Belvárdgyula (, ) község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.
Fekvése Pécs és Mohács között, légvonalban mindkettőtől körülbelül 20 kilométerre fekszik.
A szomszédos települések: észak felől Olasz, északkelet felől Szederkény, délkelet felől Borjád, dél felől Nagybudmér, délnyugat felől Kiskassa, északnyugat felől pedig Birján.
Megközelítése Legfontosabb megközelítési útvonala a Mohácstól Pécsig húzódó 57-es főút, mely északi határszéle közelében halad el érintve Kisgyula és Gyulapuszta településrészeket is; ezen érhető el a legegyszerűbben az ország távolabbi részei felől. A falu központja azonban zsáktelepülésnek tekinthető, mert oda csak a főútból délnek kiágazó 57 102-es számú mellékút vezet be. Pécs térségével az 5611-es út kapcsolja össze, és érinti területét (csomópont nélkül) az M60-as autópálya is.
Története A Belvárd és Kisgyula települések egyesüléséből keletkezett falu területe már az ókorban lakott hely volt.
1056-ban a pécsi püspökség volt a birtokosa.
1285-ben említették először fennmaradt okiratban Jula néven.
A 13. század végén a Győr nemzetségbeli Konrád pálos kolostort építtetett a területen, melyet Szent László tiszteletére szenteltek.
A falu 1356-ban vásártartási jogot kapott.
1484-től káptalani iskola is működött benne.
1750 körül Tolna vármegyei református magyarok költöztek a településre.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Németh Jenő (független) 1994–1998: Németh Jenő (független) 1998–2002: Németh Jenő (független) 2002–2006: Németh Jenő (független) 2006–2010: Sándor Ágnes (független) 2010–2014: Sándor Ágnes (független) 2014–2019: Sándor Ágnes (független) 2019–2024: Sándor Ágnes (független) 2024– : Nagy Brigitta (független)
Nevezetes belvárdgyulaiak
Szabó Mihály (1933–2011) református lelkipásztor Szabó Mihályné Pinczés Klára (1935–2016) református lelkésznő, tanárnő, írónő Szabó Mihály (1958) marketingszakember Toma Árpád (1958) válogatott labdarúgó Szabó Mónika (1975) karmester
Nevezetességei thumb|250px|összedőlt katolikus templom helye Az 1854-ben épült római katolikus templom 2006. május 22-én, hétfőn éjjel statikai okokból kifolyólag összedőlt. A nem körültekintően kibővített (a templomtorony a templom boltozatára épült, pótlólagos merevítések nélkül), majd szintén nem körültekintően felújított (kötőgerendák nélküli fedélszerkezet) épület tornya alatt beomlott a boltozat, a torony ráomlott a templomhajóra, és a templom csaknem teljes egészében romba dőlt.Bővebben: Dulácska Endre–Dulácska Zsolt: Összedőlt egy templom. In: Műemlékvédelem, 2010/2. 114–117. Az új katolikus templomot 2007. december 22-én szentelték fel.A templom alapkövét II. János Pál áldotta meg A falu református temploma 1754-ben épült. Szabadidő park Kultúrház Lakodalmas ház Emlékpark
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99%-a magyarnak, 18,7% cigánynak, 1,5% horvátnak, 1,9% németnek, 0,2% örménynek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 14,3%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 16% (13,1% nem nyilatkozott).Belvárdgyula Helységnévtár
2022-ben a lakosság 87,6%-a vallotta magát magyarnak, 8,4% cigánynak, 2,6% németnek, 1,2% horvátnak, 0,6% szlováknak, 0,3-0,3% görögnek, szlovénnek és szerbnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,7% volt római katolikus, 12,1% református, 0,6% evangélikus, 1,4% egyéb keresztény, 2% egyéb katolikus, 12,1% felekezeten kívüli (38% nem válaszolt).Belvárdgyula Helységnévtár
Néprajzi szempontból, a népviselet alapján a település Belvárd része a sárközi népcsoport területéhez tartozik, annak legdélibb pontja.
Jegyzetek
Források thumb|250px|református templom
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Baranya megye települései