1923

Események Határozott dátumú események január 1. – A csehszlovák közigazgatás egységesítése érdekében bevezetik az ún. nagymegyék rendszerét, amely Szlovákiában a korábbi magyarországi megyerendszer 16 vármegyéje helyett 6 „župát” eredményez. január 5. – Josef Šoupal anarchista Prágában merényletet követ el a csehszlovák pénzügyminiszter, Alois Rašín ellen. (A miniszter 18-án hal bele sérüléseibe.) január 11. – Francia és belga csapatok elfoglalják a Ruhr-vidéket, hogy kierőszakolják Németországtól a háborús jóvátételt. február 4. – Bulgáriában sikertelen merényletet követnek el Alekszandar Sztambolijszki miniszterelnök ellen. február 10. – A Szlovén-Horvát-Szerb Királysághoz csanádi egyházmegyei plébániákból apostoli kormányzóság alakul Nagybecskerek székhellyel. február 17. – A Román Királysághoz csatolt csanádi egyházmegyei plébániákból apostoli kormányzóság alakul Temesvár székhellyel. február 21. – A budapesti törvényszék vagyonvesztésre ítéli Károlyi Mihályt. március 1. (Julián naptár szerint február 16.) – Görögországban bevezetik a Gergely-naptárt. március 2. – Csepelen üzembe helyezik az első magyar rádiót. március 6. – A csehszlovák nemzetgyűlés törvényt fogad el a köztársaság védelmét szolgáló rendelkezésekről. március 18. – Parlamenti választások a Szerb–Horvát–Szlovén Királyságban a radikálisok győzelmével. március 25. – Glattfelder Gyula csanádi megyés püspök székhelyét Temesvárról Szegedre teszi át. március 27. Romániában megszavazzák az új alkotmányt, amely általános, egyenlő és titkos választójogot biztosít a férfiaknak. április 26. Bowes-Lyon Erzsébet brit királyné és VI. György brit király összeházasodnak a Westminsteri apátságban. május 15. – Lengyelországban a Nemzeti Egység Keresztény Szövetsége és a Piast Párt aláírja a lanckoronai szerződést, mely a Sikorski-kormány bukásához vezet. május 18. – Prágában megkezdi rendszeres adását a csehszlovák rádió. május 28. – Lengyelországban megalakul a Wincenty Witos vezette új kormány. július 24. – Törökország és az antanthatalmak aláírják a Lausanne-i békeszerződést. július 19. – Hazaárulás vádjával per kezdődik Stjepan Radić, Vlatko Maček és Juraj Krnjevic, a Horvát Parasztpárt képviselői ellen. augusztus 2. – Országos körútjának San Franciscó-i állomásán, teljes kimerültségben meghal Warren G. Harding amerikai elnök. Utódja alelnöke, Calvin Coolidge. augusztus 13. – Gustav Stresemann kormánya Németországban. augusztus 18. – A csehszlovák-lengyel határviták a Népszövetség Tanácsa elé kerülnek. (A Tanács 1924. március 24-én szentesíti a hágai nemzetközi bíróság által kidolgozott megoldást. A határvitát a két ország 1925. április 23-án, Edvard Beneš külügyminiszter varsói látogatásakor zárja le.) szeptember 1. – A Richter-skála szerint 7,9-8,3 erősségű földrengés rázza meg Tokiót és Jokohamát, több mint százezer ember halálát okozva. szeptember 13. – Spanyolországban Miguel Primo de Rivera államcsínnyel magához ragadja a hatalmat és katonai diktatúrát vezet be. (XIII. Alfonz spanyol király azonnal elismeri a diktatúrát, a cortest pedig feloszlatják.) szeptember 19.–október 2. – Lengyelország Kommunista Munkáspártja II. kongresszusa határoz arról, hogy egységfrontot alakít ki a demokratákkal egy munkás-paraszt kormány létrehozására. (Követelik a földek szétosztását a parasztságnak, a földesurak kártalanítása nélkül.) október 5. – Lengyelország Kommunista Munkáspártja és az egységfront „21-es bizottsága” Felső-Sziléziában általános sztrájkot hirdet. (A łódzi textilmunkások és a varsói munkások követik a felhívást.) október 6. – Csehszlovákiában több mint 120 ezer bányász sztrájkol a bércsökkentés ellen. október 10. – Cao Kunt az általa lefizetett Kínai Nemzetgyűlés a Kínai Köztársaság elnökévé választja. október 16. – A csehszlovákiai helyhatósági választásokon a legtöbb szavazatot az agrárpárt, a kommunisták és a néppárt szerzi meg. (Szlovákiában 16,6%-os eredménnyel a néppárt a legerősebb párt.) október 23. – Hamburgban Ernst