A bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, kriptovaluta, amelyet 2009. január 3-án egy ismeretlen (fórumos nevén Satoshi Nakamoto) bocsátott ki, közvetlenül a 2008-ban kirobbant gazdasági világválság után. Az elnevezés vonatkozik továbbá a fizetőeszközt kezelő nyílt forráskódú szoftverre, és az azzal létrehozott elosztott hálózatra is.
A bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól (mint jegybankok és állami szervek), sem egyéb megbízható harmadik féltől, mivel a peer-to-peer hálózat csomópontjai által tárolt elosztott adatbázisra támaszkodik. Az adatbázis tartalmazza a fizetések adatait, garantálva az elektronikus fizetőeszközökkel szembeni alapvető követelményeket. A biztonságot digitális aláírások és proof-of-work rendszer adja.Bitcoin FAQ
A bitcoinok biztonságosan tárolhatók egy pénztárcafájlban, személyi számítógépen, mobiltelefonon, külső adathordozókon vagy felhő alapú szolgáltatóknál, küldésükhöz és fogadásukhoz pedig csak a küldő illetve a fogadó bitcoincíme szükséges. A peer-to-peer felépítés és a központi irányítás hiánya megakadályozza bármilyen hatóság számára, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyásolja, ami lehetetlenné teszi a manipulációt és infláció gerjesztését.
Nem hivatalos jellege miatt ISO kódja nincs, de általánosan használt megjelölése a BTC.
Bírálói szerint a bitcoin nem rendelkezik a pénz fontos funkcióival, nincs mögötte gazdasági háttér, értéke kizárólag a benne hívők szubjektív ítéletétől függ. Az iránta fennálló bizalom megroppanása esetén gyors bukás lehet a sorsa. További súlyos bírálat éri a bitcoint brutális energiaigénye miatt, ami már 2018–19-ben magasabb volt egyes közepes országok energiafogyasztásánál is. Ezért kritikusai szerint a bitcoin egy nagyon drága megoldás egy nem létező problémára.
Gazdaság bélyeg|238px|Forgalomban lévő bitcoin mennyiség a jövőben (10 percenként kibocsátással) A bitcoint számos, erre specializálódott devizatőzsde-weblapon lehet amerikai dollárra és néhány más devizára átváltani, illetve vissza, fizetésnél egyes online és „offline” kereskedők/szolgáltatók elfogadják, ezek száma nő. Egyes szolgáltatók lehetővé teszik kereskedők számára bitcoin elfogadását olyan módon, hogy a kereskedő azonnal dollárban vagy egyéb szokásos devizában kapja meg a bevételt. Ezen kívül használható közérdekű felajánlásokra egyes szervezeteknél.
A kriptovaluták szerepe azonban az elmúlt években jelentősen kinőtte a szűk kereskedői réteget. Manapság már a hétköznapokban is sokan használják őket. A hosszútávú pénzügyi befektetések mellett lehet például kriptovalutával termékeket vásárolni és értékesíteni online, mivel egyre több webshopban is elfogadják fizetőeszközként. Ezen kívül már a szórakozás területére is betört: online játékokat, sőt, szerencsejátékokat is finanszírozhatunk bitcoinnal és más kripto pénzekkel. Sőt, már kifejezett bitcoin kaszinók is léteznek, amelyek a decentralizáltság miatti szabadság érzésével, az anonimitással, és az alacsony tranzakciós díjakkal vonzzák a felhasználókat.
Mivel a fizetés nem egy központon keresztül zajlik, a már megtörtént tranzakciók visszafordítására nincs mód, szemben a hagyományos banki rendszerekkel, ahol csalás gyanúja esetén vagy egyéb okokból a bankok és más pénzintézetek sztornózhatják a korábban jóváhagyott kifizetést.
Ellentétben az országok által kibocsátott fizetőeszközökkel, a bitcoinnak nincs központi kibocsátója, amely az árfolyamstabilitás vagy egyéb érdekek szerint intervenciót vagy egyéb akciót hajtana végre. 2013 novemberéig valamivel több mint 12 millió bitcoin jött létre, ezt a számot a hálózat algoritmikusan határozza meg, ahogy azt Nakamoto cikkében leírta. A monetáris bővülés mértéke előre ismert és bárki számára követhető, az összes bitcoinok száma idővel 21 millióhoz tart, 2013-ra a teljes mennyiség fele, 2017-re háromnegyede állt rendelkezésre. A határ közeledtével a bitcoinok értéke növekedett, deflációhoz vezetve, mivel a pénzre a kereslet tovább nőtt. Ugyanakkor a bitcoinok 8 tizedesjegyig oszthatóak, így ez technikai akadályt nem jelent, szemben a megszokott pénzeszközökkel.
