1954

Események január 12. – John Foster Dulles amerikai külügyminiszter bejelenti a tömeges megtorlás doktrínáját (bármely szovjet agresszióra atomcsapás a válasz). január 15. – A Katonai Felsőbíróság, mint másodfokú bíróság Péter Gábor és társai bűnügyében – zárt fellebbezési tárgyaláson – az első fokon meghozott ítéletet megerősíti. január 17. – Milovan Đilast – az előző év decemberében megjelent, a rendszert bíráló – cikke miatt kizárják a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) Központi Bizottságából. január 21. – Az Egyesült Államokban vízre bocsátják az első atommeghajtású tengeralattjárót, a „Nautilust”. március 10–17. – A Lengyel Egyesült Munkáspárt (PZPR) II. kongresszusának napirendjén többek között az ipar és a mezőgazdaság közötti aránytalanság felszámolása szerepel, továbbá elfogadják a párt új szervezeti szabályzatát. (A párt első titkárává Bolesław Bierutot választják, míg az államtanács kinevezi Józef Cyrankiewiczet a minisztertanács elnökévé.) március 13. – Megkezdődik a Điện Biên Phủ-i csata Vietnámban. Az Államvédelmi Hatóság volt vezetőjét, Péter Gábort életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik. március 20. – Az Magyar Dolgozók Pártja (MDP) Politikai Bizottságában élesen bírálják Rákosi Mátyás kongresszusi téziseit, mert az „elkeni” a hibákat. április 8. – A Szlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága deklarálja a reszlovakizáció érvénytelenségét. április 21–24. – Pozsonyban lefolytatják a „burzsoá nacionalizmussal” vádolt Gustáv Husák és társai perét. (Vladimír Clementist már a Slánský-perben elítélték és 1952. december 3-án kivégezték. Husákot életfogytiglani, a többieket 10-22 év közti börtönbüntetésre ítélik.) május 7. Az észak-vietnámi Điện Biên Phủ kapitulációjával véget ért Indokínában a franciák gyarmati uralma. Az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok visszautasítja a Szovjetunió belépési ajánlatát az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe. május 9. – Átadják a tiszalöki vízierőművet. május 15. – Alfredo Stroessner tábornok puccsal magához ragadja a hatalmat Paraguayban. május 19. – Rákosi az MDP Politikai Bizottság ülésén élesen szembehelyezkedik Nagy Imrének a politikai intézményrendszer reformjára vonatkozó terveivel. május 23. – Magyar-angol futballmérkőzés Budapesten. május 24–30. – Az MDP III. kongresszusa. (A Központi Vezetőség beszámolóját Rákosi tartja, aki továbbra is első titkár marad, és beválasztják a párt vezető testületébe.) május 29. – Szentté avatják X. Piuspápát. június 11–15. – Prágában a Csehszlovákia Kommunista Pártja X. kongresszusán jóváhagyják a párt eddigi irányvonalát, ám fokozatos stabilizációt biztosító gazdasági programot fogadnak el. a párt első titkára ismét Antonín Novotný. június 26. – A Szovjetunióban, Obnyinszkban üzembehelyezik a világ első, villamosenergia-hálózatra csatlakozott atomerőművét.Pervaja v mire AESZ (aes1.ru. Hozzáférés: 2018.11.25) július 15–16. – Ásványrárónál, Kisbodaknál és Dunakilitinél átszakad a Duna gátja, és 550 millió köbméter víz zúdul ki a folyóból, elöntve a Szigetköz jelentős részét. július 20. – Révfalut elönti a Duna vize, közel 1400 épület összedől és kétezernél több ház megrongálódik. Az árhullám július végén vonult le, ezután a károk helyreállítása 380 millió forintba kerül. július 31. – A K2 (tszf. 8611 m) hegycsúcs első megmászása. augusztus 30. – A francia nemzetgyűlés nem ratifikálja az Európai Védelmi Közösség létrehozásáról szóló szerződést. szeptember – Hadrendbe állították az első amerikai atom-tengeralattjárót, a Nautilust. szeptember 8. – A manilai konferencián aláírják a Délkelet-ázsiai Szerződés Szervezete létrehozására vonatkozó szerződéseket. szeptember 15. – Békéscsabán megalakul a Békés Megyei Jókai Színház (2012-től ismételten Békéscsabai Jókai Színház). szeptember 28–október 3. – Belgium, Kanada, Franciaország, NSZK, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Egyesült Királyság és az USA részvételével Londonban megtartják a Kilencek Konferenciáját, melyen az Európai Védelmi Közösség (EDC) alternatív megoldását keresi. október 1.