A szappanfafélék (Sapindaceae) a valódi kétszikűek (Eudicots) Eurosids II kládjába sorolt szappanfavirágúak (Sapindales) rendjének névadó növénycsaládja.
Elterjedésük
A fajok nagy többsége trópusi vagy szubtrópusi éghajlaton él, leginkább Amerikában. A Magyarországon is őshonos vadgesztenye és juharfajok mellett meghonosodott a Kínából betelepített bugás csörgőfa (Koelreuteria paniculata).
Rokonságuk, megjelenésük, felépítésük
Szinte minden szerző szoros rokonsági kapcsolatot tételez fel a szappanfafélék és a rutafélék (Rutaceae) között. Mindkét család virágai ötkörösek, öt- vagy négytagúak, gyakran zigomorfak. Felső állású magházuk több termőlevélből áll. Bogas virágzatba összeálló, gyakran egylaki virágaikban gyakoriak a diszkusz képződmények, de míg a rutavirágúak diszkusza porzótájon belüli (intrasztaminális), a szappanfaféléké jellemzően porzótájon kívüli (extrasztaminális). A rutaféléktől eltérően a szappanfafélék leveleikben nincsenek kiválasztó- vagy váladéktartó sejtek, illetve edények. Legtöbbjük allantoinsavakat, cseranyagokat, illetve a triterpénszaponinokat termel.
Szórtan álló leveleik lehetnek egyszerűek vagy összetettek; pálhalevelük nincs.
Életmódjuk
Fák, illetve kacsokkal kapaszkodó liánnövények.
Rendszertani felosztásuk
A család mintegy kétezer faját hozzávetőleg 150 nemzetségbe sorolják:
Acer – juhar Aesculus – vadgesztenye Alectryon Allophylus Allosanthus Amesiodendron Aporrhiza Arfeuillea Arytera Atalaya Athyana Averrhoidium Beguea Billia Bizonula Blighia Blighiopsis Blomia Bohlenia † Bridgesia Camptolepis Cardiospermum Castanospora Chonopetalum Chouxia Chytranthus Conchopetalum Cossinia Cubilia Cupania Cupaniopsis Deinbollia Delavaya Diatenopteryx Dictyoneura Dilodendron Dimocarpus Diploglottis Diplokelepa Diplopeltis Dipteronia – bálványjuhar, szárnyasjuhar Distichostemon Dodonaea Doratoxylon Elattostachys Eriocoelum Erythrophysa Euchorium Euphorianthus Eurycorymbus Exothea Filicium Ganophyllum Glenniea Gloeocarpus Gongrodiscus Gongrospermum Guindilia Guioa Handeliodendron Haplocoelum Harpullia Hippobromus Hornea Houssayanthus Hypelate Hypseloderma Jagera Koelreuteria – csörgőfa Laccodiscus Lecaniodiscus Lepiderema Lepidopetalum Lepisanthes Litchi Llagunoa Lophostigma Loxodiscus Lychnodiscus Macphersonia Magonia Majidea Matayba Melicoccus Mischocarpus Molinaea Neotina Nephelium Otonephelium Pancovia Pappea Paranephelium Paullinia Pavieasia Pentascyphus Phyllotrichum Placodiscus Plagioscyphus Podonephelium Pometia Porocystis Pseudima Pseudopancovia Pseudopteris Radlkofera Rhysotoechia Sapindus – szappanfa Sarcopteryx Sarcotoechia Schleichera Scyphonychium Serjania Sinoradlkofera Sisyrolepis Smelophyllum Stadmania Stocksia Storthocalyx Synima Talisia Thinouia Thouinia Thouinidium Tina Tinopsis Toechima Toulicia Trigonachras Tripterodendron Tristira Tristiropsis Tsingya Ungnadia Urvillea Vouarana Xanthoceras – szarvfa Xeropspermum Zanha Zollingeria
Felhasználásuk
Több fajukat szép virágáért dísznövénynek ültetik, mások magvából olajat sajtolnak.
Gazdaságilag leginkább a trópusi gyümölcsfák jelentősek, így például: licsi (Litchi sinensis), rambután (Nephelium lappaceum) akiszilva (Blighia sapida) mézbogyó (szopóka, Meliococcus bijugatus).
A bugás csörgőfa magvaiból a katolikusok régebben rózsafüzért készítettek.
A guarana (Paullinia cupana) termésének koffeintartalma 3–8%. A kávéhoz hasonló, élénkítő hatása miatt a dél-amerikai indiánok évszázadok óta fogyasztják.
A szappanfa (Sapindus) nemzetség fajainak magvai sok szaponint tartalmaznak, ezért mosószert készítenek belőlük.
Források Virágos rendszertan — A szappanfavirágúak rendje - Sapindales
Kategória:Növénycsaládok