Az érvényes jogszabályoknak megfelelően 2016. november 8-án, kedden az Amerikai Egyesült Államokban elnökválasztást tartottak. Az előírások szerint aznap az egyes államok és egyéb területek lakói megválasztották az elektori kollégium tagjait, akik 2016. december 19-én formálisan is megválasztották az elnököt és az alelnököt. Őket aztán 2017. január 20-án, pénteken iktatták be a hivatalukba. Az elnökválasztással egy időben választják meg a 115. kongresszus tagjait (a teljes képviselőházat és a szenátus egyharmadát.) A választást a Republikánus Párt jelöltje, Donald Trump nyerte, mindössze az ötödik elnök lett, akit úgy választottak meg, hogy nem kapta meg a szavazatok többségét.
Az Egyesült Államok kormányzata által a választások után lefolytatott vizsgálatok szerint Oroszország tevőlegesen beavatkozott a választásokba Trump mellett kampányolva, tömeges hackertámadások és hamis közösségi profilok ezrei által folytatott választási propaganda révén.
A választhatóság feltételei Az alkotmány a választhatóság feltételéül a legalább harmincöt éves életkort írja elő, valamint azt, hogy a jelölt született amerikai állampolgár legyen, továbbá követelmény az is, hogy a jelölt 14 éve állandó lakhellyel rendelkezzen az Egyesült Államokban. Emellett a huszonkettedik alkotmánymódosítás értelmében nem lehet elnökké választani azt, akit már kétszer elnökké választottak, és mint bármely más szövetségi tisztviselő, az elnök sem lehet a törvényhozás tagja. Konkrétan a hivatalban lévő Barack Obama elnök nem indulhatott az újraválasztásért.
A 2016-os választási kampányban ismét vita tárgya volt az állampolgársági kritérium pontos jelentése. Az alkotmány konkrétan úgy fogalmaz, hogy az elnök „született állampolgára” kell legyen az Egyesült Államoknak („natural-born Citizen [...] of the United States”), de nem magyarázza meg a kifejezés konkrét jelentését. Egyesek ezt úgy értelmezik, hogy elnök csak az lehet, aki az Egyesült Államok területén született, mások szerint viszont a szabály azt jelenti, hogy olyan személy is lehet elnök, aki bár külföldön született, de születésétől fogva amerikai állampolgár. A 2016-os kampány során Ted Cruz kapcsán merült fel a kérdés, Cruz ugyanis a kanadai Calgaryban született, amerikai állampolgárságú anyától, így az alkotmányos szabály szigorúbb értelmezésének nem felel meg, de a kevésbé szigorú értelmezés szerint teljesíti az állampolgársági feltételt.
Előválasztások 65px|link=Demokrata Párt (Amerikai Egyesült Államok)|Az Egyesült Államok Demokrata Pártja|left Demokrata Párt Lásd még: Az Egyesült Államok Demokrata Pártja
center|222x222px Az Egyesült Államok 67. külügyminisztere(2009-2013) thumb|Hillary Clintonthumb|Bernie SandersHillary Clinton, az egykori amerikai First Lady, New York állam volt szenátora, az Egyesült Államok korábbi külügyminisztere, valamint a 2008-as elnökválasztás során is esélyes induló volt az első demokrata, aki egy videó keretein belül bejelentette indulását a demokrata elnökjelölti tisztségért, 2015. április 12-én. A 2015-ös országos közvélemény-kutatások kimutatták, hogy Clinton a legesélyesebb induló a 2016-os elnökválasztáson, de komoly kihívással nézhet szembe a független vermonti szenátor, Bernie Sanders személyében. Sanders lett a második hivatalos jelölt, miután április 30-án bejelentette indulását a demokrata elnökjelölési tisztségre. 2015. augusztusára a mérések alapján a Clinton és Sanders közti különbség minimálisra csökkent. Maryland állam korábbi kormányzója, Martin O’Malley volt a harmadik, aki május 30-án bejelentette indulását. További három amerikai politikus jelentette még be, hogy megmérettetné magát a demokrata elnökjelölti tisztségért, köztük volt a korábbi független Rhode Island-i kormányzó, Lincoln Chafee, a volt virginiai szenátor, Jim Webb, és a Harvard Egyetem jogi professzora, Lawrence Lessig. Utóbbi három később mind visszamondta indulási szándékát. A korábbi Delaware állam szenátora, és a verseny alatt az amerikai alelnöki tisztséget is betöltő Joe Biden, október 21-én, a sokáig tartó spekulációk után jelentette be, hogy nem indul az elnökjelöltségért.
Az elnökjelöltségért folyó verseny június 8-án Hilary Clinton elsöprő győzelmével zárult. A volt külügyminiszter mind a szavazók, mind pedig az el nem kötelezett szuperküldöttek körében jelentős különbséggel tudott nyerni (2780 delegált támogatását szerezte meg, míg Bernie Sanders csak 1876-ot).
