1884

Események Határozott dátumú események április 24. – Otto von Bismarck német birodalmi kancellár arra utasítja a fokvárosi német konzult, hogy vegye német védelem alá az Adolf Lüderitz brémai nagykereskedő által a délnyugat-afrikai Aqua Pequena-öbölben megszerzett területeket. (A német gyarmatosítás kezdete.) április 26. – A Tiszának és mellékfolyóinak szabályozásáról, ezen folyók völgyeinek ármentesítéséről, úgyszintén a vízszabályozó és ármentesítő társulatok igazgatási szervezéséről szóló 1884. évi XIV. törvénycikkben, vagy más néven a „tiszai törvény”-ben összefoglalják a Tisza és mellékfolyói szabályozására vonatkozó rendelkezéseket, és meghatározzák az állam és a társulatok kötelezettségeit. május 18. – A király által szentesített ipartörvényről szóló 1884. évi XVII. törvénycikk már nem engedélyezi, hogy az emberi egészségre veszélyes üzemeket bárhol fel lehessen állítani, s az egészségre káros fennálló gyárakat pedig kárpótlás mellett bezáratja. augusztus 5. – A búrok megalapítják az Új Köztársaságot (Nieuwe Republiek) Vryheid környékén. augusztus 23. – Déchy Mór földrajztudós az első magyar, aki feljut az Elbrusz főcsúcsára. szeptember 16. – A Transvaal Köztársaság a brit terjeszkedést meggátolandó annektálja a Egyesült Stellalandi Államokat (Goosen és Stellalan búr államok szövetsége). szeptember 29. – A Mocsáry Lajos vezette Függetlenségi Párt és az Irányi Dániel vezette Negyvennyolcas Függetlenségi Párt egyesülésével létrejön a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt.

Határozatlan dátumú események az év folyamán – A Béga-csatornára települve megépül Temesvár vízerőtelepe (2000 kW), amely a maga nemében az első magyarországi vízerőmű. Új-Guinea keleti felén megalakul Német Új-Guinea. A britek Charles Warren tábornok vezetésével meghódítják a búroktól az ún. Egyesült Stellalandi Államok korábbi területét.

Az év témái Államok vezetőinek listája 1884-ben 1884 az irodalomban 1884 a jogalkotásban 1884 a sportban 1884 a tudományban november 1. – Washingtonban, a Nemzetközi Meridián Konferencián, 25 nemzet képviselője döntést hoz a világ időzónákra való felosztásáról. (A kezdő délkört Greenwichben (Anglia) jelölik ki.) Gottlob Frege: Az aritmetika alapjai. Sebastian Ziani de Ferranti feltalálja a koaxiális kábelt. 1884 a vasúti közlekedésben Budapesten átadják a forgalomnak a Keleti pályaudvart. Megépítették a két Biatorbágyi völgyhíd közül az elsőt. Tizennégy évvel később, 1898-ban pedig elkészült a Budapest felől érkező forgalmat vezető, második híd is. 1884 a zenében szeptember 24. – Az operaház megnyitása Budapesten.

