Ercsi

Ercsi (, ) város Fejér vármegye északkeleti szélén a Duna jobb partján, a Martonvásári járásban.

Fekvése A Mezőföldhöz tartozó Érd–Ercsi-hátság déli részén fekszik.

A szomszédos települések: észak felől Százhalombatta, kelet felől Szigetcsép és Szigetújfalu, délkelet felől Ráckeve (utóbbi három a Csepel-szigeten), dél felől Iváncsa, délnyugat felől Beloiannisz és Besnyő, nyugat felől pedig Baracska és Ráckeresztúr.

Közlekedés A mellett fekszik, Ercsi vasútállomáson az elővárosi vonatok állnak meg.

A város a 6-os főút mentén terül el, amelyből egy mellékút, a 6204-es út ágazik ki Martonvásár és az azt kettészelő 7-es főút, illetve onnan tovább az M7-es autópálya felé, Ráckeresztúr érintésével és az M6-os keresztezésével. Az 1120-as, 1121-es, 1125-ös, 8185-ös, 8189-es, 8238-as és 8240-es járatok által sűrű autóbusz összeköttetésben áll Budapesttel, Martonvásárral, Százhalombattával és Dunaújvárossal.

Ercsit a Dunán ingázó komp köti össze Szigetújfaluval.

Nevének eredete Az Ercsi név a magyar ér (patak) szó kicsinyítő képzővel ellátott származékából ered. Valószínűleg a településen átfolyó Rába-patakot is egykor Erecsnek nevezhették.Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára, Akadémiai Kiadó, 1980.

Részei Központ Belmajor Tótlik Tiszti lakótelep Búzavirág utcai lakótelep Savanyúrét Dunapart Cukorgyári lakótelep Sinatelep Ipari park Kisduna Újsor Rácszentpéter (Az 1950-es években csatolták át Besnyőtől Ercsihez.)

Története A Duna közelsége már az újkőkorban vándorlási útvonal részévé tette. Kisebb település volt itt a bronzkorban és a római korban is.

Első hiteles okleveles említése 1233-ból ismert. Ez a forrás a II. András által kiadott úgynevezett beregi egyezmény, amely többek között az egyházak sójárandóságát szabályozta. Ebben Ercsi középkori latin alakban, Hercz néven szerepel: „Ecclesia de Hercz mille Zuanos”, vagyis az ercsi egyház ezer sóegység járandóságot kapott.

Az oklevélben említett ercsi egyház az ercsi Szent Miklós-apátságra utal. A monostor a Duna túlpartján, Ercsivel szemben, a Csepel-szigeten állt, azon a területen, amely ma Szigetújfaluhoz tartozik. Alapítójának Tamás nádort tartják, aki 1185–1186 körül hozhatta létre, és a monostor templomának sekrestyéjében temették el. Eredetileg bencés apátság volt, különleges jogállással: nem a területi egyházi vezetés, hanem közvetlenül a pápa alá tartozott. A 13. században ciszterciek és karthauziak is megjelentek körülötte, majd 1253-tól ismét ciszterciek lakták; Szent Miklós titulusa ekkor bukkant fel először biztosan. A kolostor 1482-ben az ágostonos remetékhez került, a török korban pedig elnéptelenedett, és pusztulásnak indult.

1526-ban a Duna mentén Buda felé tartó törökök feldúlták a falut, de csak a 16. század második felében néptelenedett el. Az 1620-as évektől kezdve – a török uralom lazulásával –, jobb megélhetést kereső délszlávok kezdték benépesíteni a nagyrészt elhagyott falut, amely 1636-ban mezővárosként ismeretes, 1686-ban pedig végleg megszabadult muzulmán uraitól.

300px|balra|bélyegkép|A megújult ercsi Eötvös-kápolna

1660-tól Szapáry-, majd házasságok révén Lilien- és Eötvös-birtok. A család azonban eladósodott, s az uradalmat 1845-ben el kellett adnia hodosi és kizdai báró Sina Simon bankárnak. A Sina családtól 1876-ban a Wimpffen grófok szerezték meg a birtokot.Echo Innovációs Műhely Közhasznú Egyesült: Ercsi épített öröksége TOP-5.3.1-16-FE1-2017-00001 tanulmány, topografia.hu

Ercsi a 17. század után sokat gyarapodott, elsősorban népesség tekintetében, mivel a környék valódi központja Adony lett. 1689-ben ortodox kolostor, 1767-ben római katolikus templom létesült a településen. A 18. század vége felé a Mezőföld többi területéhez hasonlóan Ercsi körül is majorságok alakultak, ám a település ettől függetlenedve élt, egyre nagyobb számban jelentek meg iparosok és kereskedők itt. Végül 1800-ban kapta meg a mezővárosi rangot.