Visszalépett demokrata jelöltek keretnélküli|100x100px Jim Webb
Virginia állam
szenátora
(2007–2013)keretnélküli|100x100px Lincoln Chafee
Rhode Island állam
74. kormányzója
(2011–2015)keretnélküli|100x100px Lawrence Lessig
a Harvard Law School
professzora
(1997–2000 és 2009–)keretnélküli|100x100px Martin O'Malley
Maryland állam
61. kormányzója
(2007–2015)keretnélküli|100x100px Bernie Sanders
Vermont állam
szenátora
(2007–)thumb|350x350px|Hillary Clinton (s), Bernie Sanders (z)
Demokrata előválasztások {| class="wikitable sortable" style="font-size:12px; text-align: center;"
! rowspan="2" |Választás ! rowspan="2" |Állam ! colspan="2" |Jelöltek |- !Clinton !Sanders |- style="background:#e9e9e9" !Február 1. !Iowa |701 (49,9%) |697 (49,6%) |- style="background:#e9e9e9" !Február 9. !New Hampshire |95 324 (38,2%) |152 181 (61,0%) |- style="background:#e9e9e9" !Február 20. !Nevada |6316 (52,6%) |5678 (47,3%) |- style="background:#e9e9e9" !Február 27. !Dél-Karolina |272 379 (73,4%) |96 498 (26,0%) |- style="background:#e9e9e9" ! rowspan="12" |Március 1. Szuperkedd !Alabama |309 071 (77,9%) |76 059 (19,2%) |- style="background:#e9e9e9" !Amerikai Szamoa |162 (68,4%) |61 (25,7%) |- style="background:#e9e9e9" !Arkansas |146 057 (66,1%) |66 236 (30,0%) |- style="background:#e9e9e9" !Colorado |49 789 (40,3%) |72 846 (59,0%) |- style="background:#e9e9e9" !Georgia |543 008 (71,3%) |214 332 (28,2%) |- style="background:#e9e9e9" !Massachusetts |603 784 (50,1%) |586 716 (48,7%) |- style="background:#e9e9e9" !Minnesota |73 510 (38,4%) |118 135 (61,6%) |- style="background:#e9e9e9" !Oklahoma |139 338 (41,5%) |174 054 (51,9%) |- style="background:#e9e9e9" !Tennessee |245 304 (66,1%) |120 333 (32,4%) |- style="background:#e9e9e9" !Texas |935 080 (65,2%) |475 561 (33,2%) |- style="background:#e9e9e9" !Vermont |18 335 (13,6%) |115 863 (86,1%) |- style="background:#e9e9e9" !Virginia |503 358 (64,3%) |275 507 (35,2%) |- style="background:#e9e9e9" ! rowspan="3" |Március 5. !Kansas |12 593 (32,3%) |26 450 (67,7%) |- style="background:#e9e9e9" !Louisiana |221 615 (71,1%) |72 240 (23,2%) |- style="background:#e9e9e9" !Nebraska |14 340 (42,9%) |19 120 (57,1%) |- !Március 6. !Maine |1232 (35,5%) !2231 (64,3%) |- !Március 1.–8. !Külföldi demokraták |10 689 (30,9%) |23 779 (68,9%) |- ! rowspan="2" |Március 8. !Michigan |581 775 (48,3%) |598 943 (49,7%) |- !Mississippi |182 447 (82,6%) |36 348 (16,5%) |- !Március 12. !Északi-Mariana-szigetek |102 (54,0%) |65 (34,4%) |- ! rowspan="5" |Március 15. !Florida |1 101 414 (64,4%) |568 839 (33,3%) |- !Illinois |1 039 555 (50,6%) |999 494 (48,6%) |- !Missouri |312 285 (49,6%) |310 711 (49,4%) |- !Észak-Karolina |622 919 (54,5%) |467 143 (40,9%) |- !Ohio |696 681 (56,1%) |535 395 (43,1%) |- ! rowspan="3" |Március 22. !Arizona |262 459 (56,3%) |192 962 (41,4%) |- !Idaho |5065 (21,2%) |18 640 (78,0%) |- !Utah |15 666 (20,3%) |61 333 (79,3%) |- ! rowspan="3" |Március 26. !Alaszka |2146 (20,2%) |8447 (79,6%) |- !Hawaii |10 125 (30,0%) |23 530 (69,8%) |- !Washington |7140 (27,1%) |19 159 (72,7%) |- !Április 5. !Wisconsin |432 767 (43,1%) |567 936 (56,6%) |- !Április 9. !Wyoming |124 (44,3%) |156 (55,7%) |- !Április 19. !New York |1 133 980 (57,5%) |820 056 (41,6%) |- ! rowspan="5" |Április 26. !Connecticut |170 080 (51,8%) |152 415 (46,4%) |- !Delaware |55 950 (59,8%) |36 659 (39,2%) |- !Maryland |533 661 (63,0%) |281 705 (33,3%) |- !Pennsylvania |918 694 (55,6%) |719 960 (43,6%) |- !Rhode Island |52 749 (43,3%) |66 993 (54,7%) |- !Május 3. !Indiana |303 387 (47,5%) |335 261 (52,5%) |- !Május 7. !Guam |777 (59,5%) |528 (40,5%) |- ! rowspan="2" |Május 10. !Nebraska |41 819 (53,3%) |36 691 (46,7%) |- !Nyugat-Virginia |86 359 (35,8%) |123 865 (51,4%) |- ! rowspan="2" |Május 17. !Kentucky |212 549 (46,8%) |210 626 (46,3%) |- !Oregon |219 139 (45,7%) |260 179 (54,3%) |- !Június 4. !Amerikai Virgin-szigetek |1308 (84,2%) |186 (12,2%) |- !Június 5. !Puerto Rico |36 026 (59,38%) |22 768 (37,53%) |- ! rowspan="6" |Június 7. !Kalifornia |2 423 562 (54,9%) |1 952 805 (44,2%) |- !Montana |55 134 (44,6%) |63 078 (51,0%) |- !New Jersey |516 491 (63,30%) |299 511 (36,70%) |- !