Jászdózsa község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászapáti járásban.

Fekvése A megye, és egyben a Jászság északi szélén fekszik, Heves vármegyével határosan, a Tarna mentén. A történelmi településközpont a Tarna egy viszonylag kanyargósabb – a szabályozások révén mára már lényegében holtággá vált – szakaszának jobb partján jött létre, de a lakott terület néhány utcányi része a bal parton alakult ki, s a két falurész összekapcsolására az idők során összesen három híd létesült. A folyócska mai állapotát tekintve Jászdózsának már szinte a teljes lakott területe (egyetlen belterületi utca, a Széchenyi út keleti része kivételével) a jobb parti oldalon található.

Északkeleti szomszédja, Tarnaörs már Heves vármegyéhez tartozik; a további határos települések: délkelet felől Jászapáti, dél felől Jászjákóhalma, délnyugat felől Jászberény, északnyugat felől pedig Jászárokszállás. Nyugat felől a legközelebbi település Jászágó, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.

Megközelítése Közúton három irányból érhető el: a Gyöngyös-Jászárokszállás-Jászberény közti 3203-as útról letérve, vagy a 31-es főútról Jászjákóhalma keleti szélénél észak felé kanyarodva, a 32 134-es számú mellékúton, illetve Tarnaörs felől a 3229-es úton. A közúti tömegközlekedést a Volánbusz járatai látják el.

A hazai vasútvonalak közül a érinti, melynek egy megállási pontja van a határai között. Jászdózsa megállóhely a belterület keleti szélén található, közúti elérését a 32 332-es számú mellékút teszi lehetővé. [A vonal állomásainak viszonylatában a megállóhely Jászárokszállás vasútállomás és Jászapáti vasútállomás között helyezkedik el.]

Története Első írásos előfordulása 1433-ban, egy oklevélen fordul elő. Régebbi neve Dósa, a helyiek által „Daósa”-nak / „Dausa”-nak kiejtve. A név eredete tisztázatlan.

A mai község valószínűleg eredetileg nem jász „szállás”, nem jász település volt, de az idők során és a török megszállás alatt beleolvadt egy Négyszállás nevű jász település, melynek régészeti nyomait az 1980-as években a „berényi föld” nevű határrészen, a falutól néhány kilométerre tárták fel.

A törökök kiűzése után Dósa és Jászberény sokáig pereskedett a területért, amit végül Jászberénynek itéltek. Az ásatás kincsei a szolnoki Damjanich Múzeumban találhatóak.

Ebben az irányban Négyszállás néven ma egy tanyabokor található kis kápolnával a Jászberény-Jászárokszállás összekötő úton. A terület a Tarna, az Ágói-patak (helyiek által „Kotró” néven is ismert), a Szarvágy patak és más vízfolyások által szétszabdalt, erdős, mocsaras, időnként elöntött vidék volt. Utolsó maradványa a községtől északra található Pap-erdő. A megtelepedések a területen található magasabban fekvő részeken történtek. Ezek a feltöltések/töltődések ellenére a falu arculatán még mindig megtalálhatóak, például a Bába-tó egy régi Tarna holtág maradványa. Későbbiekben a folyószabályozással, lecsapolásokkal az egész környéket mezőgazdasági művelésbe vették. Belvizes években azonban megmutatja a víz, hogy merre folyt régen a Tarna, hol voltak folyások és pangó vizek.

Műholdképen elég jól felismerhető, hogy egykor hogyan nézhetett ki ez a táj.Google műholdkép a tájról

A falu életébe nagy változást hozott az 1963. márciusi árvíz. A megáradt Tarna elöntötte a mélyebben fekvő területeket. Sok ház romba dőlt, jelentős károk keletkeztek. Az árvíz után sok új ház épült, a töltést megemelték, körgátat építettek, a falun átfolyó Tarnát új mederbe terelték. Felette új vasbeton gerenda hidat építettek 1979-ben. A régi vashidat is kicserélték, a pálya új nyomvonalat kapott. Új vasútállomásÚj vasútállomás épült a falu északi részén, emiatt a régi állomásrégi vasútállomás elárvult, előtte ma autók futnak, a házban sörfőzde működik. A leválasztott öreg Tarna meder a horgászok paradicsoma lett.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Juhász Béláné (FKgP-"Dós...)A hivatkozott forrásból a jelölő szervezetek közül legalább egynek a pontos megnevezése nem állapítható meg. 1994–1998: Dr. Szerencsés István (SZDSZ) 1998–2002: Dr. Szerencsés István (SZDSZ) 2002–2006: Palotai Lászlóné (MSZP) 2006–2010: Dr. Szerencsés István (független) 2010–2014: Dr. Szerencsés István (független) 2014–2019: Dr. Szerencsés István (független) 2019–2024: Baranyi Sándor (Fidesz-KDNP) 2024– : Baranyi Sándor (független)

