Az Orkney-szigetek, vagy egyszerűen csak Orkney (, skót gaelül Arcaibh) egyike Skócia 32 tanácsi területének (council areas). A mintegy 70 kis sziget a skót szárazföldön lévő Caithnesstől 16 kilométerre északra helyezkedik el.
A szigetek nevei
A szigetek neve gyakran eligazít nagyságukról. Az „a” vagy „ay” az óészaki ’sziget’ jelentésű ey megfelelője, ugyanez bújik meg a „Pomona” névben (ami fősziget egy korábbi neve) és „Hoy” névben is. A szigetecskék neve gyakran „holm”, a szikláké pedig „skerry”.
Földrajz
A szigetek közül 21 lakott; a teljes lakosság 2021-ben fő volt, nagyjából annyi, mint 1801-ben volt ( fő). A népességi csúcsot 1861-ben érték el fővel, a minimumot 1971-ben lakossal. Népességük a 2011-es népszámlálás idején fő volt. Egyetlen más sziget lakossága sem éri el az ezer főt.Population 2021/2022
A fő sziget Mainland (Pomona) lakossága 2021-ben fő volt; közülük a 2011-es népszámlálás idején -an éltek a szigetcsoport adminisztratív központjában és egyúttal legnagyobb városában, Kirkwallban. A városnak nagy kikötője, repülőtere és Szent Magnusnak szentelt katedrálisa is van. A szigetek másik burgh státuszú települése Stromness a fő sziget nyugati részén 2000 lakossal. A harmadik legnagyobb település St. Margaret’s Hope a South Ronaldsay szigeten.
A fő szigettől északra fekvő szigetek neve The North Isles, a délieké The South Isles. A közigazgatásilag ugyancsak Orkney-hoz tartozó Sule Skerry és Sule Stack mintegy 60 kilométerre van a csoporttól nyugatra.
Természeti viszonyok
Orkney kiterjedése délnyugatról északkeletre 85 kilométer, keletről nyugatra 45 kilométer. A szigetek összterülete 973 km². A nagy szigetek a sziklás, festői nyugati partok kivételével jobbára laposak, puszták.
A fákat valamikor a neolitikum előtt irthatták ki, az olyan települések, mint Skara Brae kőépületeikkel a faanyag hiányát mutatják. Azért, hogy nem sikerült visszatelepülniük, részben az erős szél lehet felelős.
Éghajlat
Az éghajlat az északi fekvéshez képest szelíd. Az éves átlaghőmérséklet 8 °C (46 °F), télen 4 °C (39 °F) és nyáron 12 °C (54 °F). A téli hónapok a január, február és a március, a legutóbbi a leghidegebb. A tavasz sohasem kezdődik április előtt és csak június közepétől van kényelmes meleg. A legkellemesebb időjárású hónap gyakran a szeptember. Október végén, november elején időnként a vénasszonyok nyara is beköszönt.
Az éves csapadék (eső) többnyire 850 mm és 940 mm közt változik. Nyáron és kora ősszel előfordulnak ködök. Évente négyszer-ötször heves szélvihar söpör végig a szigeteken.
A turisták számára a szigetek egyik legnagyobb vonzereje az éjszaka nélküli nyár. A leghosszabb napon a nap 3:00-kor kel és 21:25-kor nyugszik, de nyáron ismeretlen a sötétség, és éjfélkor még olvasni lehet. Ennek megfelelően a tél hosszú és depresszív. A legrövidebb napon a nap 9:10-kor kel és 15:17-kor nyugszik.
Történelem A Norvégiától a viking korban is csak kétnapi hajóútra eső szigeteket 800 körül kezdték betelepíteni az óskandinávok. A viszonylag termékeny talajú szigeteket piktek lakták. A Norvégiából érkező telepesek önálló politikai szervezetet, kezdetleges államot hoztak létre, amelynek élén egy skandináv törzsi vezető, jarl állt. A kereszténységet hamar felvették, a hívek elsősorban a pikt őslakók közül kerültek ki. A 840-es években a szigeteknek már saját püspöke volt. A középkori meleg időszak kedvező feltételeket biztosított a mezőgazdasági termeléshez, a szigetek sok húst, sajtot, tojást exportáltak.
A szigeteket vikingek támaszpontnak használták a Brit-szigetek partjaira indított rablóhadjárataikhoz. Ezekből a szigetek törzsi vezetők jelentős kincseket halmoztak fel. Egy 950-ből származó rétegben a régészek 5 kg-nyi ezüsttárgyat találtak. A zsákmány egy részéből újabb fegyvereseket toboroztak, ami növelte a hadjáratok eredményességét.
