Tuszkai Ödön, néhol Tuszkay, 1892-ig Tuszkau Ödön eredetileg Tuszkau Illés Ödön,Budapesti Czim- és Lakjegyzék, 1890 (6. évfolyam), 388. oldal. (Székesfehérvár, 1863. március 27. – 1945) orvosdoktor; szülészmester, nőorvos, egészségtanár és iskolaorvos..
Családja eredeteKempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok 1. (Budapest, 1937), 65-66. oldal.
A Tuszkai család őse nemes Tuszkai Sámuel volt, aki Rákóczi seregének egyik főtisztjeként harcolt, majd a szatmári békekötés (1711) után Oroszországba emigrált. Nevét cirill betűkkel Тускаu-nak írta a helyes kiejtés érdekében. Tuszkai Sámuel egyik fia, György, zsidó nőt vett feleségül, de ehhez fel kellett vennie a zsidó vallást. Emiatt kénytelen volt kilépni a cári hadseregből, ahol apjához hasonlóan katonatisztként szolgált és hazatért Magyarországra. Orosz iratai téves átírása alapján Tuszkau lett az ő és leszármazottai neve. A házasság révén katolikusból zsidóvá vált család sokáig meg is maradt annak, sőt egyik tagja Prágában rabbi lett. Tuszkai Ödön révén a csalad visszatért ősei vallásához, ő ugyanis 1910 tájékán katolizált.
Életútja
Tuszkau Mór kereskedő és Weisz Terézia (1833–1888)Székesfehérvár és Vidéke, 1888-10-09 / 122. szám, 2. oldal. fiaként született. A gimnáziumot szülővárosában végezte; mellékesen előszeretettel foglalkozott a füvészettel. Az orvosi tudományokat a Budapesti Tudományegyetemen hallgatta, ahol 1888-ban orvosdoktorrá avatták. Családnevét 1892 novemberében változtatta vissza TuszkairaPesti Hírlap, 1892-11-10 / 311. szám, 19. oldal. s néhány nap múlva feleségül vette Zweig-Wolf Margitot Budapesten a Dohány utcai izraelita templomban.Székesfehérvár és Vidéke, 1892-11-17 / 139. szám, 2. oldal. Gyermekeik Ferenc (1893–1933),Pesti Hírlap, 1933-11-15 / 259. szám, 12. oldal: Dr. Tuszkai Ferenc november 13-án reggel, hosszú szenvedés után, 40 éves korában meghalt. Temetése 17-én, pénteken d. u. 3 órakor lesz Balatonlellén, a családi sírboltban. Anikó,Az Est, 1919-05-11 / 110. szám. 5. oldal: Dr. Tuszkai Ödön leányával, Anikóval, ma kötött házasságot, dr. Szilágyi Endre. Emma (1895–1955)HU BFL - VII.205.a - 1934 - 0139: Tuszkai Emma, azelőtt Klumpp Adolfné és Anna (1897–?).HU BFL - VII.205.a - 1934 - 0139: Weisz Ottóné Tuszkai Anna
1887 augusztusában kiderült, hogy a székesfehérvári katolikus egyház által őrzött, királyi csontvázaknak vélt ereklyék közül eltűnt 2 koponya. A tettesként újságcikkekben megvádolt Tuszkai erőteljesen tiltakozott a gyanúsítás ellen, kijelentve, hogy valóban láthattak a lakásán koponyákat, de azok a városi földmunkák során kerültek elő.Pesti Napló, 1897-08-25 / 236. szám, 4. oldal: "A fehérvári lakásunkon talán még meglevő kiásott koponyák tényleg a vásártéri földmunkák helyéről jutottak birtokomba, amely helyen az akkori munkások azokat szétdobálták az iskolásfiuk nagy örömére. Ha jól emlékszem azonban, akkor e földmunkák nem 1880-ban, hanem jóval előbb történtek, talán a gázcsövek lerakásakor, mert mikor e koponyák birtokába kerültem. magam is kis gimnazista voltam Az ügyészség megalapozottság hiányában visszautasította Tuszkai felkérését a nyomozásra.Pesti Napló, 1897-09-08 / 250. szám, 11. oldal.
Az 1893-ban megalapított Hazánk nevű, katolikus irányultságú politikai, társadalmi és közgazdasági napilap „belmunkatársa” volt.Pécsi Figyelő, 1893-12-13 / 105. szám, 9. oldal. 1893 végén áthelyezték mint tartalékos főorvost a közös hadsereg 14. sz. helyőrségi kórházából a budapesti 1. sz. honvéd gyalogezredbe.Rendeleti Közlöny a Magyar Királyi Honvédség számára, 1893-12-31 / 83. szám, 615. oldal.
