Los Angeles

Los Angeles (, , ) (eredetileg: El Pueblo de Nuestra Señora la Reina de los Ángeles del Río de Porciúncula, magyarul: „A mi úrnőnknek, az Angyalok királynőjének faluja a Porciúncula folyón”), röviden L. A., népesség szerint az Amerikai Egyesült Államok második legnagyobb agglomerációja. Kalifornia gazdasági, üzleti és kulturális központja, számos egyetemmel, főiskolával, kutatóintézettel. A repülőgép- és űripara tekintetében, továbbá a filmiparáról (Hollywood) is ismert.

A várost hivatalosan 1850-ben alapították, de már jóval korábban létezett itt település. 1850-ben a lakossága mindössze 1610 fő volt, ez lett egyben Los Angeles megye székhelye is.

A teljes agglomeráció (Metropolitan Area) lakossága . A város földrajzi értelemben is nagy, hiszen több mint 1200 km²-t foglal el, ezzel nagyobb New Yorknál és Chicagónál is. Los Angeles eddig kétszer, 1932-ben és 1984-ben adott otthont Nyári Olimpiai Játékoknak, utóbbi „csonka olimpia” volt, a politikai feszültségek miatt a Szovjetunió kezdeményezésére a legtöbb kelet-európai ország, így Magyarország sem vett részt rajta.

Lévén az Egyesült Államok egyik legnagyobb bevándorlási központja, etnikailag és kulturálisan rendkívül sokszínű. A gazdagok és szegények közötti különbség itt is nagyon nagy, 2023-ban Los Angelesben körülbelül 75 ezer hajléktalan él.https://www.theguardian.com/us-news/2023/jun/29/los-angeles-county-homelessness-unhoused-population

Története A terület tengerparti részeit évezredek óta lakták az amerikai őslakosok ("indiánok"), elsősorban a Tongva és a Chumas törzsek. A spanyolok először 1542-ben érkeztek a területre Juan Cabrillo vezetésével, de csak 1769-től állomásoztak itt tartósan. Juan Crespi atya egy "csodálatos folyó"-ról ír, amelyet a felfedezők "Nuestra Señora de Los Angeles de la Porciúncula"-nak neveztek el. 1771-ben alapították Szent Gábriel Arkangyal misszióját, ezzel biztosítva a terület feletti tartós spanyol befolyást.

1781. szeptember 4-én a misszionáriusok települést alapítottak, a folyó neve után, azt kissé lerövidítve El Pueblo de la Reina de los Angeles-nek nevezték azt el, utalva ferences rendi kötődésükre. Mindazonáltal évtizedekig jelentéktelen kis misszió és ranch-szerű település maradt.

Mexikó függetlensége (1820) után a város sorsát meghatározó legnagyobb változást az 1847-ben, a mai Montebello helyén lezajlott csata jelentette, ezután a jenkik szerezték meg a hatalmat a környék felett, akik ezrével tódultak Kaliforniába az aranyláz idején. Ez egyúttal ki is kövezte az utat az államnak az Egyesült Államokhoz történő későbbi csatlakozásához.

Los Angeles városát hivatalosan 1850-ben alapították, ekkor a lakossága fő volt.https://www.census.gov/en.html A vasút 1876-ra ért a városhoz. 1892-ben kőolajat találtak a környéken, 1923-ra a világ kőolajtermelésének negyedét Los Angeles adta. A város fejlődése szempontjából azonban fontosabb volt a víz. William Mulholland irányításával 1913-ra készült el a Los Angeles Aqueduct, egy 223 mérföld hosszú vízvezeték, ami az Owens folyó vizét szállította a városba. Elsősorban ennek számlájára írható a város 1915 utáni robbanásszerű növekedése. Habár később sok kritika érte az építőket és az egész elgondolást, az bizonyos hogy Los Angeles mérete és jelentősége a töredéke sem lenne a mainak a vízvezeték nélkül.

Az 1920-as évektől a mozi- és a repülőgépipar is felfutott és hozzájárult a további növekedéshez. A város adott otthont az 1932-es Nyári Olimpiai Játékoknak. A második világháború új prosperitást hozott, habár a város sok japán származású lakóját szállították internáló táborokba a háború éveiben. Ebben az időben jelentős számú német emigráns is érkezett a városba, többek között Thomas Mann, Bertolt Brecht és Lion Feuchtwanger.