A bővülés csökkenő üteme ösztönzi a korai elfogadókat, akik még alacsonyabb korai árfolyam mellett jutnak bitcoinokhoz, így segítve a rendszer sikerre vitelét. A korai elfogadóknak ez a kedvezményezése számos kritikát eredményezett, gyakran piramisjátékhoz hasonlítva a rendszert, ám a támogatók szerint ez az ösztönző szükséges ahhoz, hogy a hálózat és az infrastruktúra beinduljon, egy arányosabb részesedés nem ellensúlyozná megfelelően azt a kockázatot, amit egy új, nem tesztelt fizetési rendszer használata jelent.
Pszeudoanonimitás és decentralizáltság
Mivel a tranzakciókat az egész hálózat felé szétküldik a csomópontok, azok teljesen nyilvánosak. Szemben a hagyományos pénzügyi intézetekkel, amelyek az ügyfelek magánszféráját a tranzakciókra vonatkozó információk visszatartásával védik, ezt a bitcoin rendszerében az biztosítja, hogy a címek tulajdonosára vonatkozó információk nem ismertek. Ha például Alíz küld Bobnak 12 BTC összeget, akkor a nyilvános adatok között csak az látszik, hogy két cím között 12 BTC összeg mozgott. Hacsak valamilyen oknál fogva a résztvevők nem hozzák nyilvánosságra, hogy az adott címeknek ők a tulajdonosai, szinte lehetetlen őket összekapcsolni. Ugyanakkor ha egy címről egyszer már kiderült, hogy kihez tartozik, az ahhoz tartozó korábbi tranzakciók is visszakereshetőek.
A hálózaton és az elosztottan tárolt adatbázisban a tranzakcióknál a kifizető és a kedvezményezett kizárólag a bitcoincímével jelenik meg. Ez a cím nem más, mint egy kriptográfiai kulcspár publikus fele, amely lehetővé teszi a cím tulajdonosának (aki a privát kulcsot egyedül birtokolja), hogy a címén lévő egyenleg terhére kiadott tranzakciókat aláírja. Mivel egy személy bármennyi címet létrehozhat magának, amelyekről nem derül ki, hogy egy emberhez tartoznak, a pénz mozgásának követése szinte lehetetlen.
A hálózatot alkotó csomópontok között nincs kiemelt szerepű, a jelenlegi megvalósítás szerint mindegyikük a teljes adatbázist tárolja, így a rendszer bármekkora számú csomópont kiesése esetén is tovább működik.
A pszeudoanonimitást és a központi kontroll hiányát előnyösnek találhatják az illegális üzletet folytatók is. A rendszerrel szembeni egyik leggyakoribb kritika szerint működése elősegíti a törvénytelen üzletek lebonyolítását, és emiatt az egész fizetési rendszert illegálisnak kell tekinteni. A törvényességi aggályokra egy bitcoint használó drogkereskedő weblap irányította rá a figyelmet.
Technológia
102px|bélyeg|A blokkokból alkotott fő lánc (fekete) adja a leghosszabb sorozatot a kiinduló (zöld) blokktól. Az elárvult blokkok (lila) a láncon kívül vannak A bitcoin protokoll Satoshi Nakamoto fehér könyvében (Bitcoin: Egy peer-to-peer elektronikus készpénzrendszer) leírt és általa közzétett kliensben megvalósított elveket követi, egyik előfutára a PGP szoftver, ami az első, széles körben elérhető szoftver a nyilvános kulcsú titkosítás megvalósítására. Ez egy mindmáig elérhető hibrid titkosítási rendszer, amely mind a szimmetrikus, mind az aszimmetrikus titkosítást felhasználja a magas szintű biztonság elérése érdekében. A szöveges titkosítás alapfolyamatában egy egyszerű szöveg (egyértelműen értelmezhető adat) titkosított szöveggé alakul (olvashatatlan adat).
