George Cukor (; New York, 1899. július 7. – Los Angeles, Kalifornia, 1983. január 24.) Oscar-díjas magyar származású amerikai filmrendező.
Élete New York-i magyar zsidó családban született. Manhattan Apja Cukor Viktor Farkas (1872 Nagykálló), anyja Gross Helén (Tokaj 1874), Anyja születésének bejegyzése, ugyanott a házasságkötés helye és időpontja nővére Elsie Cukor (1894 New York). A magyarországi kivándorlóknak nem volt még középső nevük, ezért apja George Dewey tábornok nevét választotta neki középső névként. Szülei otthon nyilván magyarul beszéltek, mert Szabó István Kadarkai Endrének adott interjúja szerint ő maga is beszélt magyarul, még öreg korában is. Vallása nem ismert, de tény, hogy Mia Farrow a keresztlánya volt. (Mia Farrow anyja után katolikus vallású.)
Színházi segédrendezőként kezdett el dolgozni, majd az 1920-as évektől kezdődően rendező lett a Broadwayen. 1926-ban F. Scott Fitzgerald A nagy Gatsbyjét állította színpadra Owen Davis forgatókönyve alapján, mellyel felkeltette a New York-i kritikusok figyelmét. A hangosfilm megjelenésével Hollywoodba ment. 1929-ben a Paramount Picturesnél dolgozott, mint dialógrendező, de hamarosan rendezővé lépett elő. Előszeretettel filmesített meg színdarabokat: Vacsora nyolckor (1933). Az asszonyok, Philadelphiai történet (1940) maradandóan a legkedveltebb hollywoodi filmek közé tartoznak.
1947 és 1954 között Cukor a forgatókönyvíró házaspár, Garson Kanin és Ruth Gordon segítségével több nagyszerű filmet készített, például az Ádám bordája című produkciót 1949-ben. 1953-ban operatőr barátjával George Hoyningen-Huene-nel és Gene Allen látványtervezővel elkészítették a Csillag születik című filmet.
A Broadwayen megtanulta becsülni a sztárok munkáját, így hatékonyan tudott együtt dolgozni Greta Garbóval, Joan Crawforddal, Katharine Hepburnnel és másokkal. Nem meglepő, hogy őt bízták meg a My Fair Lady (1964), George Bernard Shaw Pygmalion című színdarabjának musicalváltozatának a megrendezésére.
Viszályok Jól kijött a stúdióvezetőkkel, de mégis számos összetűzése akadt. Első munkaadóját, a Paramountot beperelte az Édes pásztoróra (1932) jogai miatt, mivel Ernst Lubitsch újrarendezett benne pár jelenetet. A stúdió válaszul felbontotta a szerződését, így átment az RKO Pictureshöz, és David O. Selznick szárnyai alá került, akit 1933-ban követett az MGM-hez. Amikor Selznick 1936-ban beindította stúdióját, Cukor neki és az MGM-nek is dolgozott, így a legjobban fizetett rendezők közé került. Legismertebb összecsapása egy stúdióval akkor következett be, amikor Selznick alig 10 nappal a forgatás megkezdése után kirúgta Cukort az Elfújta a szél rendezői székéből. Elbocsátását a forgatókönyvvel szembeni kifogásával indokolták, de állítólag a fő ok Clark Gable-nek a rendező homoszexualitásával kapcsolatos fóbiái voltak. Joseph L. Mankiewicz szavai szerint Cukor „nagy hollywoodi rendezőnő volt”. Általános kritikai nézet szerint Cukor képességei „homoszexuális érzékenységéből” eredtek. Ennek ellensúlyozása céljából lett ösztönösen a „nők rendezője”.
Hanyatlás A stúdiórendszer felbomlása kedvezőtlenül érintették Cukort. Gene Allen művészeti rendezővel saját produkciós vállalatot alapított 1963-ban, azonban jelentősebb sikereket nem tudtak elérni. Kései filmjei megbuktak mind a kritikusok szemében, mind a mozipénztáraknál. Pályája azzal a rendszerrel hanyatlott le, amelyben felnevelkedett. 83 évesen halt meg.
Filmjei
Grumpy (1930) Virtuous Sin (1930) The Royal Family of Broadway (1930) Tarnished Lady (1931) Girls About Town (1931) A Bill of Divorcement (1932) Rockabye (1932) What Price Hollywood? (1932) One Hour with You (1932) Vacsora nyolckor (Dinner at Eight) (1933) Our Betters (1933) Little Women (1933) David Copperfield (1935) No More Ladies (1935) Sylvia Scarlett (1935) A kaméliás hölgy (Camille) (1936) Rómeó és Júlia (Romeo and Juliet) (1936) A szerelem beleszól (Holiday) (1938) Zaza (1939) Elfújta a szél (Gone with the Wind) (elkezdte, Victor Fleming és Sam Wood fejezte be) (1939) The Women (1939) Philadelphiai történet (The Philadelphia Story) (1940) Susan and God (1940) A kétarcú nő (Two-Faced Woman) (1941) A Woman’s Face (1941) Her Cardboard Lover (1942) Keeper of the Flame (1942) Gázláng (Gaslight) (1944) Winged Victory (1944) A Double Life (1947) Edward, My Son (1949) Ádám bordája (Adam’s Rib) (1949) Born Yesterday (1950) A saját élete (A Life of Her Own) (1950) The Model and the Marriage Broker (1951) The Marrying Kind (1952) Pat és Mike (Pat and Mike) (1952) The Actress (1953) Csillag születik (A Star Is Born) (1954) It Should Happen to You (1954) Bhowani csomópont (Bhowani Junction) (1956) A lányok (Les Girls) (1957) Wild Is the Wind (1957) A préri rózsája (Heller in Pink Tights) (1960) Szeressünk! (Let’s Make Love) (1960) The Chapman Report (1962) My Fair Lady (1964) Justine (1969) Utazások nagynénémmel (Travels with My Aunt) (1972) A kék madár (The Blue Bird) (1976) Gazdagok és híresek (Rich and Famous) (1981)
Jegyzetek
Források George Cukor filmrendező – Literatura George Cukor Oscar-díjas magyar származású amerikai film- és színházi rendező 30 éve halt meg – MTVA
További információk
Kategória:1899-ben született személyek Kategória:1983-ban elhunyt személyek Kategória:Amerikai filmrendezők Kategória:Amerikai televíziós rendezők Kategória:Oscar-díjasok Kategória:BAFTA-díjasok Kategória:Emmy-díjasok Kategória:Golden Globe-díjasok Kategória:LMBT filmrendezők Kategória:Zsidó amerikaiak Kategória:Magyar származású amerikaiak Kategória:New York-i magyarok