Események Január január 2. – Manilát, a Fülöp-szigetek fővárosát elfoglalják a japán csapatok. január 4. – A magyar csendőrség fellép a partizánok ellen a Sajkásvidéken. január 5. – Varsóban megalakul a Lengyel Munkáspárt (PPR). (Titkára Marcell Nowotko, majd meggyilkolása után, november 28-tól Pawel Finder.) január 9. – A londoni emigráns kormány élén Dušan Simović-ot a nagyszerb orientációjú Slobodan Jovanović váltja fel. (A Simović-kormány január 13-áig marad hivatalban.) január 10. – Kezdetét veszi Indonézia japán ellenőrzése. január 11. – Kuala Lumpurt elfoglalják a japánok. január 12. – Kezdetét veszi a német hadvezetés „Dobverés” fedőnevű akciója. (A német U-Bootok 1942 júliusáig az Egyesült Államok keleti partja előtt közel 500 hajót süllyesztettek el legénységgel együtt.) január 15. – Magyarországon bevezetik a liszt- és kenyérjegyet, illetve fejadagot. Pánamerikai értekezlet Rio de Janeiróban. január 19. – Újabb csehszlovák-lengyel nyilatkozat jelenik meg a háború utáni közös államalakulat létrehozásáról, de a két emigráns kormány eltérő külpolitikai kapcsolatrendszere, a Szovjetunió eltérő megítélése végül az egész tervezetet sikertelenségre kárhoztatja. január 20. – A wannseei konferencia „a zsidókérdés végső megoldásának” megtervezéséről és végrehajtásáról. január 21–23. – Újvidéki vérengzés. január 22. – A moszkvai és tulai területek felett a – német erőket fokozatosan kiszorító – szovjet csapatok veszik át az ellenőrzést.
Február február 3. – A londoni lengyel emigrációs kormány létrehozza a Nemzeti Tanácsot és a parlamentet. február 5. – A Szovjetunió területén elkezdődik az 1. csehszlovák ezred toborzása. február 8. Elkezdődik a görögországi zsidók deportálása. Fritz Todt, a Német Birodalom fegyverkezési és lőszerellátási miniszterének halálát követően a tárca élére Albert Speer, a Führer főépítésze kerül. február 14. – A lengyel emigrációs kormány a Fegyveres Harci Szövetségeket (ZWZ) Honi Hadsereggé (Armia Krajowa) alakítja át. február 15. Szingapúr japán kézen. Kihirdetik az 1942:II. törvénycikket a kormányzóhelyettesi méltóságról. február 18. – Eredménytelen rádiós tárgyalások kezdődnek a Szovjetunió és Josip Broz Tito között a partizánok anyagi támogatásáról. február 19. – Az országgyűlés Horthy Istvánt kormányzóhelyettesé választja.
Március március 8. – A japán csapatok megszállják Rangunt. március 9. – Magyarországon a Bárdossy-kormány lemond, Kállay Miklós az új kormányfő. március 25. – Megkezdődik a szlovákiai zsidók deportálása a lengyelországi haláltáborokba. (Október 20-áig 58 000 zsidót deportálnak.) március 27. – Elhagyja Franciaországot a deportáltak első vonatszerelvénye. március 28–29. – A Lübeck elleni brit éjszakai bombatámadással a szövetséges csapatok először próbálják ki a szőnyegbombázást egy város lakónegyedén.
Április április 18. – Pierre Laval alakít kormányt Franciaországban. Május május 4. – A Korall-tengeri csata fordulópont a távolkeleti fronton, az amerikaiak tengeren legyőzik a japánokat. május 12. – A szovjet csapatok ellentámadásba mennek át Harkov térségében. május 15. – A szlovák parlament utólagosan jóváhagyja a zsidók deportálását; az egyetlen ellenszavazatot a Magyar Párt képviselője, Esterházy János adja le, míg több szlovák képviselő – tiltakozása jeléül – a szavazás idején elhagyja az üléstermet. május 26. Angol–szovjet segítségnyújtási egyezmény megkötése. Elkezdődik a Thészeusz hadművelet. május 27. – A Berlin–Prága országúton cseh fegyveres ellenállók egy csoportja merényletet hajt végre Reinhard Heydrich birodalmi protektor ellen. (Heydrich június 4-én egy prágai kórházban halt meg, míg a két cseh katona, Jozef Gabčík és Jan Kubiš június 18-án egy prágai templomban – a német túlerővel szemben hősiesen védekezve – saját maguk vetettek véget életüknek.) május 28. – A szovjetek súlyos vereséget szenvednek a németektől Harkovnál. május 30. – Köln éjjeli bombázásával kezdetét veszik a Németország elleni angolszász légitámadások.