1895-ben egy zsidó bizottság tagjaként részt vett a recepciós küzdelmekben.Egyenlőség, 1895-03-29 / 13. szám, 3. oldal. 1904-ben az unitárius Dávid Ferenc Egylet tagja lett.A budapesti Dávid Ferenc-Egylet 3. évkönyve 1904-1905, 97. oldal. Ferenc fia iskoláját két emberi koponyával ajándékozta meg 1905-ben.III. kerületi magy. kir. állami Árpád főgimnázium iskolai értesítője, Budapest, 1905., 212. oldal 1907-ben részt vesz a marienbadi Orvos-otthon létrehozásában és néhány évig a magyar orvosok nagyon kedvezményes üdültetését ő szervezte.Orvosi Hetilap, 1909-04-18 / 16. szám, 298. oldal. 1909 februárjában már az Aquinói-Szent-Tamás-Társaság tagja,Hittudományi Folyóirat 20. (1909), 178. oldal. márciusban pedig katolikus szellemiségű tanulmánya jelent meg a Religió, tudományos, társadalmi és irodalmi katholikus folyóiratban „Gondolatok a fejlődésről” címmel. Valószínűleg ekkortájt tért át a katolikus vallásra, amelyre gúnyosan reagált az Egyenlőség című neológ zsidó lap.Egyenlőség, 1911-01-08 / 2. szám, 8. oldal.1911-01-15 / 3. szám, 12. oldal. A Világ című szabadkőműves lap szerint a „katolikus kongregációknak való behódolása” hozta meg rendes tanári kinevezését a Tavaszmező-utcai állami főgimnáziumba.Világ, 1911-02-05 / 31. szám, 18. oldal. Itt a diákokból mentőőrséget szervezett, ami felkeltette az újságok figyelmét is.Pesti Hírlap, 1910-05-14 / 114. szám, 14. oldal.
A Társadalomtudományi Társaság 1910-es közgyűlésén Tuszkai is lelkesen javasolta egy Társadalomtudományi Intézet megalakítását.Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1910-05-15 / 5. szám, 455. oldal. A Magyar Társadalomtudományi Szemlében jelent meg Cultura és hygiene című tanulmánya.Magyar Társadalomtudományi Szemle, 1913-01-15 / 1. szám, 51-57. oldal. 1913-ban Tuszkai Ödön orvosi működésének 25 éves jubileumára a hálás marienbadi asszonypáciensek ezüstkoszorút és fényképeikkel díszített albumot csináltattak számára.Az Érdekes Ujsag, 1913-05-25 / 10. szám, 19. oldal.
1916 júliusában Tuszkai és több orvostársa a „háború alatt a katonai egészségügy körül szerzett kiváló érdemeik elismeréséül a Vörös Kereszt hadiékítményes II. oszt. díszjelvényt díjmentesen” megkapta.Budapesti Közlöny, 1916-07-12 / 157. szám, 3. oldal. Ezt valószínűleg a marienbadi Orvos-otthonbeli munkájával érdemelte ki,Gracza Tünde, 2016 44. oldal szerint "Tuszkai Ödön az I. világháború alatt az egyik fővárosi helyőrségi kórház sebészeti osztályát vezette.", de erre vonatkozóan semmilyen adat nincs. amelyben a háború alatt főként a két szövetséges birodalom katonaorvosait rehabilitálták. Ugyanis: „A marienbadi orvosi üdülő-otthon (Aerzteheim) májustól szeptemberig Ausztria-Magyarország és a Német birodalom orvosai számára 50 szabadhelyet bocsát rendelkezésre ... Különösen azon orvosokat veszik figyelembe, kik a jelenlegi háború alkalmából kifejtett tevékenységükből kifolyólag be>tegedtek meg és kiknek harczi sebesülés, rheumás megbetegedés, szivaffectio stb. folytán lápfürdőkre, szénsavas fürdőkre stb. szükségük van”.Orvosi Hetilap, 1915-03-21 / 12. szám, 164. oldal.
1920-ban megpróbálkozott a politikával, a nemzeti középpárt színeiben a III-ik hegyvidéki kerületben Tuszkai Ödönt jelölték – de nem nyert.Budai Napló, 1920-01-22 / 633. szám, 3. oldal. Ahhoz, hogy folytathassa marienbadi fürdőorvosi tevékenységét, a monarchia felbomlása után önállóvá vált Csehszlovákiában honosítania kellett orvosi diplomáját. Erre 1922. december 2-án került sor a Prágai Német Egyetem orvosi fakultásán.
Az 1920-as években orvosi praxisa (rendel naponta 3-5h között) jövedelmét kiegészítette a Danubia részvénytársaságban viselt felügyelőbizottsági tagsága.Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1922-1923, 255. oldal.Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1928, 376. oldal.
1939-ben aranydiplomát kapott 50 éves Orvosegyesületi tagsága kapcsán.Orvosi Hetilap, 1939-06-03 / 22. szám, 549. oldal. 1943-ban még szerepel a Távbeszélő névsorban,A budapesti egységes hálózat (Budapest és környéke) távbeszélő szaknévsora, 1943. január, 273. oldal. de haláláról nincs pontos adat.