Vályi András 1796-ban így írt róla: "ERCSI. vagy Ercsiny. Elegyes magyar, német, tót, és rátz falu Fejér Vármegyében, földes Ura Gróf Szapáry Uraság, lakosai katolikusok, fekszik az Ország úttyában, Duna vize mellett, Posta is van benne. Határja jó termékenységű, réttye, legelője elég van, eladásra középszerű alkalmatossága, második Osztálybéli."

A céhes ipar mellett hamarosan megjelentek a nagyobb üzemek is. Az 1830-as években a Lilien-birtokon szesz- és likőrgyár létesült, amely később cukorgyártással is foglalkozott. Nem sokkal később Eötvös Ignác birtokán is burgonyacukor és keményítőgyár kezdte működését. Dunai kikötője pedig a kereskedelem fontos színhelye volt. Azonban a mezőváros középkorias szerkezete, de a nagybirtokosok se tettek komolyabb fejlődést lehetővé Ercsiben. Lakosai nagyrészt magyar nemzetiségűek, kisebbségben délszlávok (horvátok), németek, szlovákok, zsidók és cigányok voltak.

Fényes Elek 1836-ban így jellemezte a települést: "Ercsi vagy Ercsény, vegyes rácz-német-magyar-tót f. a’ Duna partján 4 posta állásnyira Budától. 3415 kath. 15 ó hitű, 10 ref. 8 evang. 12 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Tágas vendégfogadó. Posta hivatal. Olaj fabrika. Határja nagy és termékeny; legelője, szőlő hegye bőven. Izacsot (festő fű) termeszt, ’s jövedelmes halászatot űz. F. U. G. Szapáry Vincze." Majd ugyanő 1851-ben: "Ercsi, vagy Ercsény, vegyes horvát-magyar-német-tót mezőváros, Fejér vgyében, a Duna mellett, a buda-eszéki országutban, saját postahivatallal és váltással Tétény és Adony közt. Lakja 3120 lakos, kik többnyire r. katholikusok, paroch. templommal, vendégfogadóval, sok Duna malommal. Határa tágas és termékeny; bort is sokat termeszt. Birja b. Sina."

1882-ben készült el a települést is érintő, Budapestet Pécscsel összekötő vasútvonal, azonban csak az 1910-es évek hoztak nagyobb változást Ercsi életében. 1912-ben épült meg Közép-Európa sokáig legkorszerűbb cukorgyára a vasútállomás közelében, amely azonban nagyrészt csak idénymunkát biztosított.

1944-ben itt kelt át először a Vörös Hadsereg a Dunán, ami szükséges volt a főváros bekerítéséhez.

A második világháború után a településszerkezet nagyban átalakult. A cukorgyárat 1948-ban államosították, a nagybirtokokon kisparaszti földek, majd termelőszövetkezet jött létre, illetve 1950-ben a Honvédség egy pontonos-hidász dandárja alakult meg itt.

A főváros közelsége sok embert csábított az ingázásra, ám lakossága nem fogyott, mivel több közintézmény is nyílt a településen, amely 1970-ben nagyközségi, 2000-ben pedig városi rangot kapott.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Keszthelyi László (független) 1994–1998: Kokics Tibor (független) 1998–2002: Bátki József (független) 2002–2006: Bátki József (független) 2006–2010: Szabó Tamás (MSZP) 2010–2014: Szabó Tamás (MSZP) 2014–2019: Győri Máté (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Szabó Tamás (független) 2024– : Gólics Ildikó (Fidesz-KDNP)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,3%-a magyarnak, 9,2% cigánynak, 1,4% horvátnak, 0,4% németnek, 0,3% románnak mondta magát (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,7%, református 6,3%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 26% (30,8% nem nyilatkozott).Ercsi Helységnévtár

2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 5,9% cigánynak, 1,3% horvátnak, 0,5% ukránnak, 0,4% németnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, görögnek és bolgárnak, 2,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 24,9% volt római katolikus, 5,5% református, 0,5% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,4% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 20,2% felekezeten kívüli (46,1% nem válaszolt).Ercsi Helységnévtár

Gazdaság Mezőgazdasága fejlett. Elsősorban a gabona-, kukorica-, cukorrépa- és napraforgótermesztésen alapul. Az élelmiszeripar is jellemző, 1998-ig jelentős cukorgyártás is folyt. Kisebb könnyűipari létesítmények működnek a kialakított ipari parkban. Fő megélhetési forrása a szolgáltatás és kereskedelem, amelynek a város nagy átmenő forgalma és regionális központi jellege egyaránt kedvez. Ercsiből nyílik a MOL százhalombattai kőolajfinomítójának déli kapuja. A nagy kiterjedésű Dunai Finomító Ercsi északi részébe is átnyúlik.

