Csákberény (, szlovákul: Čakberíň) község Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Fekvése Fejér vármegye északnyugati részén, a Vértes déli nyúlványai tövében, Csókakő, Söréd, Magyaralmás, Zámoly és Gánt szomszédságában fekszik, a Söréd-Bicske közti 8126-os út mentén, Székesfehérvártól 25, Mórtól 15, Budapesttől 65 kilométerre. Határa benyúlik a Vértes és a Velencei-hegység közötti Zámolyi-medencébe.
Története Területe már a kőkorszakban is lakott hely volt. A Római Császárság idejében keresztül vezetett rajta az Aquincumból Mogentiana (Óbuda – Keszthely) felé vezető jelentős hadiút, melynek mentén, Csákberény területén a Kr. utáni III. és IV. században már két római telep is állt. Az egyik Orondpuszta mellett, a másik a Lóállás-dűlő területén, melynek temetője is ismert. Később, a VI-VIII. században avarok laktak itt, amit az Orondpusztához tartozó Diósi-dűlőben feltárt avar temető is tanúsít.
A XIII. századtól Csákberény a csókakői várbirtok része volt.
A várat a Csák nemzetség tagjai építették a tatárjárás után, a Székesfehérvárról Győrbe vezető út védelmére. E vidék valóságos gócpontja volt a várerődöknek, amelyek mind az északról, mind a délről támadó ellenséggel szembeszálltak. Fennmaradt okleveles forrásainkban először a helység határához csatolt Orondpuszta neve tűnik fel (1231). 1237-ben szerepel először Berend falu, amelyet az iratok egyszerűen Berénynek neveznek. Csákberény a Károly Róbert által 1327 körül királyi várrá tett Csókakő várának birtoka lett. A XV. sz. elején Zsigmond király Csókakőt összes birtokával együtt a Rozgonyi családnak zálogosította el; később többször is gazdát cserélt a terület.
Csókakő és a hozzá tartozó Csákberény 1543-ban került a törökök birtokába, s 1687-ig, 144 évig török kézen maradt. A község határában emelkedő kopasz hegyormot, amelyen a hagyomány szerint valaha a török őrség őrhelye volt, a helyiek ma is Strázsa-hegynek nevezik. Tiszta időben az alatta elterülő Zámolyi-medencére, a Bakonyra és a Móri-árokra is jó kilátás nyílik innét. A török hódoltság idején Csákberény a fehérvári szandzsák igazgatása alá tartozott.
A török idők viszontagságai nagyon megviselték a vidéket. A lakosság az állandó zaklatás miatt biztonságosabb helyre menekült, és a falu pusztává vált, elnéptelenedett.
A puszta újratelepítését 1667-ben gróf Nádasdy Ferenc engedélyével Keresztesi Varga Mihály szervezte meg. A jövevények magukkal hozták vallási hagyományaikat, s nemcsak az új település, hanem a csákberényi református egyháznak alapjait is megteremtve sövénytempomot építettek a jelenlegi katolikus plébánia helyén. 1671-ben Csákberény magyar földesurát, gróf Nádasdy Ferencet a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt lefejezték, birtokait elkobozták. Az elvett csókakői birtokot I. Lipót király 1678-ban Széchényi György kalocsai, később esztergomi érseknek, majd 1691-ben báró Hochburg János főhadiszállítónak ajándékozta. Közben felszabadult a török uralom alól Csókakő is, amely a Hochburg család fiúágának kihalása után 1752-ben leányágon gróf Lamberg Ferenc Antalnak jutott, aki 1772-ben elrendelte, hogy Csákberényben és Zámolyon templomot, paplakot és iskolát építsenek. Az új, barokk templom alapkövét 1775-ben tették le. A csákberényi kastélyt Lamberg Rudolf gróf építtette 1831-ben klasszicista stílusban. A lakosság többségét képező reformátusok szabad vallásgyakorlata II. József elveinek szellemében 1784-ben vált valósággá, s 1788-ban fel is építették a ma is látható református templomot.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a község lakossága Kossuth Lajos és a szabadságharc mellé állt. A falu két haladó szellemű papja a református Szikszay János és a katolikus Mansbart Antal lelkesen buzdította híveit a szabadságharc melletti kiállásra. Kossuth Függetlenségi Nyilatkozatát mindketten felolvasták templomaikban. A szabadságharc bukása után mindkettőjüket elhurcolták, és borzalmas kínzások közepette kivégezték Nagyigmándon, a református paplak udvarán.