Születések január 13. – Mattis Teutsch János festő, szobrász, grafikus († 1960) január 16. – Tauffer Gábor magyar gyógyszerész, ügyvéd, országgyűlési képviselő († ?) január 18. – Kuncz Ödön jogtudós, közgazdász, az MTA tagja († 1965) január 20. – Gábor Andor író, humorista († 1953) február 11. – Györffy István etnográfus, az MTA tagja († 1939) február 12. – Max Beckmann festő, grafikus († 1950) március 9. – Budó Jusztin magyar levéltáros, történész, a fővárosi levéltár vezetője 1935 és 1943 között († 1943) március 17. – Takács József szociáldemokrata politikus, földművelésügyi miniszter († 1961) április 4. – Jamamoto Iszoroku japán admirális († 1943) április 12. – Fábián Gyula magyar rajztanár, etnográfus, ifjúsági író († 1955) április 17. – Adorján Imre csíki földbirtokos, közéleti szereplő, lapszerkesztő, magyarországi országgyűlési képviselő († 1971) április 23. Sarvay Elek magyar jogász, országgyűlési képviselő († ?) Serédi Jusztinián tudós, egyházjogász, érsek, bíboros, prímás, a magyar katolikus egyház vezetője 1927 és 1945 között († 1945) május 8. – Harry S. Truman, az Amerikai Egyesült Államok elnöke († 1972) május 9. – Csikász Imre szobrászművész († 1914) május 14. – Claude Dornier repülőgép-konstruktőr († 1969) május 27. – Max Brod irodalmár († 1968) május 28. Edvard Beneš cseh politikus († 1948) Kühnel Márton vállalkozó és feltaláló, madárbarát († 1961) május 30. – Nagybaconi Nagy Vilmos vezérezredes, honvédelmi miniszter, katonai szakíró († 1976) június 9. – Pongrácz Lajos gyógyszerész, országgyűlési képviselő († 1940) június 20. – Zadravecz István ferences szerzetes, tábori püspök († 1965) június 25. – Gyóni Géza költő († 1917) június 30. – Szép Ernő költő, író, újságíró († 1953) július 12. – Amedeo Modigliani olasz szobrász és festő († 1920) július 14. – Adalbert Ferdinánd porosz királyi herceg porosz királyi és német császári herceg, a Német Császári Haditengerészet tisztje († 1948) július 15. – Markovits Rodion magyar író, újságíró († 1948) július 23. – Emil Jannings svájci színész († 1950) július 26. – Borbás Gáspár labdarúgó († 1976) augusztus 4. – Balázs Béla író, költő, filmesztéta, filmrendező († 1949) augusztus 23. – Madarász Margit teniszező († 1959) szeptember 18. – Slachta Margit szerzetes, feminista politikus, az első magyar női országgyűlési képviselő († 1974) szeptember 22. – Rády József olimpiai bajnok vívó († 1957) szeptember 24. – İsmet İnönü török katona, államférfi és Törökország második elnöke († 1973) október 1. – boldogfai Farkas Dénes magyar mezőgazdász, politikus, országgyűlési képviselő († 1973) október 9. – Helene Deutsch, első pszichoanalitikusnő, Sigmund Freud munkatársa († 1982) november 6. – Germanus Gyula magyar orientalista, arab nyelvészeti és kultúrtörténeti szakíró († 1979) november 7. – Aczél Ilona magyar színésznő († 1940) december 18. – Lux Elek szobrász († 1941) december 23. – Lengyel Géza botanikus, agrobotanikus, az MTA tagja († 1965)

Halálozások január 26. – Pavlo Platonovics Csubinszkij, ukrán költő, ukrajna himnuszának szerzője (* 1839) január 28. – Auguste Dumont francia szobrász (* 1801) március 7. – Lugossy József, nyelvész, orientalista, az MTA tagja (* 1812) március 9. – Balogh József költő, ügyvéd (* 1797) március 19. – Elias Lönnrot, finn orvos, botanikus és népdalgyűjtő, a Kalevala összeállítója (* 1802) május 12. – Bedřich Smetana, cseh zeneszerző (* 1824) május 16. – Kriztianovich Ignác, horvát író, fordító, nyelvész (* 1796) május 17. – Kosztolányi Mór az 1848–49-es szabadságharc honvéd ezredese (* 1806) június 28. – Táncsics Mihály, író, publicista, az első magyar szocialista politikusok egyike (* 1799) július 10. – Paul Morphy, az első nem hivatalos sakkvilágbajnok (* 1837) július 25. – Feszl Frigyes, építész (* 1821) augusztus 5. – Gáspár András, honvéd tábornok (* 1804) augusztus 14. – Lengyel Dániel orvos, honvédorvos, tanár, gimnáziumi igazgató (* 1815) október 31. – Marie Bashkirtseff orosz származású francia festőnő, szobrász és írónő (* 1858) november 3. – Lónyay Menyhért, magyar politikus, miniszterelnök, publicista, az MTA tagja, elnöke (* 1822) november 5. – Horváth Cirill József, filozófus, író (* 1804) november 11. – Alfred Brehm, német természettudós és író (* 1829) november 14. – Berzenczey László, magyar politikus, utazó (* 1820) november 18. – Bloksay István, magyar királyi közjegyző (* 1826) november 23. – Bubics Ede magyar mérnök (* 1818)

Jegyzetek

Kategória:19. század