bélyegkép|jobb|262px|Pestszentlőrinc térképe 1920 körül bélyegkép|jobb|262px|Képeslap: Az Üllői út 1900 nyarán, a villamos építésekor bélyegkép|jobb|262px|Képeslap: A villamos végállomása a mai Béke térnél, miután 1929-ben a vonalat egészen a város határáig meghosszabbították
Pestszentlőrinc (németül: Sanktlorenz, angolul: St. Lawrence) egyike az 1950-ben Budapesthez csatolt megyei városoknak. Jelenleg Pestszentimrével (németül: Sanktemmerick) együtt Budapest XVIII. kerületét alkotja.
Fekvése
Pestszentlőrinc Budapest délkeleti részén, a Pesti-síkságon helyezkedik el. Északon Kispest és Kőbánya-Újhegy, keleten Rákoshegy, délen Vecsés és Pestszentimre, nyugaton pedig Soroksár határolja.
Földrajza
A felszín kialakulása A település a Pesti-síkság északi részén, a Duna által a legutóbbi jégkorszakban kialakított ún. „teraszokon” fekszik. A teraszok a Duna mindenkori vízhozamának megfelelően alakultak ki a Duna folyami hordalékából: homokból, kavicsból és agyagból. Ha a kisebb vízhozam miatt a folyó lerakta hordalékát, akkor épültek, ha a nagyobb vízhozam bevágódott a hordalékba, akkor pusztultak a felszíni képződmények. A hordalékok között kisebb-nagyobb kiterjedésű „kavicsszigetek” is találhatóak, mint pl. a Szarvascsárda tér és a Petőfi utca-Gilice tér mentén húzódó területen, melynek kavicsbányáiban a jégkori felszínformálás, így a fagyékek és kavics-zsákok nyomai is fellelhetőek.
Mai felszíne A kerület mai felszíne hullámos, többnyire kelet felé emelkedik. Legmagasabb pontja a mai Álmos utcában, a X. és a XVII., valamint a XVIII. kerület határán található (149 m), legmélyebb pontja pedig a mai Méta utca-Nagykőrösi út találkozásánál és a Lajosmizsei sorompó környékén fekszik (116 m).
Vizei A legtöbb felszíni víz a Gyáli-patak 7-es ágába folyik. A Lakatos-út Margó Tivadar utca-Baross utca-Kolozsvár utca vonalában épült ki a Sósmocsár-árok, mely ezen szakaszokon a felszín alatt, majd a Közdülő utca mentén nyílt árokban halad a Duna felé. A Duna egykori medrének mélyebb területein a jégkorszak után is fennmaradtak a mocsaras-lápos területek, melyek lecsapolását a 19-20. században végezték el (pl. a mai Havanna-lakótelep vagy a Kispesti Erőmű területén). A felszín alatti agyagréteg mélysége is változó, ezért a talajvíz a lecsapolás után is veszélyeztet bizonyos városrészeket. A talajvíz hozta létre Pestszentlőrinc tavait is: a Balázs-féle téglagyár gödreit 1930-ban az állandó vízbetörések miatt kellett felhagyni, strandként majd horgásztóként hasznosították (Balázs-tó).Tomory Lajos: Lakóhelyünk felszínének kialakulása, In: Dr. Téglás Tivadar (szerk.) Pestszentlőrinc krónikája, Budapest, 1996, 11-12. o. Egykori bányagödör vízelöntésével keletkezett a Nefelejcs utcai Büdös-tó is.http://old.bp18.econet.hu/text/doc/doc411029/dedit/Er-02-01.doc
Városrészei Városrészei (a kialakulás évével): Nyaralótelep (Villatelep, 1875-, ma: Lónyaytelep), Ezerháztelep (1887-, ma Bókaytelep része), Bókaytelep (1898–), Rendessytelep, Újmajor (ma Miklóstelep része), Kavicsbánya (ma Lőrinci temető, Miklóstelep része), Erzsébettelep (1902–), Ó-Szemeretelep, Liptáktelep (1910–), Állami lakótelep (1921–), Új-Szemeretelep (1928–), Szent Imre-kertváros (1929–), Rokkanttelep (ma: Miklóstelep), Tulipántelep (ma Miklóstelep része), Ferihegy, Halmierdő, Madártelep (ma Gloriett-telep része), Gloriett-kertváros (ma Gloriett-telep része)
Később hozzácsatolt településrészek: Bélatelep (1920-as évek eleje, 1948-ig Rákoskeresztúrhoz tartozott), Ganztelep (vagy Csákyliget, 1929-, 1945-ig Vecséshez tartozott), Ganzkertváros (1930-as évek elejétől, 1945-ig Vecséshez tartozott),
Története
Népessége
Pestszentlőrinc népessége az 1800-as évek utolsó évtizedeiben, a parcellázások beindulásával évente több mint 1%-kal növekedett. A növekedés üteme a 20. század első évtizedeiben 0,9% körül mozgott, csak az 1930-as években csökken a még mindig kiemelkedő 0,6%-os értékre. A növekedést a magas természetes szaporodás mellett mindvégig a településre történő új beköltözések magas száma növelte a leginkább. jobbra|262px|Pestszentlőrinc népességszámának alakulása 1869–2019 között.|bélyegkép Év Népesség 1869 361pestszentlorinc.info - Pestszentlőrinc várossá alakulása 1890 896 1900 5952 1910 7824 1920 körül 12 000 1925 18 269 1930 39 223 1941 59 219 1949 58 722 1960 69 621 1970 92 154 1980 90 617 1990 97 700 2001 96 353 2011 98 499 2019 100 725 (A külön nem hivatkozott adatok lelőhelye: Dr. Téglás Tivadar Pestszentlőrinc krónikája, Bp. 1996)
Az 1930-as években a lakosság legnagyobb részét a nagyipari munkásság adta. Az országos átlagnál nagyobb volt a polgárság (állami- és közalkalmazottak, magántisztviselők, önálló iparosok, kereskedők) aránya is. A lakosság kb 62%-a a római katolikus, 22%-a a református, 9%-a az evangélikus és 3%-a a zsidó felekezethez tartozott. Ezek mellett jelentős volt az unitárius vallás Erdélyből áttelepült híveinek száma is.