1862-ben a községháza leégett, s a régi iratok mind megsemmisültek.
A szellemi élet az 1910-es években kezdett megélénkülni. Egymás után jöttek létre a különböző “körök”: a református olvasókör létrejöttét a katolikusé követte, majd a gazdaköré és a lövészegyleté. Az Önkéntes Tűzoltó egylet 1891-ben jött létre 24 taggal.
1914. július 26-án küldönc hozta a hírt, hogy Magyarország és Szerbia között kitört a háború.
A csákberényi határon át futott egy töltésen a keskeny vágányú iparvasút, amely a gánti bauxitbányát kötötte össze Bodajkkal. A 18 km hosszú gazdasági vasút 1926-ban épült és 1958-ig üzemelt. Nemcsak ipari célokat szolgált, hanem a települések közötti személyszállítást is biztosította.
A telefont 1928 áprilisában szerelték fel a jegyző irodájában. A falunak ekkor már volt orvosa, s 1929-ben a patika is megkezdte működését.
A villanyt 1937-ben vezették be a községbe.
Ebben az időben a faluban csak az összevont tanítás volt megoldható. A két iskola nagy nehézségekkel küzdött. A pedagógusok és az egyházak helyi képviselői meghatározó szerepet játszottak a település életében. A népszámlálási adatok tanúsága szerint az írni-olvasni tudók aránya a korszakban végig felette volt a megyei és a járási átlagnak. A falu kedvezőtlen gazdasági adottságai miatt azonban csak kevesen tanulhattak tovább.
A második világháborúban a bevonulások zöme 1942 márciusa és 1944 augusztusa között történt. Csákberény – a kedvező földrajzi fekvése miatt (három oldalról erdő határolja) – súlyos harcok színtere volt. Háromszor cserélt gazdát: oroszok, németek, majd ismét oroszok kezére került.
Az 1950-es évek elején megalakult a zámolyi Petőfi termelőszövetkezet, és engedéllyel lebontották a kastélyt.
Az 1956-os forradalmi eseményeknek nem volt jelentős helyi visszhangja. A községházán levő iratokat elégették, de más rendbontás nem történt.
A kastély helyén 1959-ben kezdték el építeni a Művelődési Házat, melyet 1966-ban adtak át.
A helyi óvoda 1971-ben kezdte meg működését.
A Takarékszövetkezet 1982-ben nyílt meg a lakosság számára, s 1994-ben kezdte meg működését az első magyarországi Teleház.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Kovács Miklós (FKgP) 1994–1997 (†): Huszár István (MSZP) 1997–1998: Kovács Miklós (FKgP) 1998–2002: Monostori Endre (független) 2002–2006: Lóderer Miklós (független) 2006–2010: Lóderer Miklós (független) 2010–2014: Dr. Vécsei László Vilmos (független) 2014–2019: Dr. Vécsei László Vilmos (független) 2019–2024: Dr. Vécsei László (független) 2024– : Dr. Vécsei László (független)
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,3%-a magyarnak, 0,4% horvátnak, 2,2% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (13,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,1%, református 33,5%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 8,1% (23,6% nem nyilatkozott).Csákberény Helységnévtár
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,2% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% lengyelnek, 0,1-0,1% horvátnak, bolgárnak, ruszinnak és cigánynak, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,1% volt római katolikus, 26,1% református, 0,7% evangélikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 9,5% felekezeten kívüli (35,2% nem válaszolt).Csákberény Helységnévtár
Borvidékei Orondi szőlőhegy Elhelyezkedése: Az orondi szőlőhegy a falutól nyugatra fekszik, Orondpusztától északra. A móri borvidékhez tartozik.