–3. – Rákosi a Központi Vezetőség előtt lelkes hangnemben áll ki a gazdaságirányítás átalakításának programjáért. szeptember 29. – Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja (SZKP) első titkára népes delegáció élén Kínába látogat, ami hozzájárul a gazdasági és katonai kapcsolatok kiszélesítéséhez. (Az október 12-éig tartó látogatás eredményeként kezdetét vette a kétoldalú viszony aranykora, benne a szovjet nukleáris technológia átadásáról született 1955-ös megállapodással.) október 5. – A londoni egyezményben rendezik a Trieszti Szabad Terület kérdését; az A–zóna nagy része – a város is – Olaszországhoz kerül, a többi és a B–zóna Jugoszláviához. október 8. – Koholt vádak alapján – a bukaresti katonai bíróság – halálra ítéli Luka László korábbi román pénzügyminisztert. (Az ítéletet később életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták.) október 19. – A Cso-Oju (tszf. 8201 m) első megmászása. október 19–23. – Kilenc NATO–ország külügyminiszterének párizsi értekezlete. október 23. – Francia-német megállapodás a Saar-vidékről. október 23–24. – A Hazafias Népfront alakuló kongresszusán Rákosi Mátyást a szervezet alelnökévé választják. november 1. – Ismeretlen tettesek 70 összehangolt merénylet-sorozatot hajtanak végre Algériában, ezzel kezdetét veszi az algériai függetlenségi háború. november 5. – Csehszlovákiában a szabotázzsal vádolt Eduard Outrata perével lezárul a koncepciós perek időszaka. (1949 és 1954 között a politikai perek mintegy százezer – más források szerint 83 ezer – személyt érintettek. 40 ezer embert ítélnek 10 évnél hosszabb börtönbüntetésre, 233 halálos ítéletet hoznak, 178 esetben ezeket végre is hajtják. Valamennyi halálos ítéletről a CSKP vezetősége dönt.) november 20. – Varsóban megnyílik a Katolikus Teológiai Akadémia. december 1. – Rákosi Mátyás a Politikai Bizottság ülésén – a szovjet vezetés támogatásának tudtával – ismét támadást indít Nagy Imre ellen. (A belpolitikai bizonytalanságért a miniszterelnököt teszi felelőssé.) december 2. – Az amerikai szenátus megfeddi Joseph R. McCarthy szenátort, ezzel lassan véget ér a McCarthy korszak. december 5. – Lengyelországban megtartják a népitanácsi választásokat. december 7. – Lengyelországban megszüntetik az állambiztonsági minisztériumot. (Az államtanács rendelettel létrehozza a belügyminisztériumot és a közbiztonsági bizottságot.) december 23. – India és Jugoszlávia államfője közös közleményben hangsúlyozza egy katonai szövetségi rendszerektől független politikai mozgalom szükségességét. Határozatlan dátumú események június – Az Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága (SZKP KB) levelet intéz a JKSZ KB-hoz viszonyuk rendezésének szükségességéről.

Az év témái jobbra|bélyegkép|Marilyn Monroe egy New York-i utcasarkon 1954. szeptember 16-án a The Seven Year Itch című film forgatásánFamous Marilyn Monroe “skirt” scene filmed, history.com Államok vezetőinek listája 1954-ben 1954 a filmművészetben 1954 az irodalomban Juhász Ferenc A Tékozló ország, eposz J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk Ura William Golding: A Legyek Ura Charles Lindbergh az Atlanti-óceán átrepüléséről írott, Spirit of St. Louis című könyvéért Pulitzer-díjat kap. 1954 a jogalkotásban 1954 a légi közlekedésben 1954 a sportban augusztus 28. – Rozsnyói Sándor akadályfutásban nyolc perc 49,6 másodperces idővel aranyérmet nyer a berni atlétikai Európa-bajnokságon. Ezzel ő a versenyszám első hivatalos világcsúcstartója. Öttusa-világbajnokság, Budapest Juan Manuel Fangio második elsősége az autóversenyzés királykategóriájában, a Formula–1-ben. július 4. Az 5. labdarúgó-világbajnokság döntőjében a magyar válogatott vereséget szenved (3:2) az NSZK csapatától. A futballmeccs a berni csoda néven megy át a német köztudatba. A Bp. Honvéd SE nyeri az NB 1-et. Ez a klub negyedik bajnoki címe. 1954 a televízióban 1954 a tudományban az év folyamán – Bostonban Joseph Murray és David Hume – egy ikerpár tagjai között – elsőként hajtanak végre vesetranszplantációt. (A donor 2010-ben halt meg 79 évesen, testvére nyolc évvel élte túl a műtétet.) 