Kultúra, oktatás, sport A településen két iskola és több óvoda is működik. Utóbbiak gyógypedagógiai és zeneiskolai részleggel. A városban az Eötvös József Művelődési Ház a legjelentősebb kulturális intézmény színházteremmel és 22 000 kötetes könyvtárral.

A városi Baczakó Péter Sportcsarnok kézilabdapályával, küzdőtérrel és úszómedencével várja a sportolni vágyókat. Ercsinek a 20. század elején alakult meg labdarúgócsapata, az Ercsi Kinizsi SE. A városnak kézilabdacsapata is van, az Ercsi SE.

Nevezetességei 1526-ban a Mohácsra tartó magyar hadsereg emlékműve: a mohácsi csata 400. évfordulójára készült 1926-ban, de a második világháború alatt megrongálódott és sokáig nyoma veszett. 1992-ben megtalálták, a Szapáry Péter Honismereti Szakkör pedig közadakozásból új talapzatra állíttatta fehér műkőből. 1996. augusztus 20-án avatták fel. (Eötvös utca és Bajcsy-Zsilinszky út találkozása) Cukorgyári Szent Erzsébet kápolna (Cukorgyári lakótelep 7.) Eötvös József Emlékmúzeum: az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum az emlékház jelenlegi kiállítását 1988-ban, Eötvös születésének 175. évfordulójának tiszteletére nyitotta meg. A kiállításnak a kastélyhoz tartozó, egykori vendégház ad helyet. Eötvös ebben az épületben fogadta barátait. A két nagyobb egységből álló kiállítás Eötvös életét és a közoktatásban kifejtett munkásságát mutatja be. (Eötvös utca 33.) Eötvös József-szobor (Eötvös tér 2.) Ercsinél elesett szovjet katonák temetője: az 1944-es decemberi dunai átkelés során elesett szovjet katonák temetkezési helye a kastély volt parkjában. A központi emlékoszlopot többször átalakították, jelenlegi formájában 1958-ban állították újjá. (Eötvös utca és Bajcsy-Zsilinszky út találkozása) I. világháborús emlékmű: a község megrendelésére készült 1943-ban, fehér műkőből. A magyar katona egészalakos szobrának készítője Keviczky Hugó (1879–1946) szobrászművész. (Duna-part) II. világháborús emlékmű: Ercsi nagyközség önkormányzatának megbízásából készítette 1991-ben Giber János tardosi kőfaragó tardosi vöröskőből. A rajta lévő márványtáblák az ercsi áldozatok neveit őrzik. (Duna-part) Lilien-Eötvös-Sina-Wimpffen-kastély és angolkert (Eötvös utca 11.) Nagyboldogasszony kegytemplom (Templom tér) Nepomuki Szent János-szobor: a szobor a 18. század második felében készülhetett. Eredeti helye a régi országút mellett, a kastély mellett volt. A terület felparcellázása miatt került jelenlegi helyére, a Templom térre. A vízenjárók, vízimolnárok védőszentjükként nagy tiszteletben tartották. (Templom tér) Református templom: 1930-ban szentelte fel Ravasz László püspök. Historizáló, az erdélyi magyar szecesszió jegyeit viselő stílusban épült. A templom falára 1995-ben helyezték el az Ercsiben született Rupp Kornél irodalomtörténész emléktábláját, és 2000-ben az első világháború református áldozatainak emléktábláját. 2016-ban renoválták.(Dózsa György út 32.) Szapáry-kápolna és Eötvös-obeliszk Tűztorony: 1903-ban épült a község akkor még többnyire nádtetős házai védelmére, historizáló stílusban. Építette Roth Jakab helyi vállalkozó. Renoválták 1978-ban, 1998-ban és 2015-ben. (Szent István út és Táncsics Mihály utca sarka)

Nevezetes személyek Itt születtek Baczakó Péter (1951–2008) olimpiai bajnok súlyemelő Bajnáczky István (1924–1972) röplabdázó Bejczy Antal (1930–2015) fizikus, űrkutató, a Marsjáró egyik megalkotója Bulovszky Englert Erzsi (1860–?) színésznő Bus István újságíró Csernyák István (1932–2005) festő Dékány Kinga (1973–) sportoló, kétszeres világbajnok kajakozó Dieballa Géza (1867–1926) belgyógyász Fetter Károly (1889–1937) szobrászművész Gordon Róbert (1877–1928) gépészmérnök