Június június 4. – Merénylet áldozata lesz a Cseh–Morva Protektorátus helytartója, Reinhard Heydrich. június 4–7. – A midwayi csatában az Egyesült Államok győzelmet arat a japán flotta felett. június 5. Az Amerikai Egyesült Államok hadat üzen Bulgáriának, Magyarországnak, Romániának. A német csapatok elfoglalják Szevasztopolt. június 10. A Reinhard Heydrich elleni merényletre válaszul SS-csapatok kivégzik Lidice falu férfi lakosait, a nőket és a gyermekeket koncentrációs táborba hurcolják. A német csapatok újabb offenzívát indítanak a Szovjetunió déli területein. június 11. – Szovjet–amerikai kölcsönös segítségnyújtási egyezményt írnak alá. június 13. – Elkezdődik a Pastorius hadművelet. június 21. – Erwin Rommel csapatai élén bevonul Tobrukba.
Július július 11. – Szevasztopol német kézen. Megkezdődik a berlini zsidóság Auschwitzba deportálása. Szovjet-amerikai szerződés az agresszió elleni harc alapelveiről. július 16-áról 17-ére virradó éjszaka – Párizsban tizenháromezer zsidót tartóztatnak le, utóbb németországi megsemmisítő táborokba szállítják őket. július 24. – Rosztov-na-Donut megszállják a német csapatok.
Augusztus bélyegkép|200px|jobb|A Dieppe-i csata (augusztus 19.) augusztus 5. – Az angol kormány Németország szerződésszegése miatt érvénytelennek tekinti a müncheni szerződést. augusztus 12. – Az amerikaiak első, a 8. légi hadsereg által Angliából végrehajtott startrégiai bombatámadása a francia Rouen városa ellen. augusztus 15. – Jozef Tiso holicsi beszédében kinyilvánítja a szlovákok „jogát” arra, hogy megszabaduljanak a zsidóktól. augusztus 19. – Az angol–amerikai csapatok partra szállnak Dieppe-nél, azonban a hídfőt a német egységek megsemmisítik. augusztus 20. – A kormányzóhelyettes repülőszerencsétlenség áldozata lesz a keleti fronton. augusztus 23. – Megkezdődik a sztálingrádi csata. augusztus 29. – Bulgáriában a zsidók számára kötelezővé teszik a sárga csillag viselését, kitiltják őket a nyilvános helyekről, valamint megtiltják, hogy használják a tömegközlekedést.
Szeptember szeptember 4. A Szovjetunió légiereje megkezdi Budapest bombázását. A német kormány korábbi „csereakció”-jának alapelve megváltozik a francia állampolgárokkal szemben. A meghirdetett „csereakció” négy önkéntes francia állampolgár németországi munkája fejében egy francia hadifogoly hazaengedése állt. Ettől a naptól fogva kötelező munkaszolgálattá alakították az önkéntesek nagy számú csoportjait, és haláltáborokba hurcolták. szeptember 6. – Magyarországon kihirdetik az 1942. évi XV. törvénycikket, amely szerint a zsidók nem szerezhetnek mezőgazdasági ingatlanokat, és a birtokukban levőket kötelesek eladni. szeptember 9. – A jugoszláv emigráns kormány moszkvai képviselete követség rangjára emelkedik. (Tito tiltakozik.) szeptember 17. – Karl Dönitz tengernagy, a német tengeralattjárók főparancsnoka kiküldi az U-Boot-parancsnokoknak a hírhedett Laconia-parancsot, amelyben kifejezetten megtiltja, hogy az ellenséges hajótörötteket megmentsék.
Október bélyegkép|200px|jobb|Rohamra induló katonák el-Alameinnél (október 24.) október 23. – A második el-alameini csata kezdete. október 25. – A zágrábi katedrálisban megtartott ünnepi misén Alojzije Stepinac érsek arról szól, hogy az emberek fajtól függetlenül egyenlőek. október 26. – Norvégiában törvény mondja ki a zsidó közösség vagyonának teljes elkobzását.