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,8%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,5% románnak mondta magát (14,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,9%, református 2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 9% (25,1% nem nyilatkozott).Jászdózsa Helységnévtár

2022-ben a lakosság 91,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,3% németnek, 0,3% románnak, 0,1% lengyelnek, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 40,5% volt római katolikus, 2,1% református, 0,1% evangélikus, 0,9% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 13,7% felekezeten kívüli (41,4% nem válaszolt).Jászdózsa Helységnévtár

Nevezetességei Artézi kút,Artézi kút amely a község főterén áll. Közadakozásból építették 1902-ben, a négykaros diszkút 1905-re készült el. Azóta többször fel lett újítva, a legutóbbi rongálást 2013. július 6-ára hozták helyre. Vizét 2003-ban természetes ásványvíznek minősítették, ami nátrium-kalcium-hidrogénkarbonátos, jelentős jodid tartalommal. Kőhíd, amely ötlyukú, 1811-13 között épült, mára műemlék. Tervezte Magurányi József, kivitelezte a gyöngyösi Rábl Károly kőműves mester. Szélessége 6,65 méter, hossza a szárnyfalakkal együtt 40 méter. Teherbírása 10 tonna. Az ismertebb hortobágyi kilenclyukú hidat 20 évvel előzte meg. Római katolikus templom,Római katolikus templom amely 1777-82 között épült, Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, műemléki védettségű, késő barokk stílusú. Freskóit 1793-ban Farenzon Ferenc festette. A falu központjában található. Búcsúnapja minden szeptember utolsó vasárnapján van. Tájház, amely 1847-ben épült. Berendezését közadakozásból gyűjtötték össze, 1989. december 1-én adták át.

Ismert személyek Itt született 1903-ban vagy 1905-ben Orosz Mihály középiskolai tanár, nyilaspárti országgyűlési képviselő. Itt halt meg 1953-ban Somssich Gyula nagybirtokos, bankigazgató, felsőházi tag (* 1876).

Helyi média

Rádióállomások Jászdózsán fogható FM rádiók: Music FM – FM 89,5 MHz Bartók Rádió – FM 90,7 MHz Szent István Rádió – FM 91,8 MHz Kossuth Rádió – FM 95,5 MHz Sláger FM – FM 95,8 MHz Trió FM – FM 97,7 MHz Pátria Rádió – FM 98,3 MHz Dankó Rádió – FM 99,8 MHz Rádió 1 – FM 101,7 MHz Petőfi Rádió – FM 102,7 MHz Retro Rádió – FM 104,7 MHz

Jegyzetek

További információk Jászdózsa a térképcentrum.hu-n A kunok és a jászok eredete, nyelve és története J-N-Sz MEK Jászdózsa Nosztalgiavonat Jászdózsánál Kovács István László: A jászdózsai vízimalom története Kóczián Géza: Adjunk vasutat Árokszállásnak és Dósának; Herzog Ny., Gyöngyös, 1897 Jászdózsa és a palócság. Tanulmányok; szerk. Szabó László; Damjanich János Múzeum, Eger–Szolnok, 1973 (Palóc kutatás Tematikus és lokális monográfiák) Gulyás Éva–Szabó László: Jászdózsa; szerk. Vadász István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza) Múltbéli üdvözlet a Jászságból. Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor; szerk. Baráth Károly et al.; Jász Múzeumért Alapítvány, Jászberény, 2010 Kovács Lászlóné Orosz Mária: Jászdózsai hétköznapok; Jászdózsa Községért Közalapítvány, Jászdózsa, 2017

Kategória:Jász-Nagykun-Szolnok megye települései Kategória:Jász kerület Kategória:Jász-Nagykun-Szolnok vármegye települései