Új-Mexico |110 506 (51,5%) |104 006 (48,5%) |- !Észak-Dakota |106 (26,04%) |258 (63,39%) |- !Dél-Dakota |27 047 (51,03%)|25 959 (48,97%) |- !Június 14. !Washington D.C. |75 223 (77,8%)|20 137 (20,8%) |- ! colspan="2" |Összesített !13 297 176 (55,4%)!10 247 986 (42,7%)
Republikánus Párt 60x60px|left
Lásd még: Az Egyesült Államok Republikánus Pártjathumb|350x350px|Trump (k), Cruz (s), Rubio (p), Kasich (z)
keretnélküli|204x204pxDonald Trump A The TrumpOrganization elnöke(1971–) thumb|Donald Trump|200x200px bélyegkép|200x200px|John Kasich bélyegkép|200x200px|Ted Cruz A Texas állam szenátori tisztségét betöltő Ted Cruz volt az első republikánus politikus, aki kifejtette indulási szándékát az elnökjelöltségi posztra, 2015. március 23-án. Az ő bejelentését követte április 7-én Kentucky állam szenátora, Rand Paul.Marco Rubio, floridai szenátor volt a következő jelölt, aki hivatalosan április 13-án jelentette be indulási szándékát. Az idegsebész Ben Carson, és az üzletasszony Carly Fiorina ugyanazon napon, május 4-én jelezték, hogy megmérettetnék magukat. Rájuk egy napra, Mike Huckabee, a 2008-as választások egy esélyese is bejelentette, valamint Rick Santorum, a 2012-es választások egy esélyese is, május 27-én jelezte, hogy indul a tisztségért. A korábban három cikluson keresztül New York állam kormányzói tisztségét betöltő, magyar származású George Pataki is bejelentette, hogy indul a 2016-os elnöki posztért republikánus színekben. További hat jelölt jelezte még, hogy kampányolni fog a republikánus elnökjelölti tisztségért, sorrendben, a Dél-Karolinai szenátor, Lindsey Graham, a volt texasi kormányzó, Rick Perry, a korábbi floridai kormányzó, Jeb Bush, az üzletember, Donald Trump, New Jersey kormányzója, Chris Christie, és Ohio állam kormányzója, John Kasich. bélyegkép|200x200px|Ben Carson
Visszalépett republikánus jelöltek frameless|100x100px Rick Perry
Texas állam
47. kormányzója
(2010–2015)frameless|100x100px Scott Walker
Wisconsin állam
45. kormányzója
(2011–)frameless|100x100px Bobby Jindal
Louisiana állam
55. kormányzója
(2008–2016)frameless|100x100px George Pataki
New York állam
53. kormányzója
(1995–2006)frameless|100x100px Lindsey Graham
Dél-Karolina állam
szenátora
(2003–)frameless|100x100px Mike Huckabee
Arkansas állam
44. kormányzója
(1996–1997)frameless|100x100px Rand Paul
Kentucky állam
szenátora
(2011–)frameless|100x100px Rick Santorum
Pennsylvania állam
szenátora
(1995–2007)frameless|100x100px Jim Gilmore
Virginia állam
68. kormányzója
(1998–2002)frameless|100x100px Chris Christie
New Jersey állam
55. kormányzója
(2010–)frameless|100x100px Carly Fiorina
a Hewlett-Packard
vezérigazgatója
(1999–2005)frameless|100x100px Jeb Bush
Florida állam
43. kormányzója
(1999–2007)frameless|100x100px Ben Carson
Johns Hopkins kórház
gyermek-idegsebészeti
osztályának igazgatója
(1984–2013)frameless|100x100px Marco Rubio
Florida állam
szenátora
(2011–)keretnélküli|100x100px Ted Cruz
Texas állam
szenátora
(2013–)keretnélküli|100x100px
John Kasich
Ohio állam
69. kormányzója
(2011–) Republikánus előválasztások VálasztásÁllamJelöltekTrumpKasichCruzRubioCarsonBushGilmoreChristieFiorinaPaulHuckabeeSantorumFebruár 1.Iowa24%2%28%23%9%3%0%2%2%5%2%1%Február 9.New Hampshire35%16%12%11%2%11%0%7%4% -Február 20.Dél-Karolina33%8%22%23%7%8%-Február 23.Nevada46%4%21%24%5% -Március 1.