1963

Események január 19. – Romániában életbe lép az a rendelet, amely szerint írógépet csak rendőrségi engedéllyel szabad tartani. január 20. – Határháború Malajzia és Indonézia között január 22. – Charles de Gaulle és Konrad Adenauer aláírja az Élysée-szerződést, amelyet a Bundestag május 16-án, a franci nemzetgyűlés június 14-én ratifikál, és július 2-án lép életbe. március 21. – Hivatalosan bezárják az Alcatraz börtönszigetet. március 22. – Magyarországon általános amnesztiát hirdetnek az 1957–1958-ban elítéltek számára. április 5. – Forró drótot létesítenek a Fehér Ház és a Kreml között. április 7. – A jugoszláv szövetségi parlament elfogadja az ország második alkotmányát, amely Jugoszláviát föderatív szocialista köztársasággá nyilvánítja. április 8. – Román–kínai kereskedelmi egyezmény megkötése. április 11. – XXIII. János pápa kiadja a Pacem in terris (Békét a földön) kezdetű szociális enciklikát, melynek témája a béke és az emberi jogok. május 29–30. – Csehszlovákia Kommunista Pártja (CSKP) Központi Bizottsága dönt a gazdaságpolitika korrekciójáról, felülvizsgálva néhány voluntaristaOlyan szubjektív idealista álláspont, amely az emberi akaraton kívüli tényezőket egyáltalán nem veszi figyelembe. döntést. június 20. – Genfben aláírják a Washington és Moszkva közötti forró drótról szóló megállapodást. június 21. – VI. Pál pápa (Eugenio Pacelli) megválasztása. június 23.–26 – John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök németországi látogatása során kijelenti: „Berlini vagyok!” június 30. – Jugoszláviában a Tito utáni első kormányfő Petar Stambolić. július 15–25. – Az USA, az Egyesült Királyság és a Szovjetunió aláírják a légkörben, a világűrben és a víz alatt történő atomrobbantásokat betiltó szerződést. július 16. – július 17. – Wrocławban 25 napon át tartó feketehimlő-járvány tör ki halálos áldozatokkal, a várost karanténba zárják. július 26. – Súlyos károkkal járó földrengés a jugoszláviai Szkopjéban. (A macedón főváros 80%-a romba dől.) augusztus 5. – Szovjet–brit–amerikai szerződés aláírása Moszkvában a légkörben, a világűrben és a víz alatt végzett nukleáris fegyverkísérletek tilalmáról, amelyhez 1979 végéig 106 ország csatlakozik. augusztus 20. – A Szabolcs-Szatmár megyei Aporliget rákapcsolódik az országos elektromos hálózatra, ezzel befejeződik Magyarország villamosítása augusztus 22. – A CSKP központi lapja, a Rudé právo tájékoztatást tesz közzé az 1949-54 közötti időszak politikai pereiről. augusztus 28. – Martin Luther King elmondja Van egy álmom… kezdetű beszédét. szeptember 9–12. – Kádár János Jugoszláviában. szeptember 18–22. – Josip Broz Tito látogatása az USA-ban. szeptember 20. – Csehszlovákiában a sztálinista politika exponensét, Viliam Široký-t leváltják kormányfői tisztségéből, utóda Jozef Lenárt. október 10. – Életbe lép az atomrobbantási kísérletek betiltását tartalmazó szerződés. október 15. – Lemond Konrad Adenauer német szövetségi kancellár, másnap utódjává választják Ludwig Erhardot. október 22–23. – A Big Lift hadgyakorlat hadgyakorlat során 14 500 amerikai katonát szállítanak repülőgépen az USA-ból az NSZK-ba, azt bizonyítandó, hogy az Egyesült Államok szükséghelyzetben gyorsan meg tudja erősíteni a NATO–erőket Európában. november 1. – Katonai puccsal megbuktatják Ngô Đình Diệm-et, Dél-Vietnám elnökét. november 22. Merénylet John Fitzgerald Kennedy, az Egyesült Államok 35. elnöke ellen Dallasban (Texas). Lyndon B. Johnson veszi át az Egyesült Államok elnöki hivatalát. november 24. Lyndon B. Johnson nyilatkozatban fejezi ki szándékát, miszerint folytatja a Dél-Vietnámnak adott katonai és gazdasági segítségnyújtást A világ első élő, egyenes adású televíziós gyilkossága, amikor Jack Ruby lelőtte a Kennedy elnök meggyilkolásával gyanúsított Lee Harvey Oswaldot. november 25. – Jacqueline Kennedy meggyújtja a John F. Kennedy örökmécsesének lángját az elnök temetési szertartásának végeztével. november 30. – Budapesten átadják