A háború utáni évek soha nem látott fellendülést hoztak, ekkor népesült be a San Fernando Valley környéke. Ez a folyamat volt a világon az első jelentős szub-urbanizáció, vagyis nagyon gyors, jelentős terület növekedés és egyidejű csökkenő népsűrűség. Az 1965-ös Watts-féle zavargások hozták felszínre a mélyen gyökerező faji megosztottságot, hiába az ország egyik legfiatalabb városáról is van szó. A kommunista országok távolmaradása ellenére az 1984-es Nyári Olimpia sikeres volt a város számára. 1992-ben ismét véres faji zavargások törtek ki, majd szó szerint is megrázta a várost az 1994-es northridge-i földrengés.

2002-ben népszavazást tartottak a San Fernando Valley és Hollywood közigazgatásilag történő leválasztásáról, de a kezdeményezést a többség elutasította.

Geográfia és klíma bélyegkép|200px|Egy virágzó zsakaranda-fa Az Egyesült Államok Népességnyilvántartó Hivatala szerint a város teljes területe 1290,6 km². Ebből 1214,9 km² szárazföld és 75,7 km² víz, ez a teljes terület 5,86%-a. Legnagyobb kiterjedése Észak-Déli irányban 71 km (44 Mf), Kelet-Nyugati irányban 47 km (29 Mf), a város határának kerülete 550 km. Legmagasabb pontja a Sister Elsie Peak 5080 láb (kb. 1700 m), a San Fernando-völgy ÉK-i részén fekszik, a Mount Lukens hegy része. Az időszakosan folyó Los Angeles River szintén a San Fernando-völgyben ered, de szinte teljes hosszában betonozott csatornában folyik a Csendes-óceánig. A terület számos növény egyedüli termőhelye és sok biológiai közösség élőhelye, sajnos sok közülük a veszélyeztetett vagy kihalófélben lévő faj. Klímája mediterrán, ami dús vegetációnak kedvez.

Városkép bélyegkép|Los Angeles centruma Hollywoodból nézve A város számos önálló kerületre oszlik. Legtöbbjének neve azokból a falvakból származik, amelyet bekebelezett a növekvő város. Számos terület neve jelöl domborzati elemeket, főbb utcákat, néhány területet pedig a fejlesztők, építők neveztek el. Bár az elnevezések nem hivatalosak, mégis fontosak az ott lakóknak mind tájékozódási, mind kulturális és gazdasági szempontokból. A fontos útvonalakon sok tábla hivatkozik ezekre az elnevezésekre, a gyakorlat évtizedekre nyúlik vissza. 1999-ben hoztak létre helyi önkormányzatokat, ezek területe viszont sok helyen eltér a hagyományoktól.

Éghajlat Los Angeles a mediterrán övben helyezkedik el, enyhe nedves telek, meleg vagy forró, száraz nyarak jellemzik. Los Angeles és San Diego part menti területein az óceáni szelek kiegyenlítettebb időjárást, enyhébb teleket és hűvösebb nyarakat okoznak, mint a parttól távolabb eső területeken. Nyáron a hőmérséklet jóval 30 °C fölé emelkedhet, ilyenkor különös gondot okozhat a szmog.

A nyári átlagos nappali csúcshőmérséklet 29 °C, a legalacsonyabb éjszakai 18 °C. Télen a nappali csúcs 19 °C és éjszaka sincs hidegebb 8-10 °C-nál. Télen a legvalószínűbb az eső, de minden évszak meleg és száraz, évente 325 napon át süt a nap. A januári középhőmérséklet 14,6 °C, a júliusi 23,5 °C. A városban a legmelegebbet 1985-ben mérték Canoga Park-ban, 46,7 °C-ot, érdekes módon a leghidegebb is itt fordult elő 1989-ben −7,8 °C. Számottevő (megmaradó) hóesés amolyan „egyszer az életben” jelenség, eddig mindössze háromszor fordult elő a város történetében, 5 cm-nyi hó 1932-ben esett, utoljára pedig 1949-ben havazott. Február a legcsapadékosabb hónap, de ez sem jelentős, évente mindössze 330–410 mm eső esik Los Angelesre.

bélyegkép|200px|Egy autópálya a városban

Környezetszennyezés A város földrajzi elhelyezkedésének és a legfőbb közlekedési eszközként használt autók hatalmas száma miatt a város jelentős légszennyezettségtől szenved, ez gyakran okoz szmogot. A Los Angeles-i medence és a San Fernando-völgy felfogja a számtalan autó, kamion, hajó és vonat kipufogó gázait és füstjét, ehhez hozzájárul az ipari és egyéb szennyezés is. A talajvíz egyre fenyegetettebb az olajszármazékoktól. Nyilvánvaló az összefüggés a nagy fokú szuburbanizáció és a motorizáció között.