Thälmann vezetésével munkásfelkelés tör ki, melyet csak 26-án tudtak leverni. október 29. – Az Oszmán Birodalom felbomlása, a köztársaság kikiáltása, Törökország megalakulása. november 6. – Sztrájkok Krakkóban, ahol a sztrájkolók összetűznek a rendőrséggel. A kormány rendkívüli állapotot hirdet és a tüntetőkre lövet (18 halálos áldozat, főbb mint 200 sebesült). november 8–9. – Adolf Hitler puccskísérlete Münchenben. november 15. – A csehszlovák parlamenti választásokon az agrárpárt szerzi a legtöbb szavazatot (13,7%), a második helyen a Kommunista Párt (13,2%), a harmadikon a cseh néppárt (9,7%) végez. (A Magyar Keresztényszocialista Párt négy mandátumot szerez.) november 20. – Habsburg Ottó születésnapján királypárti demonstrációt tartanak budapesti Bazilikában. november 26. – A kisantant államok jegyzőkönyvben kötelezik magukat, hogy egymás fegyverszállítmányait átengedik országaikon. november 29. – Franciaország és a Szovjetunió megnemtámadási és semlegességi szerződést köt. december 9. – Ismét Antonín Švehla vezetésével alakul meg a csehszlovák kormány. december 19. – Megbukik a Witos-kormány, és másodszor is Władysław Grabskit választják meg Lengyelország miniszterelnökévé. (Az új kormányfő a gazdasági helyzet javítására kidolgozza az ún. stabilizációs tervet. A Grabski-reformok legjelentősebb pontja az adóprés megszorítása, ezzel a vagyonos rétegeket ugyanúgy közvetett adóval terhelik, mint a dolgozókat. Megreformálják a közigazgatást, új pénzt (złoty) vezetnek be, s létrehozzák a Lengyel Bankot. Meggyorsul a külföldi tőke beáramlása.) december 18. – Aláírják a Magyar Királyság és a Török Köztársaság közötti barátsági egyezményt.

Határozatlan dátumú események az év elején – Gazdasági és pénzügyi válság Lengyelországban, ahol hiányzik az állami integráció az egymással hadakozó politikai és társadalmi pártokkal, csoportosulásokkal – főleg a Piłsudski-pártiak és a nemzeti demokraták – szemben. április – A csehszlovákiai ellenzéki magyar kisebbségi pártok, úgymint az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt közös beadványt juttat el a Népszövetséghez a csehszlovákiai magyarság politikai, kulturális és gazdasági sérelmeiről.

Az év témái Államok vezetőinek listája 1923-ban 1923 a filmművészetben szeptember 3. – A Paramount Pictures által szerződtetett Ernts Lubitsch bemutatja első amerikai játékfilmjét, a Rositát, amit a közönség elutasítóan fogad. október 16. - Walt Disney és testvére Roy Oliver Disney megalapítják a The Walt Disney Company-t. december 29. – Vladimir K. Zworykin (1889–1982), orosz származású amerikai feltaláló szabadalmaztatja az „ikonoszkópot”, egy elektronikus kameracsövet, amely A.A. Campbell-Swinton 1911-es javaslatát követi. Zworykin fejlesztése több ponton épít Tihanyi Kálmán szabadalmaira. Safety Last! (Felhőkarcoló szerelem), főszereplő Harold Lloyd. The Ten Commandments, főszereplő Theodore Roberts; rendező Cecil B. DeMille Why Worry?, főszereplő Harold Lloyd A Woman of Paris, főszereplő Edna Purviance; rendező Charles Chaplin Fejős Pál – Egri csillagok Kertész Dezső – Az elrabolt királyfi Balogh Béla – Fehér galambok fekete városban Balogh Béla – A lélek órása Deésí Alfréd – A két és fél jómadár 1923 az irodalomban január eleje – Megjelenik a Napkelet első száma. október 17. – Baumgarten Ferenc Ferdinánd végrendeletében megalapítja a Baumgarten-díjat. november – Megjelenik Károlyi Mihály memoárja Egy egész világ ellen címmel. 1923 a jogalkotásban 1923 a légi közlekedésben 1923 a sportban Az MTK nyeri az NB 1-et, ez a klub 10. bajnoki címe. 1923 a tudományban A magyar Posta Kísérleti Állomás személyzetéből alakult amatőr gárda elkezdi sugározni a rádióműsort. (A hivatalos adás 1925. december 1-jén indult.) 1923 a vasúti közlekedésben 1923 a zenében február 7. – Berlinben bemutatják Bartók Béla Bartók: 2. hegedű-zongora szonátáját. november 19. – Budapesten bemutatják Bartók Béla Táncszvitjét, Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus és Dohnányi Ernő Ünnepi nyitány című zeneművét a pesti Vigadóban. Arthur Honegger: Pacific 231

