Bodmér

Bodmér község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban.

Fekvése A vármegye északnyugati részén fekszik, a Vértes keleti nyúlványai alatt húzódó Vértes peremvidékén, Bicskétől 11 kilométerre délnyugatra. Közigazgatási területén áthalad a Söréd-Bicske közti 8126-os út, de központjába csak az abból északnyugatnak kiágazó 81 111-es számú mellékút vezet.

A környező települések távolsága: Vértesboglár 2,5, Szár 5, Felcsút 5, Alcsútdoboz 7 kilométer.

Vasútvonal nem érinti; autóbuszon az 1251-es, 1253-as, 1853-as, 8002-es és 8120-as járatokkal érhető el.

Története

A település nevét fennmaradt oklevél 1131-ben említi először Budmer alakban.

A falut a tatárjárás után IV. László király (1272-1290) adományozhatta (?) a Bodmériaknak, akik közül István és György használatra tartozékaival, illetve pusztáival együtt (Lad, Vadpálülése, Maladnok, Szőcs, Petrestelke, Disznókút, Szemtelke, Pokoldrakottya, Németi, Csákány) átadta rokonának, Vasvári Péternek.

Vasvári Péter comes (ispán) – a Csák nemzetségből való István fia Péternek a szerviense – a szomszédos Boglár (Vértesboglár) birtokosa volt abban az időben. 1325-ben a Bodméron, Németiben és Csákányoson elzálogosított részek kivételével visszaadta bodméri birtokát Istvánnak és Györgynek.

1311-ben Bodmért az oklevelek mint Boglárral (Vértesboglár) határos települést említik.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Cingulné Szelicsán Ilona (független) 1994–1998: Rácz Imre (független) 1998–2002: Rácz Imre (független) 2002–2006: Rácz Imre (független) 2006–2010: Rácz Imre (független) 2010–2014: Balogh István László (független) 2014–2017: Balogh István László (független) 2017–2019: Katona László (független) 2019–2024: Katona László (Fidesz-KDNP) 2024– : Katona László (Fidesz-KDNP)

A településen 2017. május 28-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az addigi polgármester februárban indoklás nélkül lemondott. Mivel a választáson egyetlen jelölt – egy addigi önkormányzati képviselő – indult, az időközi választás lényegében tét nélküli volt; ezzel függhetett össze, hogy a névjegyzékben szereplő 199 választópolgárból csupán 63-an járultak az urnához, akik közül 60-an szavaztak érvényesen.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 0,4% horvátnak, 0,4% németnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,7%, református 29%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 20,3% (23,7% nem nyilatkozott).Bodmér Helységnévtár

2022-ben a lakosság 85,4%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% lengyelnek, 0,4-0,4% németnek, cigánynak, horvátnak és ruszinnak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 20,3% volt római katolikus, 16,7% református, 0,4% evangélikus, 1,2% egyéb katolikus, 11,4% felekezeten kívüli (49,6% nem válaszolt).Bodmér Helységnévtár

Nevezetességei Az I. és II. világháborúban elesett bodméri lakosok emlékműve a falu közepén, a buszmegálló parkjában

Szovjet háborús emlékmű a falu északnyugati határában, a domboldalon

Endresz György és Magyar Sándor emlékműve a falu északkeleti határában: 1931. július 16-án itt, Bodmér határában landoltak az óceánt átrepülő magyar repülősök, mert elfogyott az üzemanyagjuk.

Evangélikus templom. Régen a bodméri lakosok a közeli községekből idehallatszó harangszóból a következő napok időjárását próbálták megjósolni. Az 1919-ben született Kiss Ferenc megfigyelte, hogy ha Bodmérre a bicskei református templom reggeli harangszava hallatszik oda, akkor nagyon hideg, ha az alcsútdobozié vagy a vértesboglárié, akkor eső, ha a szárié, akkor szél lesz a következő napokban. Azt is elmondta, hogy a helyiek mit hallottak bele a harangszóba: a csabdi evangélikus templom harangja ezt mondja: Majd így lesz, majd jobb lesz! (Bodméren ezért azt is mondják a bizakodó, optimista emberre, hogy úgy beszél, mint a csabdi harang.) Az 1914-ben született Csónaki István a különböző vallásfelekezetű templomok harangjainak párbeszédét is felidézte, de nem tudta pontosan községhez kötni. Lehet, hogy a közeli Csákvárról vagy Csabdiból ered a párbeszéd, hiszen ott élnek egymás mellett katolikusok, reformátusok és evangélikusok. A református templom harangja a legnagyobb, legmélyebb hangú; lassan szól: Egy az Isten! Egy az Isten! A katolikus templom harangja kisebb, magasabb hangon, gyorsabban szól: Üdvözlégy Mária! Üdvözlégy Mária! Az evangélikus templom harangja a legkisebb, élesen, nagyon gyorsan szól, és még hitetlenkedik is: Tudja Isten, van-e Isten! Tudja Isten, van-e Isten!

Pusztatemplom: a mai temető mögötti területen állt, köveit széthordták malomépítéshez.

Sánc: egyes részei a hegygerincen, a pusztatemplom maradványai mögött még láthatók.

Jegyzetek

További információk Wikitravel - Bodmér

Kategória:Fejér megye települései Kategória:Fejér vármegye települései