November november 8. – A Fáklya hadművelet során angol és amerikai csapatok szállnak partra a Észak-Afrikában Casablancánál, Algírnál és Oránnál. november 11. A német csapatok megszállják egész Franciaországot. Olasz és német egységek vonulnak be Korzikára és Tuniszba. november 13. – A japán csapatok súlyos vereséget szenvednek a Salamon-szigeteknél. november 19. – Szovjetunió elkezdi téli offenzíváját a doni fronton a németek ellen. november 22. – Sztálingrádnál a szovjet túlerő bekeríti a 6. német hadsereget. november 26. – Megalakul az AVNOJ („Jugoszlávia Népfelszabadító Antifasiszta Tanácsa”) Josip Broz Tito vezetésével. (Az AVNOJ programja szerint azonos demokratikus jogok illetik meg Jugoszlávia minden népét. A háború után szabad választást tartanak. Elismeri a magántulajdon sérthetetlenségét és a magánkezdeményezést a gazdasági életben.) november 27. A touloni kikötőben – a francia matrózok – elsüllyesztik a francia hajóhadat, hogy az ne kerüljön a németek kezére. Tömeges kitelepítés kezdődik Zamość (lublini vajdaság) környékéről. (Himmler tervei szerint itt egy németek által betelepített övezetet kell létrehozni.) november 28. – A bostoni Cocoanut Grove szórakozóhelyen kitört tűzben 492 ember veszti életét és mintegy 130-an sérülnek meg, mellyel az esemény a történelem legsúlyosabb szórakozóhelyi balesete lesz.
December
Határozatlan dátumú események március – Létrehozzák a Lengyel Munkáspárt illegális fegyveres szervezetét, a Népi Gárdát (Gwardia Ludowa – GL). július vége–szeptember eleje – A németek első akciója a varsói gettó likvidálására. (A lakosok egy részét elszállítják a haláltáborokba. 1940 őszétől 1942 közepéig mintegy 100 ezer zsidó hal éhen és pusztul el járványos betegségekben a gettóban.)
Az év témái Államok vezetőinek listája 1942-ben 1942 a filmművészetben november 26. – New Yorkban, a „Hollywood Theater” filmszínházban bemutatják Humphrey Bogart és Ingrid Bergman főszereplésével a „Casablanca” című filmet, melyet Kertész Mihály rendezett. 1942 az irodalomban Kodolányi János: Rókatánc (elbeszélések) Kodolányi János: Holdvilág völgye (regény) 1942 a jogalkotásban 1942 a légi közlekedésben 1942 a sportban Története során a Csepeli Weisz-Manfréd FC először nyeri meg az NB1-et. Először fordul elő, hogy nem budapesti csapat végez az élen. 1942 a tudományban december 2. – A chicagói futballstadionban Enrico Fermi és Szilárd Leó beindították a világ első ellenőrzött, önfenntartó nukleáris láncreakcióját. Lükő Gábor: A magyar lélek formái néprajzi tárgyú könyvének megjelenése 1942 a vasúti közlekedésben december 5. – Átadják Szeretfalva–Déda-vasútvonalat, amely összeköttetést biztosít a Székelyföld és a magyar vasúti hálózat között. 1942 a zenében szeptember 24. – Huszka Jenő Mária főhadnagy operettjének bemutatója
Születések január 3. – Dušan Kováč szlovák történész, az MTA tagja január 3. – Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke († 2023) január 5. – Kiss Ferenc olimpiai bronzérmes magyar birkózó († 2015) január 8. – Stephen Hawking angol fizikus († 2018) január 13. – Veress Miklós, József Attila-díjas magyar költő, műfordító, kritikus, szerkesztő († 2019) január 14. – Kopp Mária, magyar orvos, pszichológus († 2012) január 17. – Muhammad Ali olimpiai (1960) és háromszoros világbajnok (WBC, 1964, 1974, 1978) ökölvívó († 2016) január 25. – Eusébio, aranylabdás portugál labdarúgó († 2014) február 9. – Balogh István Sándor magyar kertészmérnök, szőlész, egyetemi oktató február 14. – Michael Bloomberg amerikai üzletember és New York polgármestere február 15. – Hammerl László, olimpiai bajnok magyar sportlövő, edző, a nemzet sportolója († 2024) március 1. – Szegedi Erika, Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész († 2023) március 4. – Sztevanovity Zorán Kossuth-díjas magyar énekes, gitáros, zeneszerző március 18. – Illés Lajos, Kossuth-díjas magyar zenész, az Illés-együttes alapítója († 2007) március 20. – Kristóf Tibor, magyar színész († 2009) március 25. – Aretha Franklin, tizennyolcszoros Grammy-díjas amerikai énekesnő († 2018) március 26. – Litkey Bence, többszörös magyar bajnok vitorlázó († 2011) április 9. – Bodnár András, olimpiai bajnok magyar vízilabdázó, sportvezető, orvos április 13. – Polónyi Gyöngyi, magyar színésznő († 2012) április 18. – Jochen Rindt, osztrák autóversenyző († 1970) április 20. – Nemere Zoltán, kétszeres olimpiai bajnok vívó († 2001) április 23. – Faházi János, magyar asztaliteniszező április 24. – Barbra Streisand, Oscar-díjas amerikai énekesnő, színésznő