az első gyalogos aluljárót az Astoriánál. december 12. – Kenya elnyeri függetlenségét az Egyesült Királyságtól. december 17. – A nyugat-berliniek 1964. január 5-éig meglátogathatják rokonaikat a város keleti részében; ez az első ilyen határátlépési megállapodás, az utolsó 1966-ban a húsvét és pünkösd időszakára vonatkozott. december 18–19. – A CSKP KB felülvizsgálja a szlovákiai „burzsoá nacionalizmussal” kapcsolatos téziseket, de nem intézkedik a koncepciós perek kivitelezőinek felelősségre vonásáról és áldozataik rehabilitálásáról. december 30. – VI. Pál pápa kinevezi Krakkó érsekévé Karol Wojtyła krakkói segédpüspököt. (A kommunista hatóságok jóváhagyták a kinevezését, mert úgy ítélték meg, hogy nem foglalkozik politikával.) Határozatlan dátumú események

Az év témái Államok vezetőinek listája 1963-ban 1963 a filmművészetben 1963 az irodalomban Bohumil Hrabal: Perlička na dně (Gyöngyöcske a mélyben) Ladislav Fuks: Pan Theodor Mundstock (Mundstock úr) Fábry Zoltán: Harmadvirágzás 1963 a jogalkotásban 1963 a légi közlekedésben 1963 a sportban Jim Clark nyeri a Formula–1-es világbajnokságot a Lotus csapattal. december 1. – Ghána először nyeri meg az Afrikai Nemzetek Kupáját. Imperiál megnyeri a 41. Magyar Derby-t A Ferencváros nyeri az NB1-et. Ez a klub 18. bajnoki címe. Az év őszén egyfordulós bajnokságot rendeztek 1963-as őszi NB1 melyet a Győri Vasas ETO nyert, ez a klub első bajnoki címe. 1963 a televízióban november 23-án mutatták be először a Doctor Who sorozatot, ami jelenleg a leghosszabb ideje futó sci-fi sorozat. Továbbá ez a legrégebbi élőszereplős időutazós tévésorozat. 1963 a tudományban Valentyina Tyereskova, a világ első női űrhajósa Föld körüli pályára áll a Vosztok–6 űrhajóval A Ganz-Mávag elkezdte a V43 sorozatszámú villanymozdonyok gyártását, szilícium egyenirányító felhasználásával, külföldi licence alapján. Az első sikeres tüdőátültetés. (A transzplantáció az amerikai James Hardy nevéhez fűződik.) 1963 a vasúti közlekedésben 1963 a zenében Fontosabb külföldi albumok The Beatles: Please Please Me, With the Beatles Bob Dylan: The Freewheelin’ Bob Dylan Ike & Tina Turner: Don't Play Me Cheap / It's Gonna Work Out Fine The Beach Boys: Surfin’ U.S.A., Surfer Girl, Little Deuce Coupe Frank Sinatra: The Concert Sinatra / Sinatra's Sinatra

Születések január 4. – Till Lindemann, a Rammstein nevű német zenekar énekese január 13. – Tóth Lajos, animációs tervező január 18. – Jakupcsek Gabriella, magyar újságíró, tv-riporter január 26. – José Mourinho, portugál labdarúgóedző január 30. – Thomas Brezina, osztrák ifjúsági író február 9. – Brian Greene, fizikus, tudományos ismeretterjesztő író február 17. – Michael Jordan, amerikai kosárlabdázó március 1. – Thomas Anders, német énekes, a Modern Talking egykori tagja március 20. – David Thewlis, angol színész március 21. – Ronald Koeman, holland labdarúgó, edző március 27. Quentin Tarantino, amerikai filmrendező Xuxa, Braziliai zongorista, színésznő április 2. – Kún Csaba, a Ghymes együttes billentyűse († 2020) április 7. – Bogdán János tanár, a Gandhi Gimnázium igazgatója, a Roma Polgárjogi Alapítvány alapító tagja († 1999) április 13. – Garri Kaszparov, orosz sakkvilágbajnok, politikus április 16. – Gesztesi Károly, magyar színész, szinkronszínész († 2020) május 5. – Prince Ital Joe, dominikai születésű, amerikai rapper († 2001) május 9. – R. Kárpáti Péter, színész, műsorvezető május 11. – Natasha Richardson, angol színésznő († 2009) május 25. – Anne Consigny, francia filmszínésznő május 31. – Orbán Viktor, magyar politikus, miniszterelnök június 9. – Johnny Depp, amerikai színész június 10. – Jeanne Tripplehorn, Amerikai színésznő június 25. – George Michael, angol énekes-dalszerző († 2016) június 30. - Rose Christiane Raponda gaboni politikus, Gabon volt miniszterelnöke július 5. – Edie Falco amerikai színésznő július 17. – John Ventimiglia amerikai színész július 22. – Emilio Butragueño, spanyol labdarúgó