Pestszentlőrincen születtek
1917 Kincses Mihály válogatott labdarúgó, csatár, jobbszélső 1906 Legányi Béla Norbert bencés rendi főapát, pedagógus 1931 Szarka István 1954-ben a Tőzsdepalotában részt vett az első magyar televízió-stúdió elkészítésében 1932 Szommerauer János a Hammond Manufacturing Guelph-i (Kanada) Transzformátorgyár tervező mérnöke 1932 Tóth Kálmán magyar kémikus, a kémiai tudományok kandidátusa 1920 Zala Tibor Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész 1926 Horányi Mátyás irodalomtörténész 1928 Szentessy Zoltán magyar színész 1929 Krizsán László történész,levéltáros
Pestszentlőrincen éltek, dolgoztak bélyegkép|jobbra|262px|Komlós Juci és barátai az Állami lakótelepi kultúrház előtt Balogh Géza főjegyző, az első polgármester (1936–1944) Bánky Vilma és szülei dr. Bókay Árpád egyetemi tanár, az MTA levelező tagja Borics Pál szobrász Csepregi Éva énekesnő, a Neoton Família tagja Chochol Károly fotográfus, fotóriporter Deák Ferenc (Bamba) a Szentlőrinci AC labdarúgója, az 1945–1946 idényben 34 mérkőzésen 66 gólt rúgott ami máig világrekord dr. Domsitz Béla orvos báró Eötvös Loránd vallás- és közoktatásügyi miniszter Fedák Sári színésznő, A Nemzeti Egység Pártja helyi szervezete női csoportjának elnöke, képviselő dr. Finszter Géza kriminológus Györffy László, író, színész és dramaturg Hartai Sándor a Karinthy Frigyes Gimnázium igazgatója Havass Imre főügyészhelyettes Hofherr Albert a Hofherr és Schrantz Gépgyár vezetője, a „Kispesti általános Ipartestület” díszelnöke Kertész Ede pedagógus, igazgató Vörösmarty Mihály Ének-zenei Nyelvi Általános Iskola és Gimnázium (1957–1967) Kincses Mihály válogatott labdarúgó, csatár, jobbszélső Klados Gusztáv metróguru a csalagút egyik főépítésvezetője Komlós Juci A Nemzet Színésze Komlós Vilmos színész Kondor Béla festőművész dr. Krepuska Géza fülész, egyetemi tanár, szőlőnemesítő Legányi Béla Norbert bencés rendi főapát, pedagógus Lónyay Menyhért miniszterelnök, az MTA elnöke Mayerffy Xavér Ferenc szőlőtermesztő, Ferihegy névadója dr. Margó Tivadar egyetemi tanár, MTA-tag dr. Mester László polgármester, országgyűlési képviselő Mészáros Sándor vegyészmérnök, főiskolai tanár, feltaláló Miklóssy Dezső színész, énekes, bábművész dr. Nemcsics Antal a színdinamika megteremtője Pais István filozófiatörténész, író Puskás Tivadar a telefonhírmondó feltalálója Sas József színész, rendező, író, a Mikroszkóp Színpad volt igazgatója Somogyi László plébános Szarka István 1954-ben a Tőzsdepalotában részt vett az első magyar televízió-stúdió elkészítésében Szemere Miklós kamarás, lótenyésztő, követségi munkatárs Szommerauer János a Hammond Manufacturing Guelph-i (Kanada) Transzformátorgyár tervező mérnöke dr. Téglás Tivadar pedagógus, helytörténész Tóth Nándor matematikatanár Tapasztó János színművész, bábszínész oktató, az Állami Déryné Színház egyik alapító tagja Tunyogi István színművész, a Lőrinci Színpad alapítója Vadon János műsorvezető Zala Tibor Munkácsy Mihály-díjas grafikusművész dr. Zsebők Zoltán radiológus, Kossuth-díjas
Jegyzetek
Források Dr. Téglás Tivadar (szerk.): Pestszentlőrinc krónikája, Budapest, 1996 XVIII. kerületi Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény
Kategória:Budapest XVIII. kerülete Kategória:1950-ben Budapesthez csatolt települések Kategória:Budapest városrészei