1954 a vasúti közlekedésben 1954 a zenében Megjelenik minden idők legsikeresebb elektromos gitárja, a Fender Stratocaster Elvis Presley a Sun stúdióban, Memphisben lemezre veszi először a That’s all right mama című számot május 20. Megjelenik a rockzene történelmének egyik leghíresebb és legfontosabb dala, Bill Haley Rock Around the Clockja. A dalnak már a címe is szállóige lesz. Frank Sinatra: Songs for Young Lovers / Swing Easy! Születések bélyegkép|150px|jobbra|John Travolta bélyegkép|150px|jobbra|Angela Merkel bélyegkép|150px|jobbra|James Cameron bélyegkép|150px|jobbra|Emir Kusturica bélyegkép|150px|jobbra|Ray Liotta

január 5. – Krasznahorkai László Nobel- és Kossuth-díjas magyar író január 15. – Balázs F. Attila költő, prózaíró, műfordító, szerkesztő, lap- és könyvkiadó február 7. – Dieter Bohlen német zenész, producer február 17. Eperjes Károly Kossuth-díjas magyar színművész Rene Russo amerikai színésznő február 18. – John Travolta amerikai színész február 23. Gerendás György olimpiai bajnok magyar vízilabdázó Viktor Andrijovics Juscsenko, Ukrajna elnöke március 10. – Tina Charles brit popénekesnő március 16. – Csemiczky Miklós magyar zeneszerző március 18. – Józsa Imre Jászai Mari-díjas magyar színművész († 2016) április 3. – Serei Zsolt magyar zeneszerző, karmester április 7. – Jackie Chan amerikai-hongkongi színész április 9. – Dennis Quaid amerikai színész április 23. – Michael Moore Oscar-díjas amerikai rendező április 30. – Bánfalvy Ágnes magyar színésznő május 4. – Géczi János magyar író, költő május 9. – Nagy Géza magyar festőművész és grafikus május 13. – Johnny Logan ír énekes május 15. – Gyarmati Andrea magyar úszó, orvos május 19. – Phil Rudd, az AC/DC együttes dobosa május 21. – Füredi Zoltán magyar matematikus június 7. – Balázs Kovács Sándor néprajzkutató muzeológus, történész június 13. – Ngozi Okonjo-Iweala nigériai közgazdász, politikus, a Kereskedelmi Világszervezet főigazgatója június 14. Kemény Dénes vízilabdázó, edző Will Patton amerikai színész június 26. – Bokros Lajos közgazdász, politikus, a Horn-kormány második pénzügyminisztere június 28. – Schwimmer János operaénekes (Győri Nemzeti Színház) július 1. – Horkai György olimpiai bajnok vízilabdázó július 8. – Zele Gábor labdarúgó († 2021) július 10. – Neil Francis Tennant énekes, a Pet Shop Boys frontembere július 12. – Betty McCollum amerikai politikus és tanár július 15. – Dee D. Jackson brit popénekesnő július 17. – Angela Merkel német kancellárnő július 18. – Hollós Máté magyar zeneszerző július 30. – Novák Emil magyar operatőr, rendező augusztus 4. – Udvaros Dorottya Kossuth-díjas magyar színésznő, a nemzet színésze augusztus 10. – L. Menyhért László magyar művészettörténész augusztus 12. – Dávid Ibolya ügyvéd, politikus, az MDF elnöke augusztus 16. – James Cameron amerikai filmrendező augusztus 19. – Mihályi Győző Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész († 2024) augusztus 27. – Török János magyar ökológus, ornitológus, Petényi Salamon János-emlékérmes egyetemi tanár szeptember 19. – Nagy Attila költő, orvos, szakíró szeptember 21. – Abe Sinzó japán politikus, miniszterelnök († 2022) szeptember 25. – Pesthy Mónika egyetemi tanár, vallástudós, az ókeresztény és az apokrif iratok kutatója, az ógörög, a szír és az etióp nyelv szakértője október 2. – Lorraine Bracco amerikai színésznő október 3. – Soós András, zeneszerző, karnagy, karmester október 6. – Engler Péter magyar geodéta és építőmérnök október 8. – Michael Dudikoff, amerikai színész október 11. – Vojislav Šešelj szerb szélsőségesen nacionalista politikus november 14. – Condoleezza Rice amerikai politikus november 19. – Vantara Gyula magyar mérnök, politikus, 2006 óta Békéscsaba polgármestere november 24. Emir Kusturica boszniai szerb filmrendező, forgatókönyvíró