augusztus 1. – Coolio amerikai rapper, színész, producer († 2022) augusztus 3. – James Hetfield, a Metallica frontembere augusztus 6. – Kevin David Mitnick, amerikai biztonsági szakember és író augusztus 9. – Whitney Houston, amerikai énekesnő († 2012) augusztus 11. – Bada Tibor, festőművész, költő, előadóművész († 2006) augusztus 22. – Tori Amos, amerikai zongorista, énekesnő, producer augusztus 25. – Miro Cerar, szlovén miniszterelnök szeptember 1. – Kropkó Péter, triatlonista szeptember 4. – John Vanbiesbrouck, amerikai jégkorongozó szeptember 6. – Kiprich József, válogatott labdarúgó, edző szeptember 22. – Kurucz Péter, újságíró, főszerkesztő–műsorvezető szeptember 29. – Dezsőffy Rajz Katalin, magyar szinkronrendező október 10. – Kiss Ottó, költő, író október 14. – Németh Zsolt, magyar közgazdász, országgyűlési képviselő október 19. – Laurent belga királyi herceg, II. Albert belga király második fia október 28. – Eros Ramazzotti, olasz énekes október 31. – Dermot Mulroney, amerikai színész, zenész november 1. – Borbély Szilárd költő, író, irodalomtörténész († 2014) november 17. – Bács Kati, magyar színésznő november 19. – Peter Schmeichel, dán futballkapus december 3. – Romsics Imre, a kalocsai Viski Károly Múzeum igazgatója december 18. – Brad Pitt, amerikai filmszínész december 26. – Lars Ulrich, a Metallica dobosa december 29. – Breyer Zoltán, magyar színész († 2009)

Halálozások január 23. – Józef Gosławski, lengyel szobrász- és éremművész (* 1908) január 29. – Robert Frost, négyszeres Pulitzer-díjas amerikai költő (* 1874) február 2. – Demel Aladár magyar ügyvéd, országgyűlési képviselő († 1887) február 5. – Barsi Ödön, magyar színész, író, rendező (* 1904) február 6. - Abd el-Krim, marokkói szabadságharcos és gyarmatosításellenes politikus (* 1882) február 10. – Milotay István, jobboldali politikus, Gömbös Gyula és Imrédy Béla támogatója (* 1883) február 11. – Sylvia Plath amerikai költő, író, novellista (* 1932) február 16. – Lajtha László, magyar zeneszerző, népzenekutató (* 1892) február 24. – Farkas Jenő, gépészmérnök, járműtervező (* 1881) március 22. – Székely Mihály operaénekes (* 1901) április 5. – Horváth Géza magyar katonatiszt, országgyűlési képviselő (* 1885) április 18. – Csoór Lajos magyar író, újságíró, lapszerkesztő, országgyűlési képviselő (* 1893) május 5. – Kármán Tódor, gépészmérnök, az aerodinamika és az űrkutatás kiemelkedő alakja (* 1881) május 7. – Baktay Ervin, festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, fordító (* 1890) május 15. – Polgár Béla magyar földbirtokos, országgyűlési képviselő (* 1899) május 19. – Jakabffy Elemér erdélyi magyar politikus, az Országos Magyar Párt 1922–1938 közötti alelnöke, publicista, az MTA tagja (* 1881) május 24. – Zádor István, festőművész, grafikus (* 1882) május 24. – Gulyás Pál, irodalomtörténész, könyvtáros (* 1881) június 2. – Hajós Henrik, úszó (* 1886) június 3. – XXIII. János pápa, a II. vatikáni zsinat összehívója (* 1881) június 16. – Prohászka Lajos a kultúrfilozófia és a neveléstudomány művelője (* 1897) június 21. – Széchenyi Lajos földbirtokos, országgyűlési képviselő (* 1902) július 4. – Szabó Gusztáv magyar gépészmérnök, műegyetemi tanár, országgyűlési képviselő (* 1879) július 15. – Szélyes Lajos magyar állatorvos, egyetemi tanár (* 1885) július 27. – Sigray István magyar gépészmérnök, gyárigazgató, országgyűlési képviselő (* 1888) augusztus 31. – Georges Braque, francia festőművész (* 1882) szeptember 4. – Robert Schuman, luxemburgi születésű német-francia politikus, az Európai Unió alapítóinak egyike (* 1886) szeptember 18. – Benedek Tibor, színész, konferanszié (* 1911) szeptember 20. – Martsekényi Imre építészmérnök, országgyűlési képviselő (* 1898) szeptember 28. – Sík Sándor, író, költő, tanár (* 1889) október 1. – William „Mac” Brazel, amerikai farmer, a roswelli ufószerencsétlenség állítólagos szemtanúja (* 1899) október 10. – Édith Piaf, francia énekesnő (* 1915)