A vanília a kosborfélék (Orchidaceae) családjába tartozó Vanilla nemzetségnek, illetve a nemzetségbe tartozó néhány faj termése a vanília „bab” fűszerként használható fel. Erre a célra elsősorban a Vanilla planifolia fajt termesztik, de felhasználható a Vanilla pompona és a Vanilla tahitiensis is. A mintegy száz növényfajból csupán ezt a hármat termesztik aromája miatt. A nemzetséget Charles Plumier határozta meg 1754-ben, Johann Sebastian Müller munkásságát felhasználva. A vanília szó a spanyol vaina (tok, hüvely) kicsinyítőképzős változata, jelentése tehát egyszerűen tokocska, hüvelyecske. Az elnevezés a toktermés alakjára és jellegére utal, amelynek nem sok köze van a pillangósvirágúak hüvelyterméséhez, amely az igazi babot adja.
Megjelenése A Vanilla planifolia más növényekre felkúszó növény, eredeti hazája Mexikó, ahol már Amerika felfedezése előtti időkben a kakaó ízesítésére használták. 1-2 év alatt fordul termőre, bár virágot 6 hónaposan is hoz. Eredeti élőhelyén egyetlen méhfaj egyedei tudják beporozni a virágot, ezért sokáig csak Mexikóból exportálták, és ritkaságnak számított. Elterjedéséhez a növény mesterséges megtermékenyítésének 1841-es felfedezése kellett. Világszerte még ma is a Réunion szigetén élt Edmond AlbiusA rabszolgafiú, aki nélkül nem ehetnénk ennyi vaníliafagyit – 24.hu, 2023. december 25. módszerét alkalmazzák a beporzáskor. A virág két részét egy kis lebeny, a rostellum választja el egymástól. A munkások egyik ujjukkal lenyomják a növény bibéjét és porzóját, majd egy fa pálcikával nyitva tartják a rostellumot, amíg elvégzik a beporzást.
Félérett állapotban szüretelik a termést, amikor zöldes, vagy éppen sárgulni kezd. A leszedett termést először hőkezelik, szárítják, majd 8 hónapig dobozokban érlelik. 10-22 centis a termése. 14 centinél nagyobbakat értékesítik mivel minél nagyobb annál ízesebb és jobb minőségű. A különlegesen jó minőségű rudakon még az apró, fehér, tűhegyes vanília kristályok is kiütnek.
A fűszer (Vanillae fructus) 10–20 cm hosszú és 3–10 mm vastag toktermés. Fénylő felületű, hosszanti irányban ráncos, gyakran fehér vanília kristályok kiütnek rajta. A vanília a sáfrányt követően a második legdrágább fűszer a világon.
Minőségét aromája, színe, hajlékonysága jellemzi. Magas nedvtartalmú növény, csak kiszáradás után válik törékennyé. Ilyenkor már kevéssé értékes. Vanillint, illatanyagot, vanillinsavat, zsírt, gyantát tartalmaz.
A világ legnagyobb vaníliatermelője Madagaszkár, amely az összes vaníliatermelés mintegy 80 százalékát adja. Rajta kívül Indonézia, Mexikó, a Comore-szigetek és Réunion rendelkezik még jelentősebb vaníliatermeléssel.
Felhasználása Felhasználható sütemények, kompótok, fagylaltok, krémek és általában édes ételek, likőrök, édes levesek, mártások ízesítésére. Az étellel együtt főzzük, teljesen ártalmatlan fűszer, ezért gyomor-, epe-, és veseproblémákkal küszködők is nyugodtan használhatják.
Az alábbi formákban beszerezhető: Vaníliarúd. Ez maga a toktermés. Ha az étel csak enyhe ízesítést kíván, egészben belefőzhető, majd újrafelhasználható. Intenzívebb ízesítéshez (például pudingok, krémek) hosszába ketté kell vágni a rudat, ki kell kaparni a belül található apró magokat, majd mind a héjat, mint a magokat az ételhez kell adni (a főzés végén érdemes a héjat eltávolítani). Vaníliakivonat. Előállításához alkoholos folyadékban főzik a vaníliarudakat. A főzés legvégén érdemes az ételhez adni, különben hajlamos elpárologni. Az étel íze nagyon hasonló kivonattal készítve, mint vaníliarúddal, de az oldóanyag enyhe alkoholos íze érezhető marad bizonyos ételekben. Vaníliáscukor. Legegyszerűbb előállítási módja, hogy vaníliarudakat, vagy az elhasznált héjakat a cukorban hosszasan pihentetjük. Íze kevésbé komplex, mint a kivonat vagy a rúd íze.
1 zacskó (9 g) vaníliáscukor kb. 1-2 teáskanál kivonattal vagy 2-4 centi vaníliarúddal helyettesíthető.
Képek
Jegyzetek
Kategória:Fűszerek Kategória:Kosborfélék Kategória:Növénynemzetségek