A „BKV-ügy” a 2009 nyarán kirobbant, a BKV túlzott végkielégítési, valamint a korábbi, a cég számára állítólagosan aránytalanul hátrányos szerződéskötések körüli botránysorozat, mely oda vezetett, hogy az MSZP budapesti elnöksége felkérte Hagyó Miklóst és Horváth Csabát, hogy november 20-áig mondjanak le főpolgármester-helyettesi tisztségükről. A BKV-ügy egyes körülményei - úgy mint az előzetes fogva tartás körülményei, vagy a kecskeméti bíróság kijelölése - miatt már sok bírálat érte. A BKV-per néven elhíresült eljárás Hagyó Miklós és vádlott társai ellen jelenleg is zajlik. A fővádlottak közül többen visszavonták korábbi, másokra nézve terhelő vallomásaikat, melyekről elmondták, hogy azokat fenyegetés hatására, megalázó körülmények között, irányítottan, kényszervallatás során tették. A per eddigi legnagyobb eseménye Balogh Zsolt vallomásának visszavonása volt, amely az egyetlen bizonyíték volt a nokiásdoboz korrupciós ügyre.
Előzmények
2009-ben került napvilágra a Hagyó Miklós, akkori főpolgármester-helyettes általa felügyelt BKV-nál az első nagyobb, ún. „végkielégítési” botrány. „Hiába fizettek ki – prémiumokkal együtt – mintegy százmillió forintot végkielégítésként a BKV személyzeti vezetőjének tavaly márciusban, Szalainé Szilágyi Eleonóra ma is a fővárosi közlekedési társaságnál dolgozhat” – adta hírül az értékválasztását és gazdasági hátterét tekintve az akkori legnagyobb ellenzéki párthoz, a ma kétharmaddal kormányzó Fideszhez köthető Magyar NemzetVégkielégítés után továbbra is dolgozik a BKV-vezető – Magyar Nemzet online, 2009. július 23.
A botrány kirobbanását követően Hagyó vállalta a politikai következményeket. 2009. augusztus 31-én lemondott a BKV felügyeletéről, majd 2009. november 20-án főpolgármester-helyettesi tisztségéről is. A BKV felügyelete Hagyó Miklós és az SZDSZ-es (Szabad Demokraták Szövetsége, az MSZP koalíciós partnere) Ikvai-Szabó Imre közös feladata volt, ám utóbbi nem mondott le. Fontos körülmény, hogy Hagyó Miklósnak sem utasítási, sem döntési jogköre nem volt a BKV-nál, és nem gyakorolt munkáltatói jogokat sem, csupán konzultációs jogköre volt. Az ekkor már a sajtóban „BKV-ügyként” emlegetett, vélt bűncselekmény-sorozatban folyó nyomozás egyik következményeként 2010. január 7-én előállították, majd január 9-én előzetes letartóztatásba helyezték Szalainé Szilágyi Eleonórát különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének gyanújával. Bár ekkor még semmilyen napvilágra került, a nyomozással összefüggő adat nem utalt arra, hogy Hagyó Miklós érintett lenne bármilyen büntetőeljárásban, a jobboldali média – élén a Magyar Nemzettel és a HírTV-vel – és a Fidesz folyamatosan ezt a látszatot keltette. Németh Szilárd, a Fidesz fővárosi frakciójának tagja 2009. július 29-én arról tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát (MTI), hogy a végkielégítési ügyben a legfőbb ügyészhez fordult azzal a felszólítással, hogy Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes az összes végkielégítési ügyet tárja a nyilvánosság elé.BKV-s végkielégítés: a legfőbb ügyészhez fordul a Fidesz – hvg.hu, 2009. július 29.]
Rendőri nyomozás
Pető György 2009 végétől kezdett a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályán dolgozni nyugállományban. E pozícióját arra használta ki, hogy a fővárosi cégek akkori vagy korábbi munkatársait, tisztségviselőit informátorként szervezze be a rendőrséghez is még az önkormányzati választások előtt. Besúgói egyébként nyilvántartásba is kerültek, mint szervezett kapcsolatok.Informátorhálózat fővárosi cégvezetőkből? – Index, 2011. március. 17. A BRFK tagjaként Pető György a fővárosi közműcégeknél történt visszaélésekkel foglalkozott. Egyes hírek szerint úgynevezett döglött – régóta föl nem derített – ügyek aktáit bízták rá a rendőrök.BKV-nyomozás fejleményei – HVG, 2010. március 10.] Informátorai révén az ő közreműködésével indult eljárás 2010 első felében többek között az FKF-nél, a Főtávnál vagy a főváros gyógyfürdőcégénél történt gyanús ügyekkel kapcsolatban. Néhányan már akkor megjósolták Pető új munkakörének következményét, miszerint „Hagyó veszte lehet volt kémelhárító ellenlábasa”.Hagyó veszte lehet volt kémelhárító ellenlábasa – Népszabadság online, 2010. március 11. Ugyanis ekkor kezdődött a 2009 nyara végén elinduló BKV nyomozás érdemi része is: 2010. 01. 09-n letartóztatták Szalainé Szilágyi Eleonórát, a BKV volt humánpolitikai igazgatóját.BKV-s végkielégítés: a legfőbb ügyészhez fordul a Fidesz - hvg.hu, 2009. július 29. Az, hogy a BKV-s botrány Pető kezébe került, azért volt érdekes, mert politikusi karrierje idején az MSZP belháborúiban Hagyó ellenlábasának számított. - HVG, 2010. október 22.
