Beregdaróc község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
Fekvése A vármegye keleti szélén, Vásárosnaménytól 20 kilométerre északkeletre, közvetlenül a magyar-ukrán határ mellett fekszik.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: északnyugat felől Barabás, nyugat felől Gelénes, délnyugat felől Csaroda, dél felől Márokpapi, délkelet felől pedig Beregsurány. Határszéle északkeleten közel 10 kilométer hosszúságban egybeesik az államhatárral. Ukrán oldalon a legközelebbi település Beregdéda (Dijda).
Megközelítése Csak közúton közelíthető meg, Tiszaszalka-Gelénes irányából a 4122-es, Beregsurány és a 41-es főút felől pedig a 4127-es úton.
Története A honfoglalás időszakára benépesült három kis település - Sid, Csonkás, Kirva - lakói a tatárjárás után települtek a Tibériás-patak által körülölelt, erdőkkel szegélyezett, biztonságosabbnak tűnő helyre, a későbbi Beregdaróc helyére.
A szakirodalom az Árpád-kori darócokat királyi vadfogóknak tartja. Valószínűleg innen ered a falu neve is, mivel ez a terület a kezdetektől királyi birtok volt.
Fennmaradt oklevél 1284-ben említi először a falut Drauch néven. Az első birtokosok a Gutkeled nemzetségből származó Daróci és Váradi családok voltak.
A történeti forrásoktól eltérően a helyi névmagyarázat a daru szóból eredezteti a falu nevét, mivel egyidőben igen sok daru élt ezen a vidéken.
Az 1400-as években már annyi irtás volt a falut körülölelő erdőkben, hogy új telkeket lehetett kijelölni. Az ekkor átalakított Árpád-kori templom köré szerveződött a mai falu magva.
A 18. századtól a Gulácsy, majd a Lónyay család birtokába került a település. A nagybirtokok felaprózódását az első világháborút követően a birtokos családok eladósodása gyorsította fel.
A település a trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Badak Sándor (független) 1994–1998: Tóth Miklós (független) 1998–2002: Badak Sándor (független) 2002–2006: Dr. Révész Ferencné (független) 2006–2010: Dr. Révész Ferencné (független) 2010–2014: Dr. Révész Ferenc Miklósné (független) 2014–2019: Pálinkás György (független) 2019–2020: Pálinkás György (független) 2020–2024: Tánczos László (független) 2024– : Tánczos László (Fidesz-KDNP)
A településen 2020. szeptember 27-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző polgármester február 21-én egészségügyi okokra hivatkozva lemondott. A választás időpontját először 2020. június 7-ére tűzték ki, de aznap nem lehetett megtartani, mert a koronavírus-járvány miatt életbe lépett veszélyhelyzeti korlátozások lehetetlenné tették lebonyolítását. A korlátozások feloldását követően a választás új időpontját 2020. szeptember 27-ére tűzték ki.
Népesség Beregdaróc népessége 2011-ben még csak 731 fő volt, de 2016 elejére 978 főre növekedett. Ennek okai közt főleg az ukrán-magyar határ túloldaláról átköltöző népesség megjelenése valószínűsíthető.
A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 83%-a magyar, 17%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,2%-a magyarnak, 19,4% cigánynak, 0,7% ukránnak mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,7%, református 53,3%, görögkatolikus 21,3%, felekezeten kívüli 1,4% (16,3% nem válaszolt).Beregdaróc Helységnévtár
2022-ben a lakosság 80,4%-a vallotta magát magyarnak, 8,3% cigánynak, 1% ukránnak, 0,1-0,1% horvátnak, németnek, bolgárnak, ruszinnak és románnak, 0,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (19,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 4,2% volt római katolikus, 39,3% református, 19,9% görögkatolikus, 0,2% ortodox, 3% felekezeten kívüli (33,4% nem válaszolt).Beregdaróc Helységnévtár
Nevének eredete SEBESTYÉN ZSOLT BEREG MEGYE HELYSÉGNEVEINEK ETIMOLÓGIAI SZÓTÁRA (Bessenyei Könyvkiadó ● Nyíregyháza, 2010)-ból idézve: "Daróc ’település Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében, Vásárosnaménytól K– ÉK-re’ 1284: Drauch (GYÖRFFY 1: 538), 1307: Dorouch (ZichyOkm. 1: 115), 1343: Darolch (uo. 2: 86), 1530: Darolcz (Conscr. Port.), 1542: Darocz (uo.), 1543: Darotz (uo.), 1550: Nagydrotz (uo.), 1553: Darocz (N. KISS 153), 1570: Darocz (Conscr. Port.), 1773: Darócz (LexLoc. 47), 1808: Darócz (LIPSZKY: Rep. 127), 1851: Darócz (FÉNYES 1: 240), 1864/65: Nagy Darócz (PESTY 471), 1877: Darócz (Hnt.), 1913: Beregdaróc (Hnt.), 1973: Beregdaróc (Hnt.). A Daróc helységnév magyar eredetű, a m. R. daróc foglalkozásnévből keletkezett. Ez szláv átvétel, jelentése azonban bizonytalan (TESz. 1: 596). Azokat a vadászokat hívhatták így, akiknek vadbőrnyúzás, szíjhasítás és szarvlevétel volt a feladatuk (FNESz., Beregdaróc, KNIEZSA 1955: 623). A 16. századtól használt Nagy- előtag az elpusztult, későbbi alapítású Kisdaróc nevének előtagjával állt korrelációban. A Bereg- jelző 1904-től használatos (MEZŐ 1999: 86), s az egykori megyei hovatartozásra utal."
Nevezetességei Görögkatolikus templomáról bővebb információ a beregdaroc.nyirgorkat.hu oldalon található. Református temploma a 14. században épült gótikus stílusban. A Dédai-erdő és a Nyírjes-tó természetvédelmi terület.
Források Györffy György: Beregvármegye. Sebestyén Zsolt: Bereg megye helységneveinek etimológiai szótára (Bessenyei Könyvkiadó, Nyíregyháza, 2010)
Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Bereg vármegye települései