Szakmai pályafutása
Diplomája megszerzése előtt már egy évig díjazott gyakornok volt a "II. Szülészeti és nögyógykórodában"Orvosi Hetilap, 1886-12-05 / 49. szám, 1439. oldal Orvossá avatását követően ugyanitt gyakorlóorvosként (még Tuszkau néven) kezdett el dolgozni.A BUDAPESTI KIRÁLYI MAGYAR TUDOMÁNYEGYETEM ALMANACHJA MDCCCLXXXVIII— LXXXIX. ÉVRŐL, 1889., 48. oldal: II. Szülészeti és nögyógykóroda. 1894-ben a budapesti munkás Poliklinika nőrvosa volt.Iparügyek, 1894-10-28 / 21. szám, 243. oldal. 1897 februárjában részt vett a Budapesti Orvosok Szövetsége megalapításában.Fővárosi Lapok, 1897-02-10 / 41. szám, 4. oldal. 1897 és 1904 között a Szünidei Gyermektelep orvosa volt.Szünidei Gyermektelep-egyesület, Budapest, 1897, 43. oldal.Szünidei Gyermektelep-egyesület, Budapest, 1904, 35. oldal. 1901-1902 között a Régi Szent János-kórház gyakornokaként működött.Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1900-1901 (12. évfolyam), 216. oldal.Budapesti Czim- és Lakásjegyzék, 1901-1902 (13. évfolyam), 226. oldal.
1903-tól 1937-ig nyaranta Marienbadban praktizált,Orvosi Hetilap, 1903-05-24 / 21. szám, 343. oldal.Orvosi Hetilap, 1937-05-15 / 20. szám, 541. oldal. először csak nőorvosként, de hamarosan általános fürdőorvosként, 1931-től az Újságírók Szanatóriumi Egyesülete szerződött orvosi tanácsadójaként.Budapesti Hírlap, 1931-04-26 / 94. szám, 19. oldal.
1903 őszén megalakította az Országos magyar bábaszövetséget, amelynek elnöke lett.Budapesti Hírlap, 1903-09-09 / 247. szám, 6. oldal. Ennek pécsi fiókja még 1930-ban is működött,Dunántúl, 1930-03-07 / 55. szám. 3. oldal. míg a rivális, 1894-ben alakult Magyar Bába-Egyesület 1920-ban megszűnt.Híd, 2013 / 10. szám, 150. oldal.
Szerkesztője volt a Pester Medizinisch-Chirurgische Presse című orvosi folyóiratnak 1893-96 között, az Ungarische Medizinische Pressének pedig 1896-1907 között volt szerkesztője és kiadója.Magyar Könyvszemle, 1896. MELLÉKLETEK: KERESZTY ISTVÁN. Az idegen nyelvű hazai hirlapirodalom 1896-ban, 3. oldal.Magyar Könyvszemle, 1907. 76. oldal.
1909-től 1921-ig iskolaorvos és egészségtan tanár lett,VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1909., 33. oldal.VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1911., 49. oldal.VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1914., 33.oldal.IX. ker. Teleki Blanka női felső kereskedelmi iskola, Budapest, 1918., 7. oldal.II. kerületi Toldy Ferenc állami főreáliskola, Budapest, 1921., 13. oldal. ami továbbra is lehetővé tette nyári marienbadi fürdőorvosi működését, és új színnel gazdagította publikációs palettáját – az iskolaegészségüggyel. Minisztériumi megbízottként ellenőrzéseket végzett középiskolákban a tornatanítás és hygienia helyzetének megállapítására.Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1911-1913, 1913. június, 21-22. oldal.Dunántúli Evangélikus Egyházkerület jegyzőkönyvei 1911-1913, 1913. augusztus, 81. oldal.
1911-ben az Országos Gyermekvédő Liga és a „Teleia“ egyesület igazgatósági tagja.
1917-ben magántanári képesítésért nyújtott be pályázatot az Orvosegyetemre, de protekciója ellenére is elutasították a pályázatátA Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1917. november 20., 209. és a fellebbezését is.A Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Orvosi Karának ülései, 1918. március 12., 695.
Egyetemi előadássorozatot szeretett volna tartani a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági karán 1921-ben, de nem fogadták el az ajánlatát a diákok túlterhelésére hivatkozva.Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Közgazdasági kar tanácsülései, 1920-1921, 1921.01.28. 44. rendes ülés
Számos magyar szakmai társulat tagja ill. vezetőségi tagja volt, mint pl. Budapesti Kir. Orvosegyesület, a Vöröskereszt Egylet, a Szabadlevcgös (erdei) Iskolák Barátai Egyesület, stb.
Több külföldi orvosegylet rendes és tiszteleti tagja volt: „Deutsche Gesellschaft f. Gynaek.“ r. t. tagja, a l’oeuvre d’enseignement medical compl. de Paris, valamint a „Gynec. society of Cincinnati (Ohio) tiszteletbeli tagja és „Fellow of Royal society of Physicians,“ London.VIII. kerületi magy. kir. állami Zrínyi Miklós gimnázium, Budapest, 1909., 36. oldal.
Ismeretterjesztő tevékenysége