Események január január 1. – Bill Hewlett és Dave Packard megalapítják Palo Altóban a Hewlett-Packard céget. január 4. – Beck lengyel külügyminiszter Münchenben tárgyal Joachim von Ribbentrop német külügyminiszterrel a német–lengyel konfliktus feloldásáról. január 5. A Komintern Titkárságának ülése, amelyen Josip Broz Titót bízzák meg a Jugoszláv Kommunista Párt vezetésével. Hivatalosan is halottnak nyilvánítják az 1937-ben eltűnt amerikai legendás pilótanőt, Amelia Earhartot. január 6. – A Munkácsnál kialakult csehszlovák–magyar katonai konfliktusnak több halálos áldozata van. január 10. – Több csehszlovák városban tartanak magyarellenes demonstrációkat. Pozsonyban a tömeg szétveri a magyar Esti Újság szerkesztőségét. január 13. – Romániában letartóztatják a Vasgárda egyik fő vezetőjét, Nae Ionescu egyetemi tanárt. január 15. – Jugoszláviában válsághelyzet alakul ki, amikor Zágrábban Radic-párti hívek önrendelkezési jogot követelnek Horvátországnak. január 16. – Jugoszláviában Milan Stojadinović összehívja a hónapok óta szünetelő skuptinát, a belpolitikai válság feloldására. január 20. – Zsidó kivándorlási központ felállítása Németországban. január 24. – Chilét erős földrengés rázza meg, amely mintegy 130 000 km² területet érint (Chillán és Concepción). január 26. – A falangista erők olasz katonai segítséggel elfoglalják Barcelonát a spanyol polgárháború során. január 27. – Csehszlovákia 16 millió angol font értékű angol–francia kölcsönt kap.
február február 1. – Olaszország kormánya szerződést kínál Albániának, csatlakozzon az Olasz Királysághoz. február 2. Magyarország német nyomásra csatlakozik az antikomintern paktumhoz. A veszprémi 3/3. „Sárga Vihar” bombázórepülő-század egyik Ju 86-os gépe – Debrecenből Veszprémbe történő repülése során – Jászberénynél lezuhan. (A pilóta és egy fedélzeti lövész meghal.) A Szovjetunió megszakítja a diplomáciai kapcsolatot Magyarországgal, az antikomintern paktumhoz való csatlakozás miatt. február 4. – A horvát ellenzék nyomására Milan Stojadinović jugoszláv kormányfő lemond. február 5. – Dragiša Cvetković alakít kormányt Jugoszláviában. február 8. – Bulgária kereskedelmi egyezményt köt a Szovjetunióval. február 10. Az albán országgyűlés elutasítja az olasz csatlakozási „javaslatot”. A Vatikánban, nyolcvanegy éves korában meghal XI. Piusz pápa. február 11. – Bánffy Miklós vezetésével megalakul a Romániai Magyar Népközösség, az erdélyi magyarság kulturális és gazdasági-társadalmi képviseletének ellátására. február 12. – Vojtech Tuka, a Szlovák Néppárt (HSL’S) radikális, nácibarát szárnyának vezéralakja Adolf Hitlerrel tárgyal és segítséget kér az önálló szlovák állam megteremtéséhez. február 16. – Magyarországon megalakul gróf Teleki Pál második kormánya. február 23. – Joszif Visszarionovics Sztálin utasítására a Komszomol vezetőjét, Koszarjovot kivégzik, valamennyi titkárt lágerbe száműzik. (A pontos létszám ma sem ismert.) február 24. – A magyar kormány feloszlatja az ún. Hungarista mozgalmat. február 26. – Ítélet nélkül azonnal agyonlövik az Ukrán Központi Bizottság elnökét, Sztanyiszlav Kosziort, aki a köztársaság legmagasabb rangú vezetője. február 27. – Franciaország és Anglia hivatalosan elismeri a Franco kormányozta Spanyolországot. február 28. A bolgár sajtó éles hangon bírálja Romániát a dobrudzsai Belitza községnél történt véres incidens miatt. A szlovák autonóm kormány képviselői Berlinben Hermann Göringgel tárgyalnak a Szlovákiának szánt német pénzügyi segély feltételeiről. (Berlin a cseh-szlovák állam felbomlását követeli.)
