Mary Parker Follett (Quincy, Massachusetts, 1868. szeptember 3. – Boston, Massachusetts, 1933. december 18.) amerikai ipari – szervezeti pszichológus. Az „egyetemes cél”, az „egyetemes elv” és a „helyzet törvénye” fogalmai kidolgozása állít neki maradandó emléket a pszichológia történelmében. Follett a szervezeteket társadalmi közösségként értelmező, interdiszciplináris és a konfliktust konstruktívan kezelő úttörő gondolkodó volt a menedzsmentelméletben, aki női mivolta, szociális munkából érkező háttere és korát megelőző szemlélete miatt kimaradt a klasszikus, mérnöki–szociológiai fókuszú mainstream kánonból.
Kutatásai A szervezet egyetemes célját az egyéni igyekezetek szerves, együttműködő egésszé való egyesüléseként határozta meg. Az egyetemes elv lényege a kétirányú kommunikáció, melyet ő „a küldő részére hangsúlyozott fordított válasz-visszacsatolás”-nak nevezett. A helyzet törvénye a vezetéstudomány kontingencia elméleteinek előfutára volt (ld. Fiedler), mely hangsúlyozta, hogy (a vezetéstudományban) nem létezik olyasmi, amit „legjobb módszer”-nek lehetne tekinteni, hanem minden a helyzeten múlik. Ezzel a gondolattal a vezetési feladatok bizonytalanságának sajátosságaira és kezelési érzékenységére utalt.
Érdekellentét Munkásságának egy másik kulcsfontosságú eredményeit a konfliktusok kezelése területén végzett kutatásai hozták. Szerinte minden érdekellentét felfoldható ha: Az egyik oldal megadja magát és érdekét alárendeli a másiknak, Az egyik oldal küzdelemben legyőzi a másikat és érdekének feladására kényszeríti azt, A vitás felek megegyeznek valami kölcsönösen elfogadható középmegoldásban, A felek összefognak és a fennálló problémát közösen megoldják.
Ezeket a lehetséges megoldásokat azóta sokan nagymértékben tanulmányozták és a jelenlegi álláspont megegyezik a Follett eredeti ajánlatával (4), azaz, hogy a különböző érdekek egy nagyobb közös érdekbe integrálhatóak, amin a felek együttműködhetnek. Ez a (1 és 2) „nyer–veszít”, vagy a (3) felhígított „veszít–veszít” (amikor egyik fél érdeke sincs kielégítve) megoldásnál mindenképpen célszerűbbnek tekinthető. Ez a gondolat Follett korában csaknem forradalminak tűnt bizonyos körökben, de sajnos még napjainkban sem váltotta fel alapvető „küzdő” emberi természetünket...
Mindenesetre, Mary Parker Follet a konfliktuskezelés területén való alapozó munkássága képezi a mai modern viselkedéstudomány által a szerződésegyeztető eljárásokban is elterjedten használt ellentétfeloldási módszerek alapját.
Művei
The Speaker of the House of Representatives (A hangszóró a képviselőház, 1896) The New State (Az új állam, 1918) Creative Experience (Kreatív tapasztalatok, 1924) Dynamic Administration (Dinamikus adminisztráció, 1941)Beszédeit, rövid cikkeit gyűjtötték benne össze, posztumusz kiadvány.
Műveit eddig (2010) magyar nyelvre nem fordították le.
Jegyzetek
Források C. Alan Parks: Management Pioneers: Women as Early Contributors to the Management Discipline A közösségi intervenció megközelítései Közigazgatás-szervezési és vezetési ismeretek
Kategória:Amerikai pszichológusok Kategória:1868-ban született személyek Kategória:1933-ban elhunyt személyek Kategória:Amerikai filozófusok Kategória:Amerikai nők Kategória:Amerikai üzletemberek Kategória:Szakírók