Története: Az 1860-as években került rendezésre az orondi és öreg-hegyi dézsmás szőlők sorsa. Ekkor Lamberg Rudolf gróf és Csákberény község között barátságos kiegyezés történt.
A kiegyezés néhány pontja: Lamberg gróf az orondi dézsmás szőlők után 10 646 Ft 35 krajcárt kért, aminek egy évi részlete kb. 1700 Ft-ot tett ki. Az orondi szőlők váltsági árát minden 1200 négyszögöles hold után 110 Ft-ban határozták meg. A szüret idejének kitűzésére a kiegyezés szerint a közigazgatósági hatóság kapott jogot. A község lakóinak a szőlőhegyekben történő letelepedéshez felsőbb politikai hatósági engedélyt kellett szerezniük. Az urasági dézsmajog a teljes váltási összeg kifizetése után megszűnik. A váltási összeget 1863. január 1-jétől számítva 6 év alatt 5% kamattal 6 egyenlő részletben kell kifizetni.
1772-ben már zajlott az orondi szőlők helyének irtása.
1960-ban a helyi termelőszövetkezet Orondot és Öreg-hegyet a háztáji gazdálkodás céljára jelölte ki.
Az orondi szőlőhegy mai állapota: Ma 237 külterületi zártkert, nagyrészt szőlőskert van itt, ebből 165 telken valamilyen építmény is áll. (Az építmények száma egyre emelkedik.) A szőlőhegy már közművekkel is rendelkezik, bevezették a villanyt, a vizet, és a telefont. A szőlőhegyre a volt nagy "tsz-pincéig" (a csákberényi Bornapok színhelyéig) kavicsos út vezet. Ezen az úton tervezik megvalósítani a Mórtól Csákvárig menő "Ezerjó Borutat”.
Öreg-hegy Elhelyezkedése: Ez a külterületi zártkert a községtől keletre található, a 8116-os úttól északra. Szintén a Móri borvidékhez tartozik.
Amit történetéből ismerünk: A szőlő utáni dézsmát az Orondival együtt rendezték, majdnem azonos feltételekkel. Erre a területre a váltásösszeg 7227 Ft 45 krajcár volt, a váltsági ár pedig minden hold után 60 Ft.
1960-ban szintén a háztáji gazdálkodás céljára jelölték ki.
Mai állapota: Nem olyan fejlett, mint az orondi szőlőhegy, de dinamikusan fejlődik: 2008-ban bevezették a villanyt, 2010-ben pedig az addigi taposott földutak helyén jó minőségű murvás utak épültek.
Látnivalói thumb|jobbra|alt=Csákberény 'metrója'...|Leselejtezett budapesti metrókocsi a falu határában alt=Csákberényi 'pléh-krisztus'|thumb|jobbra|„pléh-krisztus”
Szent Márton római katolikus templom (épült 1775-76-ban) Református templom Gróf Merán Fülöp szobra Forradalmi emlékmű Hősök szobra Mansbart Antal és Szikszay János emléktáblája Gróf Merán Fülöp Erdészeti és Vadászati Múzeum A földből kitörő metrókocsi
Híres emberek Csákberény plébánosa volt a Haynau által kivégeztetett Mansbart Antal (Tóváros, 1821. december 20. – Nagyigmánd, 1849. július 12.) mártír római katolikus pap. A község református lelkiatyja volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején az ugyancsak Haynau által kivégzésre ítélt Szikszay János (Fokszabadi, 1803. október 13. – Nagyigmánd, 1849. július 12.) mártír református lelkész. Kovács István országgyűlési képviselő (FKGP) Itt él Catherine Dickens, a neves angol író, Charles Dickens szépunokája, aki megtanult magyarul is. (RTL. FÓKUSZ. 2019. 11. 27.)
Érdekességek Részben a településen játszódik a 2021-ben bemutatott Ítélet és kegyelem című történelmi filmdráma, mely mások mellett a falu Haynau által kivégeztetett lelkészeinek is emléket állít.
Jegyzetek
További információk Csákberény község weblapja Csákberény a Via Sancti Martini honlapján
Kategória:Fejér megye települései Kategória:Fejér vármegye települései