március március 2. – Eugenio Pacelli bíborost pápává választják; tisztségét XII. Piusz néven néven tölti be. március 7. A magyar kormánypárt (Nemzeti Egység Pártja) átalakult Magyar Élet Pártjává. Romániában Armand Călinescu alakít kormányt. március 10. A prágai kormány bevezeti Szlovákiában a katonai diktatúrát. Lemond Jozef Tiso az autonóm szlovák kormányfői posztról. március 11. – Karol Sidor vezetésével új szlovák autonóm kormány alakul. március 13. – Jozef Tiso német meghívásra Berlinbe utazik, ahol Adolf Hitlerrel és Joachim von Ribbentroppal tárgyal, akik értésére adják, hogy amennyiben Szlovákia nem nyilvánítja ki függetlenségét, sorsára hagyják az országot és kiszolgáltatják szomszédjainak, Magyarországnak és Lengyelországnak. március 14. – Jozef Tiso tájékoztatja a pozsonyi parlamentet a Berlinben folytatott tárgyalásokról. A parlament megszavazza az önálló szlovák állam létrehozását. Pozsonyban kikiáltják az önálló Szlovákiát. március 15. Adolf Hitler ultimátumszerűen közli Berlinben Emil Hácha cseh-szlovák köztársasági elnökkel, hogy hajnali 6 órakor Németország elkezdi a cseh országrészek katonai megszállását. Kárpátaljára bevonulnak a magyar hadsereg egységei. március 16. – A Hradzsinban, a régi prágai várban Adolf Hitler német kancellár kikiáltja a Csehország és Morvaország Protektorátusát. (A kommunista tevékenységet folytató személyek ellen indított akcióban 4376 személyt tartóztatnak le.) március 17. – Jozef Tiso felkéri Adolf Hitler kancellárt Szlovákia „védelmére”. március 18. – Kárpátaljára bevonult magyar hadsereg első egységei elérik a lengyel határt. március 18–23. – Németország és Szlovákia közt védelmi szerződést írnak alá. (Szlovákiában ennek értelmében német védelmi zónát hoznak létre a Kis-Kárpátok sávjában.) március 21. – A Szovjetunióban befejeződik a VIII. Kongresszus, ahol elfogadják a harmadik „5 éves tervet”. Sztálin záróbeszédében a közelgő háború elkerülhetetlenségéről beszél. március 22. – Németország területéhez csatolja Litvániától a stratégiailag fontos Memel-vidéket a litván kormány „hozzájárulásával”. március 23. Szlovák–német „védelmi és együttműködési szerződés”, amelyben Németország 25 évre garantálja Szlovákia állami függetlenségét. Román-német gazdasági egyezmény. Elkezdődik a szovjet invázió Hszincsiangban. március 24. – Kárpátalja visszacsatolása során, Szobránc légterében összecsap a szlovák és a magyar légierő, melynek eredményeként kilenc szlovák repülőgép semmisül meg a légi harcban. Még ezen a napon magyar bombázókötelékek támadást intéznek az iglói repülőtér ellen. március 28. – Spanyol nacionalisták bevonulnak Madridba, miután 28 hónap alatt felmorzsolták az egymással viszálykodó köztársaságiak ellenállását. március 31. – Nagy-Britannia garanciát vállalt, hogy mindent lehetségest elkövet Lengyelország függetlenségének megvédésére.
április április 1. – Francisco Franco tábornok rádióbeszédben jelenti be győzelmét és a Spanyolországban dúló polgárháború végét. Magyarország prágai nagykövetsége átalakul főkonzulátussá. április 3. – Adolf Hitler kiadja az utasítást a legfelsőbb katonai vezérkarának, hogy haladéktalanul kezdjék meg a Lengyelország lerohanásának katonai terveit kidolgozni. április 4. – Aláírják a magyar–szlovák határszerződést, amely a kelet-szlovákiai térségben hoz békét. április 7. – Olaszország megtámadja Albániát, I. Zogu király Görögországba menekül. április 11. – Magyarország kilép a Népszövetségből. április 12. – Albániában az alkotmányozó gyűlés felajánlja az albán trónt az olasz királynak. április 13. – Nagy-Britannia garanciát vállal Románia, Görögország és Lengyelország határaira. április 27. Bevezetik Angliában az általános védkötelezettséget. Alois Eliáš tábornok vezetésével új protektorátusi kormányt neveznek ki a németek. (Eliáš kapcsolatot tart fenn a cseh ellenállással.) április 28. Németország felmondja az 1934-ben aláírt német–lengyel megnemtámadási szerződést. (Joachim von Ribbentrop megismétli az 1938 októberi követeléseit Lengyelországgal szemben.) Kárpátalja kormányzói biztosává báró Perényi Zsigmondot nevezik ki. április 30. – A nemrég alakult Szlovákiában befejezik a szlovák korona jegyzését, a záráskor 360 millió koronával.