Szeizmikus aktivitás Kalifornia más részeihez hasonlóan Los Angeles is gyakran van kitéve földrengéseknek, elsősorban a Szent András-törésvonal és két kisebb dél-kaliforniai törés, a San Jacinto és a Banning közelsége miatt. A rengések többsége jelentéktelen, de a történelem során számos komoly földrengés is megrázta a térséget. Legutóbb az 1994-es northridge-i, ennek központja a San Fernando völgy északi részén volt. A jelentős érzelmi megpróbáltatások mellett dollármilliárdokban mérhető károkat okozott a dél-kaliforniaiaknak. Korábban 1987-ben és 1971-ben jegyeztek fel jelentősebb rengéseket.

Emberek és kultúra Népesség

A 2000-es szövetségi népszámlálás adatai szerint 798 407 család, ezen belül 3 694 820 fő élt a város 1 275 412 háztartásában. A népsűrűség 3041,3 fő/km² volt. 1 337 706 lakóépületet tartottak számon, átlagosan 1101,1 darabot egy négyzetkilométeren.

A lakosság megoszlása rasszok szerint: 46,93% fehér, 11,24% afroamerikai, 0,8% őslakos (indián), 9,99% ázsiai, 0,16% csendes-óceáni, 25,7% egyéb és 5,18% két- vagy több etnikumúnak vallotta magát. 46,53% vallotta magát spanyol anyanyelvűnek (az összes rassz közül).

A népesség átlagéletkora 32 év volt.

Az egy háztartásra jutó átlagjövedelem $36 687, ugyanez egy családra számítva $39 942 volt.

2 182 114 lakos született az Egyesült Államokban, ebből 1 485 576 Kalifornia államban, 663 764-en más amerikai államban és 31 792-en az ország külbirtokain (Puerto Rico, Guam, Virgin-szigetek vagy Mariana-szigetek)

Az 1 512 720 külföldi születésű lakos közül 100 252 európai, 376 767 ázsiai, 20 730 afrikai, 4104 óceániai, 996 996 latin-amerikai és 13 859 észak-amerikai. A külföldön születettek közül 569 771 fő 1990 és 2000 márciusa között érkezett az országba (főleg mexikóiak). A külföldi születésűek közül 509 841-en amerikai állampolgárok, a másik 1 millió fő nem.

A város lakosait "Angelenos"-nak hívják, L.A. egy igazi világváros, az egyik legnagyobb és legsokszínűbb közösség a Földön. Különösen gyorsan növekszik a latin-amerikai (mexikói) és az ázsiai közösség, utóbbiból itt található a legnagyobb az országban. Szülőhelyétől távol egy városon belül itt él a világon a legtöbb örmény, kambodzsai, filippínó, iráni, guatemalai, izraeli, japán, koreai, salvadori, thai, mexikói és nem utolsósorban magyar.

Hozzávetőlegesen 140 nemzet lakosai élnek Los Angelesben, összesen legalább 224 különböző nyelvet beszélnek. Jelentős etnikai enklávéi vannak a kínaiaknak (Chinatown) ezenkívül a koreaiaknak, indiaiaknak, van Kis-Örményország, hasonlóan a filippínó és etióp csoportokhoz.

Művészetek és szórakozás Los Angelest tartják a világ szórakoztatóipari fővárosának, a belvárostól északnyugatra eső Hollywood városrész neve világszerte egyet jelent a hollywoodi filmgyártással. Az országon belüli kulturális fővárosi címen New Yorkkal osztozik. A szórakoztatóipar legfontosabb ága a filmgyártás, de fontos zenei, képzőművészeti és építészeti centrum is.

Los Angelesben játszódó filmek

Média A legfontosabb napilap a Los Angeles Times. La Opinión címmel jelenik meg a legfontosabb spanyol nyelvű napilap. Emellett számtalan regionális és specializálódott lap és magazin jelenik meg, egy részük, mint például a Variety című szórakoztatóipari szaklap, világszerte ismert. Természetesen emellett szinte minden jelentősebb nyelvi-etnikai csoport jelentet meg lapot az anyanyelvén.

A területen hatalmas a választék helyi tv- és rádiócsatornákból is, tekintve hogy New York City után ez az ország második legnagyobb média-piaca, közel 5 és fél millió háztartással. A nagy országos tv-hálózatoknak (CBS, NBC, ABC, Fox, Warner, UPN, PBS) és rádióknak mind van helyi csatornája, a stúdiók is Los Angelesben vannak, hatalmas területeken, viszont a pénzügyi központja ezeknek is New Yorkban található. Itt is található több spanyol és különféle ázsiai nyelvű médium.

Sport