Időközben az is kiderült, hogy az az ügyésznő, aki Hagyót előzetesbe küldte, szerepel Tarlós István tanácsadóinak listáján havi bruttó 850 ezer forintos fizetéssel. A főpolgármester egyik legtöbbet kereső főtanácsadója dr. Szabadvári Péter Ottóné. A Városházán most a férje nevén szereplő jogász dr. Vámos Katalinként korábban ügyészként dolgozott. Dr. Szabadváriné dr. Vámos Katalin néven a Fővárosi Főügyészségen a kiemelt és gazdasági ügyek osztályát vezette. Ő volt az az ügyész, aki 2010 májusában a BKV-ügyben indítványozta a bíróságnál a volt MSZP-s főpolgármester-helyettes, Hagyó Miklós előzetes letartóztatását. Hagyó előzetesbe került, és ott is maradt 9 hónapig. Fogva tartásának méltatlan körülményei miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága mintegy négymillió forint kártérítést ítélt meg utóbb Hagyónak.
A kezdetben a BRFK gazdaságvédelmi osztálya által vitt, fővárosi cégeket érintő ügyekben - amelyek nyomozása párhuzamosan folyt a BKV-üggyel - ,később a Fővárosi Főügyészségen a Szabadváriné vezette kiemelt ügyek osztálya vette kezébe a nyomozásokat, gyakorolta a felügyeletet. A közműcégek ügyében tett vádemelések után Szabadvárinét 2012 augusztusában Polt Péter legfőbb ügyész áthelyezte. Az áthelyezés után néhány hónappal, 2013. január 31-ével meg is szüntette Szabadváriné szolgálati jogviszonyát. Információk szerint már másnap, 2013. február elsejétől Tarlós István hivatalában dolgozott dr. Szabadvári Péter Ottóné néven. Méghozzá önkormányzati főtanácsadóként, kiemelt bérezéssel a főpolgármester alá rendelt csapatban.http://www.origo.hu/itthon/20150308-a-hagyot-elozetesbe-kuldo-ugyesz-is-tarlos-fotanacsadoja.html
A nokiásdoboz legendája
A „BKV-ügy” akkor vált visszavonhatatlanul „Hagyó-üggyé” a médiában és a politikai közbeszédben, amikor Balogh Zsolt, a BKV volt megbízott vezérigazgatója nyilatkozatturnéba kezdett a jobboldali sajtóban. Ekkor lett a politikai korrupció ikonja a nokiásdoboz. Balogh 2010. március 6-án a Magyar Nemzetnek, majd 2010. március 8-án a Hír TV-nek adott interjújában azt állította, hogy több alkalommal, összesen mintegy 70 millió forintnyi korrupciós pénzt juttatott el Hagyó Miklósnak, ebből 15 milliót személyesen, egy nokiásdobozban."Nokia-dobozban adtam át a pénzt Hagyónak” – mno.hu, 2010. március 6.
Balogh Zsolt szavahihetősége az ügy részleteinek, nyomozati anyagainak nyilvánosságra kerülésével egyre megkérdőjelezhetőbbé vált. A Népszava napilap összehasonlította Balogh sajtóban tett nyilatkozatait és a nyomozóhatóságoktól kiszivárgott vallomásait.Mikileaks – index.hu Az elemzés feltárta, hogy Balogh folyamatosan másként számolt be a Hagyónak állítólagosan átadott korrupciós pénzek átadásának körülményeiről, ill. a pénzek eredetéről. Jelzésértékű, hogy Balogh csak és kizárólag a jobboldalhoz kötődő médiumoknak nyilatkozott.