A jarlok közül a 11. század elején Sigurd Hlodvirsson, népszerű nevén Kövér vagy Vaskos Sigurd volt a legerősebb. Uralma kiterjedt az észak-skóciai Caithnessre, a Hebridákra és Man-szigetre is; II. Malcolm skót király lányát vette feleségül. 1014. április 23-án halt meg a Clontarfnál vívott csatában, amikor Brian Boru ír főkirály szövetségeseként Dublin norvég királyával, Selyemszakállú Sigtryggel (II. Sigtrygg Olafsson) csapott össze. Halála után tengeri birodalma szétesett. A 11. század közepén Malcolm király egyik leszármazottja, Thorfinn lett az Orkney-szigetek ura.
A 11. század végén III. Magnus norvég király foglalta el a szigeteket — valamint a Hebridákat és Man szigetét. Kirkjuvágban (a mai Kirkwall) az angliai durhami székesegyház mintájára építették a 12. században a Szent Magnus-katedrálist. 1468-ban a kalmari unió királya, I. Keresztély III. Jakab skót királyhoz adta feleségül lányát Margitot, és a hozomány részeként a szigetek 1472-ben Skóciához kerültek.
A vikingek jelenlétének sok nyoma maradt a szigeteken, köztük Brough of Birsay település, a helynevek nagy többsége, valamint a rúnakövek Maes Howe-nál és más helyeken.
Az Orkney-szigetek Királyság alkirályai (989–1014) <center>Uralkodó<center>Uralkodott I. Harald alkirály: 989–999 III. Godfred alkirály: 999–1000 I. Ragnald Godfredson alkirály: 1000–1005 Kenneth alkirály: 1005–1014
Gazdasági élet
Orkney talaja nagyon termékeny. A szigetek jó részét ma is szántóföldek foglalják el, gazdaságuk messze legfontosabb szektora a mezőgazdaság. Ugyancsak fontos a halászat. Orkney marhahúst, sajtot, whiskyt, sört, halat exportál.
A gazdaság hagyományos ágai mellett a szigeteken erősödik a turizmus, az ékszeripar, a kötöttáru-készítés, az építőipar és az olajszállítás a Flotta szigeti olajterminálon. fontos szerepet töltenek be a közszolgáltatások.
Világörökség
A fő szigeten van a „Neolitikus Orkney Szíve”, a kulturális Világörökség része. Fő építményei egy nagy sírkamra (Maes Howe), két kőkör (Stones of Stenness és Ring of Brodgar) és Skara Brae település.
Közlekedés
Tervezik, hogy alagúttal kötik össze Mainlandet a skót szárazfölddel. A 15–16 kilométer hosszú alagutat építésének egyelőre nincs határideje.
A 2020-as évek elején az összeköttetés két fő eleme a komp és a repülőgép. Gyakran közlekedő kompok járnak a következő útvonalakon: Lerwickből Kirkwallba Aberdeenből Kirkwallba Scrabsterből Stromnessbe John O'Groatsból Burwickbe (South Ronaldsay) Gills Bayből St. Margaret’s Hope-ba
A nagyobb szigetek közül a legtöbbnek saját repülőtere van. A Loganair rendszeres járatokat üzemeltet Kirkwallból hat szigetre. Az 1967-ben megnyitott, nyolc személy szállítására alkalmas Kirkwall–Westray–Papa Westray–Kirkwall járat fő nevezetessége, hogy Westray és Papa Westray között van a világ legrövidebb, menetrend szerint gépekkel használt repülőútja (2,7 km), amelyen a teljes menetidő (gurulással együtt) általában kevesebb mint két perc.Világi Máté: Szinte még az ülést sincs idő hátradönteni a világ legrövidebb repülőjáratán
Az Orkney-szigetek a népszerű kultúrában Az Orkney-szigetek egyikén játszódik Mary Shelley Frankenstein avagy a modern Prométheusz című regényének az a jelenete, amelyben a doktor megtagadja a szörny kérését, hogy teremtsen számára egy párt (mivel elborzad annak gondolatától, hogy utódaik benépesíthetnék a Földet). Tulajdonképpen itt határozza el Frankenstein, hogy megöli visszataszító külsejű teremtményét.A szörny bosszúból ugyanis megöli a doktor barátját, majd ifjú feleségét is, és Frankenstein a küzdelmet kénytelen választani. Az Orkney-szigeteken játszódik Nancy Baxter: Mindörökké Norma című regénye, melyben a lebilincselő történetbe az író részletesen beleszőtte és valósághűen ábrázolja a szigetek minden szegletét, lakosságát, városait, kikötőit, vagyis mindent, amire az ember csak kíváncsi lehet egy ilyen csodálatos szigetcsoporton.Nancy Baxter: Norma Ever After (2005)
Jegyzetek
Források
További információk
The Orcadian, Orkney helyi újságja Orkneyjar, az Orkney örökség egyik helye Orkney Links Galore! Orkneycommunities.co.uk, az Orkney közösség hírei, képei és weboldalai Orkney térképen Vállalkozás Orkneyn Loganair
Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek
Kategória:Az Egyesült Királyság világörökségi helyszínei