Berekböszörmény község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.

Fekvése A Bihari-sík délkeleti peremén, a magyar-román határ mellett fekszik, a legnagyobb szomszédos településtől, Biharkeresztes városától 10 kilométerre délre.

További szomszédai: délnyugat felől Körösszegapáti, nyugat felől az utóbbihoz tartozó Körmösdpuszta, északnyugat felől pedig Told. Keleti és déli irányból Romániához tartozó területek határolják, a legközelebbi szomszédos települések román oldalon dél-délkeleti irányban a Sebes-Körös (Crișul Repede) menti Körösszeg (Cheresig) és Vizesgyán (Toboliu).

Megközelítése A településen áthalad a Biharkeresztes-Komádi közti 4215-ös út, közúton csak ezen érhető el.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasútállomás a mintegy 10 kilométerre lévő Biharkeresztes vasútállomása.

Története

Berekböszörmény 1396-ban a körösszegi várhoz tartozott, s a vidék legnagyobb községe volt. Nagy- és Berekböszörmény egykor ikerközségek voltak, és a hagyományok szerint egy harmadik falu, Vernyike-Böszörmény is állt a mai Vernyike dűlő helyén.

Egy 1421-es oklevél Berekböszörményt falunak, Nagyböszörményt pedig városnak írja le.

Egy 1554-es adólajstrom külön Nagyböszörmény és Bereg helységet említ.

1520-ban a település birtokosai a Csákyak voltak. Az akkori vámösszeírásban Böszörmény mint vámszedőhely szerepel.

A falu egykor vásáros hely volt, amelyben az 1800-as évek elején Serfőzde is működött.

A település fennmaradt régi helynevei közül említést érdemel a Korhánydomb, és a Budai halom, valamint a falu határán átvonuló ún. Ördögárok.

A 18. század végén a Csáky család szép úrilakot épített a településen.

Közélete Polgármesterei IdőszakNévJelölő szervezetForrás1990–1994Vajda Imrefüggetlen1994–1998független1998–2002független2002–2006független2006–2010független2010–2014Nagy Ernőfüggetlen2014–2019független2019–2024Szücs Viktorfüggetlen2024–Nagy Ernőfüggetlen

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 89%-a magyar, 11%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 19,2% cigánynak, 2,1% románnak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,9%, református 52,3%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 23,1% (14% nem válaszolt).Berekböszörmény Helységnévtár

2022-ben a lakosság 89,4%-a vallotta magát magyarnak, 7,1% cigánynak, 3,3% románnak, 0,1-0,1% horvátnak, németnek, bolgárnak, ukránnak, szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 47,1% volt református, 3,8% római katolikus, 1,6% ortodox, 0,6% evangélikus, 0,5% görögkatolikus, 3% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 14,5% felekezeten kívüli (28,3% nem válaszolt).Berekböszörmény Helységnévtár

Nevezetességei Református temploma 1678-ban épült késő gótikus épületrészletek felhasználásával. 1783-ban átalakították. Hársfasora Hajdú-Bihar megye védett természeti értékei közé tartozik. A településtől nyugatra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala.

Híres emberek

Itt született 1783-ban Szivák Miklós úrbéri terheket viselő, jobbágytelken élő kisnemes, az 1848-as első népképviseleti országgyűlés tagja. A Verőce vármegyei Antal Mihállyal ők ketten voltak Magyarországon az első parasztképviselők. Itt született 1845. május 12-én Nyíri István magyar gépészmérnök, malomüzem- és fürdőalapító. Itt született 1888. augusztus 11-én Emőd Tamás költő. Itt született 1906. szeptember 25-én Kovács Dezsőné Balogh Margit korrekorder. (110 év és 230 nap)https://gerontology.wikia.org/wiki/Margit_Dezsone_Kovacs Itt született 1927. július 25-én prof. dr. Leel-Őssy Lóránt, ideg-elmegyógyász főorvos, címzetes egyetemi tanár. Itt született 1928. február 5-én Tarsoly Elemér Jászai Mari-díjas színművész. Itt született 1936. június 13-án Veres Győző kétszeres, egyben első magyar súlyemelő világbajnok, sokszoros olimpiai, világ- és Európa-bajnoki érmes, akinek nevéhez 18 világcsúcsdöntés fűződik.

Források

Jegyzetek

További információk Berekböszörmény az utazom.com honlapján

Kategória:Hajdú-Bihar megye települései Kategória:Bihar vármegye települései