Első, a témában tett vallomásában Balogh úgy emlékszik, hogy a pénzt a városháza parkolójában vette át Lazarovics Márktól, a nyertes cég vezetőjétől. Előtte egy belvárosi kávézóban Lazarovics megmutatta neki a nokiásdobozt, később a városháza épületben Balogh azt átadta Hagyó Miklósnak, aki nem nézett bele a dobozba. Egy későbbi vallomásában Balogh már úgy idézi fel a történteket, hogy Lazarovics a kávézóban csak megemlítette, hogy az asztal alatt van a nokiásdoboz, de nem mutatta meg neki. Ebben a verzióban már nem a városháza parkolójában történt a doboz átadása, hanem a kávézó mellett, Lazarovics A8-as Audijában. Balogh ezt követően ismét felidézi, hogy a városházán átadja a pénzt Hagyó Miklósnak, de itt már úgy meséli el a történteket, hogy Hagyó belenézett a dobozba, sőt, ő maga is látta, hogy az tele van bankjegyekkel. Egy másik, az ügy szempontjából sokkal nagyobb horderejű kérdés a pénz eredete és a Synergon-szerződés megkötésének háttere. A nyomozás során e témában tett első vallomásában Balogh azt állította, hogy a Synergon Nyrt. szerződését Hagyó Miklós nyomására kötötte meg. Később erre már úgy emlékezett, hogy a szerződés egyszerűen csak a „sok aláírandó szerződés között volt”. Ebben a ténykérdésben Balogh az újabb verziót tartotta pontosnak. Elmondása szerint nyomásgyakorlásra csak egy másik eset miatt emlékezett korábban, amikor Hagyó „szokásához híven megszorongatta a nyakát”, amit ő mindig fizikai kényszerként élt meg. A pénz eredetéről Balogh a Magyar Nemzetnek adott nyilatkozatában azt mondja, hogy az összeget „a BKV-nál, Hagyóhoz közel álló vezetők adták össze”, ami a vallomásában elmondott Lazarovics-Synergon-sztorit (annak minden verzióját) teljesen felülírja.Kérdések a Nokia-doboz körül – Népszava, 2012. január 30.
Azt amúgy a bíróság is megállapította már a büntetőeljárás elején, hogy a vesztegetési pénz ügyében nem történt konkrét nyomozás. Az ügyészség csak ez után, 2012 novemberében, a vádirat nyilvánosságra kerülése után több hónappal indított végül nyomozást, hogy kiderítse, van-e alapja Balogh terhelő vallomásának. 2015 júniusában azonban a vádhatóság is arra a következtetésre jutott, hogy a nokiásdoboz története nem áll meg. Megszüntette a vesztegetés miatt indult nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség, mivel az indoklás szerint "a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény".http://www.origo.hu/itthon/20150630-mar-az-ugyeszseg-sem-hisz-a-nokia-doboz-mesejenek-hagyo-miklos-buntetoeljaras-targyalas-birosag.html
Előzetes letartóztatás
Hagyó Miklóst 2010. május 17-én helyezte előzetes letartóztatásba a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB). A legszigorúbb kényszerintézkedés ellen a politikus védője fellebbezést nyújtott be, de azt a másodfokon eljáró bíróság, Szívós Mária tanácselnök vezetésével több esetben elutasította. Kádár András ügyvéd beadványban kérte az ügyészséget, hogy bocsássa a védelem rendelkezésére az előzetes letartóztatás alapjául szolgáló bizonyítékokat. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlata szerint ugyanis sérül a fegyveregyenlőség elve abban az esetben, ha a védő nem férhet hozzá azokhoz a nyomozati iratokhoz, amelyek ismerete nélkül nincs lehetősége cáfolni védence fogva tartásának jogszerűségét. A kérelmet azonban az ügyészség érdemi indoklás nélkül elutasította, a kért „adatot”, amelyre hivatkozva érvelt a legszigorúbb kényszerintézkedés mellett, soha nem ismertette, így annak létezése kétségbe vonhatóvá vált.Kádár Éva: Egy (alkotmányos alapjogok hatálya alól) kiemelt ügy - Jogi Fórum A politikust a fogságban töltött idő alatt újabb, a „börtönben elkövetett” bűncselekménnyel gyanúsították majd vádolták meg. Az okirat hamisítás vádja szerint Hagyó úgy érte el, hogy akkori élettársával kötetlenebb körülmények között tarthassa a kapcsolatot, hogy megbízta őt „jogi képviseletével”.Felmentették Hagyó Miklóst az okirat-hamisítási ügyben – Index, 2012. január 16.] 2012. január 16-án első fokon, április 11-én pedig jogerősen is felmentették az okirat-hamisítási perében.Magánokirat-hamisítás miatt Hagyó Miklós és társai ellen indult eljárás jogi összefoglalója - Hagyó Miklós hivatalos honlapja
Hagyó Miklós kilenc hónapot töltött előzetes letartóztatásban.