Beremend () nagyközség Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Fekvése A Nyárád-Harkányi-síkon, Villánytól délre, közvetlenül a horvát határ mentén () fekszik, közel Magyarország legdélibb pontjához. thumb|250px|Az 5708-as út beremendi határátkelője

Megközelítése Közúton Villány vagy Siklós felől érhető el: az előbbi város irányából Magyarbóly érintésével, az 5706-os úton, az utóbbi felől pedig Nagyharsányon keresztül, az 5708-ason. Ez utóbbi elvezet Beremend központjától egészen az országhatárig, a 2006 decemberében átadott beremendi határátkelőig. A határ túloldalán a legközelebbi szomszéd község a horvátországi Petárda, régebbi nevén Peterd, mai nevén Baranjsko Petrovo Selo.

A környező kisebb települések közül Kásáddal az 57 121-es mellékút köti össze .

Személyforgalmat bonyolító vasútvonal nem érinti, de cementgyárát kiszolgálja a egy rövid szárnyvonala, melynek végállomása a mai Magyarország legdélibb fekvésű működő vasútállomása.

Története Régészeti leletek bizonyítják, hogy Beremend már az újkőkorban lakott hely volt. 1281-ből maradt fenn az első okleveles forrás, mely nevét említi, illetve azt, hogy névadója, Beremeni Péter 7 ekényi földjét eladta egyik rokonának. Ennek emlékét őrzi a beremendi csücskös talpú címer hasított szalagjában olvasható „BEREMEND1281” felirat. Vannak azonban olyan források is, amelyek szerint a Berman vagy Bermann névből s az 1200-as évekbőlPécs melletti települések honnan a név? eredeztethető a település neve.

Beremend a 15. században, a Hunyadiak alatt élte virágkorát, amikor mezővárosi rangú, vásártartási joggal rendelkező hely volt.

Az 1687. augusztus 12-i nagyharsányi csata után elnéptelenedett, s benépesedése csak az 1700-as évek elején kezdődött meg újra. 1769-ben már iskola is volt benne.

1918 novemberétől 1921 augusztusáig szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság nevű szerb bábállam része lett, s szerepelt a szerb királyság minimális területi követeléseit bemutató 1919. májusi memorandumban is.

Beremendhez tartozó egykori puszta a község központjától északkeletre lévő Püspökbóly (1933-ig Rácbóly, ; nevét - az országban található Rác-kezdetű településnevek többségével együtt - akkor változtatták meg). A 19. század közepén Beremend egészéhez hasonlóan szerbek alkották népességének nagy részét, de az 1910-es évekre Beremend már német többségű lett, Püspökbóly azonban szerb többségű maradt. Itt született Manninger Jenő sebészprofesszor. A Beremendi Cementgyár 1972-ben kezdte meg a termelést.1972-es gyárépítés - duna-drava.hu

Idegen elnevezései Beremend hivatalos neve horvátul Breme, de a versendi horvátok a Brime, az átai horvátok pedig a Bremen alakot használták.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Heindl József (SZDSZ) 1994–1998: Heindl József (SZDSZ) 1998–2002: Heindl József (SZDSZ) 2002–2006: Heindl József (SZDSZ) 2006–2010: Orsokics István (független) 2010–2014: Orsokics István (független) 2014–2019: Theisz Ferenc (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Theisz Ferenc (Fidesz-KDNP) 2024– : Theisz Ferenc (Fidesz-KDNP)

Oktatás A helyi általános iskolában a 2019/2020-as tanévben 161 diák tanult.helyi iskola diáknévsora 2019/2020

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,2%-a magyarnak, 1% cigánynak, 1,4% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 3,5% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (24,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,7%, református 9%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,3% (31,6% nem nyilatkozott).Beremend Helységnévtár

2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% németnek, 2,1% cigánynak, 1,2% horvátnak, 0,2% szerbnek, 0,2% lengyelnek, 0,1% bolgárnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,8% volt római katolikus, 8,3% református, 0,4% evangélikus, 0,3% ortodox, 0,1% görögkatolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 14,6% felekezeten kívüli (35,5% nem válaszolt).Beremend Helységnévtár

Nevezetességei thumb|250px|Beremend központi tere Mendele Ferenc-emlékház Megbékélés kápolna Beremendi-kristálybarlang (nem látogatható) Déli pont (kopjafa) Strandfürdő (karsztvízzel)

Gazdaság Mészkőbányászat Beremendi Cementgyár (Duna-Dráva Cement Kft. Beremendi Gyár) Mészgyár (Carmeuse Hungary Kft. Beremendi Gyár) Híres szülöttei Adam Dragosavljević (1800–1862) magyarországi szerb pedagógus, nyelvújító Bertalan Lajos (1838–1901) mérnök Manninger Gusztáv Adolf (1910–1982) magyar mezőgazdász, egyetemi tanár Manninger Jenő (1918–2008) sebészprofesszor Hegyi Sándor (1932–2009) válogatott labdarúgó Mendele Ferenc (1934–1994) Ybl-díjas építész, az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség igazgatója

A település a filmekben, irodalomban Beremend érintőlegesen említésre kerül Dobray György A Mi Ügyünk, avagy az utolsó hazai maffia hiteles története című filmvígjátékában; a történet szerint innen próbáltak cementet szerezni egy nagyszabású bűntényhez a film bűnöző főszereplői.

Jegyzetek

Források

További információk Beremend Nagyközség Önkormányzatának honlapja Beremend környéki Református Társegyházközség honlapja Együtt Beremendért Alapítvány honlapja Beremendi Cementgyár új határátkelő átadása 2006-ban

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Baranya megye települései Kategória:Határátkelőhelyek Kategória:Baranya vármegye települései