bélyegkép|csipkebogyó
A vadrózsa (Rosa canina), gyepűrózsa vagy csipkerózsa őshonosNemesvitai Botanikus Kert gyógy- és fűszernövény, magyar népies elnevezései: bicskefa, ebcsipke, gyepű-, parlagi-, vagy vadrózsa, tüskefa. Termése a csipkebogyó, amelyet egyes vidékeken petymegnek vagy hecsedlinek is neveznek, ezért itt a növényt hecsedlibokornak, a terméséből készült bort, lekvárt és teát hecsedlibornak, hecsedlilekvárnak és hecsedliteának is mondják. Erdőszéleken, cserjésekben gyakran találkozhatunk vele. Tavasszal fehér, de rózsaszínnel bemosott virágaival, ősszel áltermésének égőpiros színével hívja fel magára a figyelmet.
Elnevezése A latin név szó szerint „kutyarózsát” jelent, melyet több európai nyelv használ köznyelvi megnevezésére. Ez onnan ered, hogy a rómaiak veszett kutya harapásának kezelésére javasolták a növényt (ennek hatékonyságát a tudomány később nem igazolta).Howard, M.: Traditional Folk Remedies Century, 1987 p.133 Magyarországon mint vadon termő gyógynövényt gyűjtéskor a R. canina-t egy fajként kezelik, de botanikailag megkülönböztethetők önálló elterjedésű kisfajok (microspecies), alfajok (subspecies). Mint gyűjtőfajként értelmezve (species aggregatum), az elkülöníthető fajok: Rosa canina L., R. dumalis Bechst., R. subcanina (Christ) Dalla Torre et Sarnth., R.obtusifolia Desv., R. corymbifera Borkh., R. caesia Sm., R. subcollina (Christ) Dalla Torre et Sarnth.Bernáth J. (szerk. ): Gyógy- és aromanövények. Mezőgazda, Budapest, 2000 (3. átdolgozott és bővített kiadás) 497-498. oldal
Megjelenése 150–300 cm magasra növő, lombhullató, tüskés cserje. 5-7 páratlanul szárnyas, összetett levelei hosszúkás tojás alakúak, szélükön fűrészesek, mindkét oldalukon simák. Viráglevelei világos rózsaszínűek, elvirágzás után visszahajlanak. Áltermése piros, tojás alakú, sima felszínű, belül magvai szőrösek.Rudi Beiser: Teák gyógynövényekből és gyümölcsökből. Gyűjtés, elkészítés és fogyasztás. Budapest, Sziget Könyvkiadó, 2013, 160. oldal.
Termése
Némelyik fajtája hétszer, tízszer több C-vitamint tartalmaz, mint a citrom.Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 260. oldal.
Felhasználása Virágának illatos szirmai salátákba, pitékbe valók. Szörpöt, ecetet, sörbetet, édességeket ízesíthetünk vele.
Gyümölcse, a csipkebogyó sokféleképpen felhasználható: a belső tüskés magoktól megtisztítva és szárítva gyógytea, de nyersen gyógybor, szörp és lekvár, illetve dzsem készítésére használják. A csipkebogyóból hideg eljárással készített italok nagyon sok C-vitamint tartalmaznak, ezért a napi fogyasztásával növelik a szervezet ellenállóképességét. Mivel a C-vitamin hő hatására elbomlik, már a szárítása sem történhet 40 foknál magasabb hőmérsékleten.
Alkalmas még saláták, gyümölcssaláták ízesítésére, vagy bólék készítésére.
Tea, szörp, bor, lekvár formájában fogyasztjuk. A magjában E-vitamin van, ezért a belőle készített csipkebogyóbort, kimagozatlan friss gyümölcsből ajánlott készíteni. Az így készített bor vitaminpótló, enyhe gyulladáscsökkentő, és vesekőoldó, enyhén vizelethajtó és gyulladásgátló hatású. Ezt a tulajdonságát főzetében vagy speciális vese- és húgykőoldó teakeverékekben is felhasználják. Mellékhatása nincs.
Jegyzetek
Források N. Vermeulen: Gyógynövények enciklopédiája. Ventus Libro, Budapest, 2005
Kapcsolódó szócikkek Japán rózsa Gyümölcsbor Natúr gyógyteák Csipkebogyóbor készítése
Kategória:Rózsák Kategória:Évelők Kategória:Cserjék Kategória:Gyógynövények Kategória:Növénygyűjtőfajok Kategória:1753-ban leírt növényfajok