Születések január 7. – Pinkas Braun svájci színész és filmrendező († 2008) január 12. – Kakas János bányamérnök, bányaigazgató († 2017) január 21. – Pahiño spanyol labdarúgó († 2012) január 31. – Norman Mailer amerikai író († 2007) február 1. – Piero Lulli olasz színész († 1991) február 4. Conrad Bain kanadai-amerikai színész († 2013) Belisario Betancur kolumbiai politikus, diplomata, köztársasági elnök (1982–1986) († 2018) február 6. Lóránt Gyula labdarúgó, az Aranycsapat keménységéről ismert középhátvédje, labdarúgóedző († 1981) Póczy Klára régész, művészettörténész († 2008) február 12. – Franco Zeffirelli olasz filmrendező († 2019) február 13. – Chuck Yeager az amerikai légierő dandártábornoka, berepülőpilóta († 2020) február 18. Rátonyi Róbert színész († 1992) Aczél György magyar szemész, katonaorvos, egészségügyi miniszterhelyettes († 1984) február 20. – Vay Ilus színésznő († 2008) március 1. – Kuczka Péter író, költő, szerkesztő († 1999) március 4. – Pogány Péter, irodalomtörténész, néprajztudós, ponyvakutató, folklorista, bencés szerzetes († 1993) március 20. – Aba Iván író, újságíró († 1982) március 21. – Nyers Rezső magyar közgazdász, politikus, az MSZP első elnöke († 2018) március 31. – Kameniczky József gépészmérnök, fegyvertervező († 1997) április 11. – Kállai Klára természetgyógyász, gasztronómiai szakíró († 1995) április 7. – Árus Tibor magyar igazgatási szakember, Békés megyei tanácsi főtisztviselő († 1967) április 18. – Sidó Ferenc kilencszeres világbajnok asztaliteniszező († 1998) április 22. – Aaron Spelling amerikai producer († 2006) május 2. – Diószegi Vilmos néprajzkutató, orientalista († 1972) május 3. – Bíró András író, költő, újságíró († 2016) május 14. – Alfredo Pieroni olasz író, újságíró († 2011) május 25. – Bisztrai Mária romániai magyar színésznő († 2020) május 26. – Horst Tappert német színész (Derrick főfelügyelő) († 2008) május 27. – Henry Kissinger Nobel-békedíjas amerikai diplomata, politikus, író († 2023) május 28. – Ligeti György Kossuth-díjas magyar zeneszerző († 2006) május 30. – Jeney László olimpiai bajnok vízilabdázó († 2006) június 19. – Bánhalmi Ferenc atléta, rövidtávfutó, sportvezető († 1983) július 1. – Pajor Kornél világbajnok gyorskorcsolyázó († 2016) július 2. – Melis György operaénekes († 2009) július 5. – Klaniczay Tibor irodalomtörténész († 1992) július 26. – Tóth István magyar fotóművész († 2016) július 28. – Örvös Lajos, író költő, műfordító († 2002) július 31. – Ahmet Ertegün az Atlantic Records török származású alapítója és ügyvezető igazgatója († 2006) augusztus 2. – Simón Peresz lengyelországi születésű izraeli politikus, Izrael Állam 9. elnöke († 2016) augusztus 15. – Horváth Pál gépészmérnök, az Egyesült Izzó nyugalmazott vezérigazgató-helyettese († 2017) augusztus 16. – Dávid Katalin kétszeres Széchenyi-díjas magyar művészettörténész († 2023) augusztus 19. – Gera Zoltán Kossuth-díjas magyar színművész, a nemzet színésze († 2014) augusztus 22. – Földes Péter Mihály (Peter Foldes), festő animációs filmrendező († 1977) szeptember 1. – Szabadváry Ferenc tudománytörténész († 2006) szeptember 1. – Rocky Marciano nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok († 1969) szeptember 3. – Dénes György geográfus, helytörténész († 2015) szeptember 8. – Gerencsér Ferenc cimbalomművész, cimbalomtanár († 1989) szeptember 15. – Fejes Endre Kossuth-díjas magyar író († 2015) szeptember 26. – Oláh Andor természetgyógyász, orvos, szakíró († 1994) szeptember 28. – Kabos László Jászai Mari-díjas magyar színművész († 2004) október 3. – Morvay Judit magyar néprajzkutató († 2002) október 4. – Charlton Heston amerikai színész († 2008) október 21. – Eva Maria Bauer német színésznő, A klinika című sorozat Hildegard főnővére († 2006) október 23. – Nagy Béla magyar festőművész, tanár († 2009) október 25. – Somkuti Elemér magyar erdőmérnök, egyetemi tanár († 2004)