május május 3. – Az eddigi szovjet külügyi népbiztost, Makszim Litvinovot leváltják, utódja Vjacseszlav Mihajlovics Molotov lesz. május 4. – Német–jugoszláv hitelmegállapodás hadianyagok vásárlására. május 5. Magyarországon hatályba lép a második zsidótörvény. Beck lengyel külügyminiszter nyilatkozatában nyílt háborús provokációnak minősíti, hogy Adolf Hitler egyoldalúan felmondta a német–lengyel megnemtámadási szerződést. május 9. – Spanyolország kilép a Népszövetségből. május 10. – Jugoszlávia és Magyarország légi forgalmi egyezményt ír alá. május 11. – Lengyelország elutasítja a Szovjetunió által szorgalmazott kollektív biztonsági szerződés megkötését. május 12. – Nagy-Britannia és Törökország kölcsönös segítségnyújtási egyezményt ír alá. május 17. VI. György brit király megkezdi első kanadai látogatását, feleségével és kíséretével Québecbe érkeznek. Az angol kormány kiadja a „Fehér Könyvet”, amely erősen korlátozza az Angliába történő zsidó bevándorlást. május 20. – A Pan Am elindítja első transzatlanti járatát. május 22. – Berlinben aláírják a külügyminiszterek a német–olasz barátsági és szövetségi szerződést, az acélpaktumot. Ezzel párhuzamosan hangos tüntetések zajlanak Danzigban. május 25. – A német fennhatóságúvá lett Prágában bezárják a brit nagykövetséget. május 28–29. – Országgyűlési választások Magyarországon (titkos választójog alapján). május 29. – Magyarországon az országgyűlési választásokon a mandátumok 70%-át kapja a kormánypárt. Előretör a szélsőjobboldal, a baloldali ellenzéki pártok visszaszorultak.
június június 4. – St. Louis gőzös, fedélzetén 907 zsidó menekülttel nem kap kikötési engedélyt Florida partjainál, a hajó visszafordul Európába. A hajón lévők közül sokan pusztultak el később koncentrációs táborokban. június 7. – Megkezdődik Jugoszláv Nemzeti Bank aranytartalékainak Nagy-Britanniába menekítése. június 9. – A „náchodi incidens”. A megszállt cseh területeken, Náchod városában meggyilkolnak egy német katonatisztet. A németek kegyetlen megtorló intézkedéseket vezetnek be a térségben. június 11. – Szlovákiában német „államtitkárságot” állít fel a Tiso-kormány. Vezetője a Szlovákiában élő német nemzetiség egy tagja, Karmassin nevű mérnök, aki egyben a Gestapo szolgálatában is áll. június 21. – A megszállt Csehország német protektora, Konstantin von Neurath bevezeti az ún. „árja-rendelkezéseket" Cseh és Morvaországban. Megkezdődik a térségben is a zsidóüldözés. június 24. – A Siam kormány Thaiföld elnevezésre változtatta a nevét, ami „szabad földet” jelent nyelvükön. június 29. – Ignacy Mościcki lengyel köztársasági elnök rádióbeszédében kijelenti, hogy a lengyelek Danzig kikötőjéért, és a lengyel korridorért minden áldozatra készek, önként Németországnak át nem adják.
július július 4. – A cseh–morva protektorátusi kormány átveszi az antiszemita nürnbergi törvényeket. július 6. – Az utolsó még néhány hadi okokból engedélyezett németországi zsidó vállalatot is bezárják. július 7. – Kárpátalján megszűnt a katonai közigazgatás, hatályba lépett a polgári közigazgatásra vonatkozó rendelet. július 18. – Négy nap alatt, 46 órás repülés után Horthy István sportrepülőjével megérkezik Bombayba. (A repülésről a sajtó mint „egyedülálló” sportteljesítményéről tudósít.) július 19. – Róma Czapik Gyulát nevezi ki veszprémi püspökké. július 21. – A pozsonyi parlament elfogadja a szlovák állam alkotmányát, az ország hivatalos elnevezése Szlovák Köztársaság (Slovenská republika). július 22. – Éles hangú sajtókampány indult a bukaresti román nyelvű sajtóban a magyar rádió erdélyi híranyagai miatt. július 23. – Mohandász Karamcsand Gandhi levelet intéz Hitlerhez, amelyben kéri, álljon el a háború tervétől. július 29. – Makón népi írók és paraszt-politikusok megalapítják a Nemzeti Parasztpártot (NPP), melynek elnökévé Szabó Pált választják. július 30–31. – Fegyveres incidens a magyar–román határon, Técső körzetében.
augusztus augusztus 1. – A magyar kormány tiltakozik a román külügyminisztériumnál Bukarestben a Técső községénél lezajlott román határincidens miatt. augusztus 11. – A romániai kőolaj-finomítóknál óriási tűz pusztít.