A nyilvános kulcsú digitális aláírás segítségével lehetőség van ellenőrizni, hogy egy adott cím tulajdonosa valóban hozzájárult-e a címhez tartozó egyenleg terhére történő fizetéshez. Az egyenleg ellenőrzése az adott címre korábban beérkező, hasonlóképpen aláírt tranzakciók lekérdezésével oldható meg. A hálózatban részt vevő felhasználók mindegyikének van legalább egy pénztárcája, amelyben helyben generált nyilvános-privát kulcspárok találhatóak. Tranzakció aláírásához a kliensprogram a privát kulcsot használja. Fizetés fogadásához a nyilvános kulcs egy olvasható formáját kell a másik félnek megadni. Ez az olvasható forma 26-35 alfanumerikus karakterből áll, és vagy egyessel (P2PKH – Pay-to-Pubkeyhash esetén) vagy hármassal (P2SH – Pay-to-Scripthash esetén) kezdődik, mint például 15VzdkAvVpZsVAhw84esj14GVXbzUm9VTk vagy a 3J98t1WpEZ73CNmQviecrnyiWrnqRhWNLy.
Az alapvető probléma a fentiek biztosítása mellett annak megakadályozása, hogy valaki a birtokában lévő pénzt többször elköltse. Ennek megakadályozására az adatbázis 10 percenként bővül egy-egy blokkal, ahol az új blokkot egy véletlenszerűen választott csomópont állítja össze önállóan úgy, hogy abban ne legyen túlköltés. Az adatbázisba így bekerült blokkban szereplő tranzakciókat a többi csomópont megtörténtnek fogadja el.
Mivel a következő blokkot előállító résztvevő kiválasztása véletlenszerűen történik, előfordulhat, hogy több blokk jön létre, egyes csomópontok pedig a későbbi blokkok létrehozásához nem ugyanazokat az előzményeket használják. A hálózat tagjai az általuk elérhető blokkok közül azokat fogadják el érvényesnek amelyekből a leghosszabb lánc állítható elő.
Annak érdekében, hogy ezt kihasználva ne lehessen egy korábban már elfogadott tranzakciót meg nem történtté tenni, az új blokkok adatbázishoz adását a protokoll szándékosan nehézzé teszi. A csomópontoknak egy új blokk közzétételekor bizonyítaniuk kell, hogy jelentős számítási teljesítményt igénylő, nehéz kriptográfiai feladatot oldottak meg, ennek megkövetelt mértéke pedig folyamatosan úgy van szabályozva, hogy a hálózaton körülbelül 10 percenként egy csomópont legyen képes ezt teljesíteni. Ennek eredményeként a hálózaton a többségi döntést a mögöttes számítási kapacitás határozza meg. A hálózat feletti ellenőrzés átvételéhez legalább akkora számítási teljesítményre van szükség, ami a hálózat több mint felét adja.
A szükséges számítási teljesítmény felajánlásának ösztönzésére minden egyes közzétett blokk után a közzétevő csomópont részesül az újonnan létrejött pénzből, amelyet a saját címére írhat (ez a pénz a „semmiből” keletkezik). Eredetileg minden blokkért 50 bitcoin járt, de 2020. május 11-e óta már csak 6,25 Bitcoin. A jutalom a későbbiekben is csökkenni fog, a protokoll által meghatározott ütemben, azaz minden 210 000. blokk után. Ezt a körülbelül 4 éves ciklust felezésnek, vagy angolul halving-nak nevezik. Napra pontosan nehéz megjósolni, azonban azt tudni lehet, hogy a következő felezés 2024 áprilisára fog esni. Pontosabban akkor fog sor kerülni, amikor a 840 000. blokk is felkerül a blokkláncra. A 840 000-redik blokk után a bitcoin bányászok blokkjutalma 3,125 BTC-re csökken. A felezések körülbelül 2140-ig folytatódnak, amikor is kibányászásra kerül a maximálisan forgalomba kerülő huszonegy-milliomodik bitcoin.
Az így kiosztott bitcoinok begyűjtésére irányuló erőfeszítések eredményeként a hivatalos klienstől független célprogramok jöttek létre. Ezt a folyamatot szokták bányászatnak (mining) nevezni, utalva arra, hogy a nemesfémek bányászatához hasonlóan új értékhordozó kerül forgalomba. A bitcoin bányász programot futtató gépeket, illetve célhardvereket, illetve az ilyen bányászokat összegyűjtendő ún. „poolok” jöttek létre, amelyek kizárólagos célja a minél nagyobb számítási kapacitás hálózatba kapcsolása és így ennek a jutalomnak az elnyerése. Eleinte a kapacitás nagy részét videokártyák általános célú processzorán futó célprogramok adták, manapság azonban ezek helyét szinte kizárólagosan célhardverek (ASIC – Application Specific Integrated Circuit) vették át. Jelenleg egy-egy ilyen célhardver kapacitása több tíz terahash/másodperc (TH/s).