel és tüzérséggel is védték, a szovjet erők délnyugat felől is támadtak, a védők pedig a környező erdők irányába vonultak vissza.D. F. Loza: A szovjet csapatok felszabadító harcai Nógrád megyében. 1944 december. Hadtörténelmi Közlemények, 14. évf. 4. sz. (1967), 587–637., különösen 614–615. o. Online hozzáférés az EPA-ban.Gáspár János: Nógrád megye felszabadulása. A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve, 1976, különösen 128. o. Online hozzáférés az MTA Könyvtárának REAL-J repozitóriumában. Becske szovjet birtokbavétele 1944. december 8-án történt, majd a csapatok innen Szügy és Balassagyarmat felé folytatták előrenyomulásukat.Molnár Pál – Szomszéd Imre: Nógrád megye története III. 1919–1944. Salgótarján, 1970, 230. és 276. o. A harci érintkezés leírása a Hungaricanán; a községek kronológiája. Lásd még: Magyarország katonai birtokbavétele, 1944–1945, Becske adatsora, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum – Magyar Nemzeti Levéltár.
Az 1956-os forradalom idején, október 28-án a templomból kijövő hívek csatlakoztak a fiatalok felvonulásához, majd visszahelyezték a keresztet az iskola falára. Október 30-án Gerhát Imre kezdeményezésére népgyűlést tartottak, a kultúrházban pedig forradalmi tanácsot választottak, amelynek elnöke Kollár Ferenc lett. A tanács november 3-án élelmiszert gyűjtött Budapest számára, működését november 15-én fejezte be.Á. Varga László (szerk.): 1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára. A forradalom eseményei és aktív szereplői a megyében. Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. Salgótarján, 1996, 147. o. Online hozzáférés a Hungaricanán.