Cered község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Fekvése A vármegye északkeleti részén, közvetlenül a szlovák határ mellett, a Felső-Tarnai-dombságban, a Tarna forrásvidékén fekszik (a kis folyó tőle nyugatra ered, a Medves-fennsík lábánál), a vármegyeszékhely Salgótarjántól mintegy 20 kilométerre északkeletre. A történelmi Medvesalja régió és a Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark része. Határátkelő Szlovákia felé. Közigazgatási határa több mint 15 kilométer hosszúságban egybeesik az államhatárral.
A határ magyar oldalán csak négy települési szomszédja van: kelet felől Zabarral (7,5 km), délkelet felől Szilaspogonnyal (6 km), délnyugat felől Bárnával, nyugat felől pedig a Salgótarjánhoz tartozó Rónabányával (9 km) határos; a legközelebbi magyarországi város a megyeszékhely Salgótarján.
A határ túloldalán a legközelebbi szomszédos település Tajti (Tachty), de határos Medveshidegkúttal (Studená), Egyházasbásttal (Nová Bašta) és Gömörpéterfalával (Petrovce) is. A környező magaslatokról tiszta időben láthatók a Mátra, a Bükk-vidék és a Tátra csúcsai is.
Cered településrészei: Alsóutaspuszta, Felsőutaspuszta, Füzespuszta, Hármaskútpuszta, Takácsházapuszta, Tótújfalupuszta.
Megközelítése Csak közúton érhető el, Salgótarján vagy Zabar felől a 2304-es úton, Szilaspogony felől pedig a 23 111-es számú mellékúton. A határátkelőhöz a faluból a 23 119-es számú mellékút vezet.
Története Cered már a 15. század elején jelentékeny helység volt. Nevét fennmaradt oklevél 1405-ben említette először, Chereg alakban írva.
1427-ben 23 portáját írták össze; ekkor Szécsényi László volt a birtokosa.
1461-ig Gömör vármegyéhez tartozott mint Somoskő várának tartozéka.
Szécsényi László halála után Guthi Országh Mihályra és a Lossonczy családra szállt.
A 16. század elején Kun György is birtokos volt a településen, de örökös nélküli halála után, 1533-ban I. János király az ő birtokait Werbőczy Istvánnak adományozta.
1548-ban Nagy Tamás és Ragyolczi Ferenc, 1598-ban pedig Berényi Ferenc volt a helység földesura.
1716-ban 16, 1720-ban 18 háztartást írtak benne össze. A 18. század közepén egyik része a Fáy családé volt, a másik pedig Somoskőhöz tartozott, majd a 18. század második felében a báró Péterffy család birtokába került. A Péterffy család utolsó sarjának, báró Péterffy Jánosnak örökös nélküli halálával I. Ferenc király a család itteni birtokait gróf Keglevich Károlynak adományozta, akit 1808 május 16-án ünnepélyesen be is iktattak a birtokba. (A beiktatást Mocsáry Antal, Nógrád vármegye táblabírája végezte.)
Az 1770. évi úrbéri rendezés idején a báró Péterffy családon kívül gróf Teleki László, Kubinyi Gáspár, Ráday Gedeon és Szilassy György voltak a település birtokosai, 1826-ban pedig a gróf Keglevich családon kívül a gróf Thoroczkayak. Később, 1891-ig a báró Radvánszkyak, az 1900-as évek elején pedig Humayer Béla és Pauncz József volt legnagyobb birtokosa. A községben levő úrilakot báró Radvánszky Géza építtette.
1903-ban egy nagy tűzvészben az egész falu leégett.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Tajti Tibor (független) 1994–1998: Tajti Tibor (független) 1998–2002: Czene Árpád (független) 2002–2006: Czene Árpád (független) 2006–2010: Czene Árpád (MSZP) 2010–2014: Czene Árpád (független) 2014–2019: Dániel László (független) 2019–2024: Tajti László (Fidesz-KDNP) 2024– : Petrovics Ferenc (független)
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 82,5%-a magyarnak, 6,6% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (17,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,3%, református 1,8%, felekezeten kívüli 6,9% (24% nem nyilatkozott).Cered Helységnévtár
2022-ben a lakosság 92,4%-a vallotta magát magyarnak, 14,9% cigánynak, 0,4% szlováknak, 0,4% németnek, 0,1-0,1% bolgárnak és ruszinnak, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 59,7% volt római katolikus, 1,2% görögkatolikus, 1,1% református, 0,10% izraelita, 0,1% ortodox, 1,2% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 11,7% felekezeten kívüli (23,9% nem válaszolt).Cered Helységnévtár
Nevezetességei 265px|bélyegkép|jobbra|Cered látképe nyugat felől Látnivalók A Mindenszentek római katolikus templom 1731-ben épült barokk stílusban; 1884-ben felújították. A zsindelytetős fa harangláb a 18. századból való. A Radvánszky-Humayer-kúria 1891 előtt épült; ma faluház. A kúria körül elterülő park gesztenye- és platánfái az épülettel egyidősek lehetnek. Négy gáttal megépített, közel 900 m hosszú horgásztó-rendszer. A Medves-hegység hegyei változatos geológiai képződményekkel, ritka növény- és állatvilággal. Részben természetvédelmi terület. Rendezvények 1996 óta Ceredi Nemzetközi Művésztelep (Artcolony Cered). Alapítók: Kun Cecília, Fürjesi Csaba, Sánta László. Salgó Rallye SzeptEmber Feszt
Ismert emberek Itt született 1903. augusztus 29-én id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművész. (A díjat a nógrádi bányászok életét megörökítő sorozatáért kapta1959-ben.) Itt született 1952-ben Radics Szilveszter tájképfestő. Itt lakik Cene gál István festőművész.
Galéria
Jegyzetek
További információk
Cered a Medvesalja.hu oldalon A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései
Kategória:Nógrád megye települései Kategória:Nógrád vármegye települései Kategória:Határátkelőhelyek Kategória:A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései