Magyargencs (németül Gentschdorf) község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Fekvése A falut a Kisalföld és a nyugat-magyarországi peremvidék nagytájainak találkozásánál, a Pápai síkságtól nyugatra, a Kemeneshát – Kemenesalja – Marcal-mellék határán, Veszprém vármegye északnyugati sarkában találjuk. Pápától északnyugatra, országúton mintegy 20 kilométernyire található a község

Megközelítése Magyargencs csak közúton közelíthető meg: központján annak főutcájaként a 8412-es út halad végig, azon érhető el déli és északi irányból is. Északnyugati szomszédjával, Kemenesszentpéterrel a 84 121-es számú mellékút köti össze; északi határszélét egy rövidke szakaszon érinti még a 8406-os út is.

Története

Magyargencs eredetileg a történelmi Vas vármegye részét képezte, s helyén több Gencs nevű település állt: Egyházasgencs, Gyulagencs, Bencegencs. A település a középkorban Laki Kaczor és a Gencsy család birtoka volt, de a 16. században gróf Cseszneky György győri várkapitány is gencsi birtokos volt. A 19. században a Károlyi, a szentmártoni Radó, a csengeri Háczky, a hertelendi és vindornyalaki Hertelendy, a Kisfaludy és a Gömbös családok rendelkeztek a faluban nagyobb földbirtokkal.

Vályi András szerint: GENCS. Szabad hely Vas Vármegyében, a’ Keménnyes allyai járásban, nem meszsze fekszik Martzal vizéhez, Veszprém Vármegyének szélénél, Pápához mintegy mértföldnyire, határja kövér, vagyonnyai jelesek.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Molnár Károly (független) 1994–1998: Molnár Károly (független) 1998–2002: Molnár Károly (független) 2002–2006: Hári Tibor (független) 2006–2010: Boros Tamás (független) 2010–2014: Boros Tamás (független) 2014–2019: Boros Tamás (független) 2019–2024: Boros Tamás (független) 2024– : Boros Tamás (független)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,2%-a magyarnak, 0,4% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% románnak mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,9%, református 3,8%, evangélikus 51,4%, felekezeten kívüli 3,8% (9% nem nyilatkozott).Magyargencs Helységnévtár

2022-ben a lakosság 95,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,2% románnak, 0,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,5% volt evangélikus, 20% római katolikus, 2,8% református, 0,2% görög katolikus, 1,7% egyéb katolikus, 8,9% felekezeten kívüli (34,9% nem válaszolt).Magyargencs Helységnévtár

Nevezetességei Széll-kastély Helytörténeti és Haditechnikai Kiállítás

Híres emberek Barcza Boldizsár (1812–1895) honvéd őrnagy, vármegyei hivatalnok Hertelendy Miklós (1813–1877) 1849. február 26-tól ezredes, a 6. huszárezred parancsnoka, egyben hadosztályparancsnok Perczel Mór seregében, a későbbi 2. hadtestben. Május 26-tól az újonnan alakuló 19. huszárezred szervezésével bízták meg. Háczky Kálmán (1828–1904) főhadnagy, országgyűlési képviselő Károlyi Antal (1843–1911) alispán, képviselő Molnár Szulpic Dezső (Fischer; 1871-1925) bencés szerzetes, tanár. Vitéz vindornyalaki Hertelendy Miklós (1879–1962) huszár alezredes, gazdasági tanácsos, országgyűlési képviselő Soós Lajos (1879–1972) zoológus Dr. Böröcz Marcell (1884–1958) bölcsészdoktor Deutsch Adolf (1888–1953) tanár, szakíró Dr. Szücs István (1892–1980) Vas vármegye főispánja Prof. Jakov Katz (1904–1998) történelemtudós Balka József (1920–2005) tanár, iskolaigazgató Domonkos János (1921–1988) repülő, gyűjteményalapító Almásy Angéla (Markovitsné) (1940–2009) magyar textiltervező iparművész Gömbös Ervin (1941–) informatikus, főiskolai tanár. A Nemzetközi Üzleti Főiskola (IBS) egyik alapítója Gömbös János (1945–) nyugalmazott ezredes Don Shula apja, Süle Dénes, itt született 1900-ban.

Források Jegyzetek

További információk Magyargencs a Tourinfo.hu-n

Kategória:Vas vármegye települései Kategória:Veszprém megye települései Kategória:A Marcal-medence települései