Antwerpen, Belgium legnagyobb városa|thumb|right|250px Belgiumban a városi státuszt egy királyi rendelet vagy törvény alapján egy kiválasztott önkormányzatok csoportja kapja meg.
Történelem
A középkorban a városok meghatározott kiváltságokkal rendelkeztek a környező falvakkal szemben. Ahogy a nemesség megerősítette hatalmát a feudális Európa régiói felett, a városoknak jogot adtak éves vásárok szervezésére, útdíj szedésére, valamint falak és egyéb védelmi építmények építésére. A belga tartományok francia megszállása alatt ezeket a kiváltságokat eltörölték, és helyettük a város (hollandul: stad, franciául: ville) tiszteletbeli címet adományozták. Ezt a francia Nemzeti Konvent rendelete írta elő a belga tartományok számára a II. év 2. brumaire-jén (1793. október 23.). Számos város elvesztette városi címét.
A holland uralom és a Holland Egyesült Királyságba való beolvasztás idején (1815–1830) néhány város visszanyerte városi címét. 1825. május 30-án királyi rendeletet tettek közzé, amely tartalmazta a címet megkapó városok listáját. A belga függetlenség (1831-) után is alig változott ez a lista. Az 1977-es belga önkormányzati átszervezés után néhány településnek lehetősége nyílt városi rangra pályázni. A kérelemnek történelmi tényeken kellett alapulnia, például a francia megszállás előtti vagy a középkori városi rangon, vagy a városi központok népességének növekedésén. 1982 és 1999 között 44 település kapott városi rangot.
Legfrissebb adatok A táblázat adatai automatikusan frissülnek a Wikidata adatai alapján. Az egyes jegyzetek tájékoztatnak az adat forrásáról.
Település Népesség (fő) Terület (km²) Népsűrűség (fő/km²)
Belgium városainak listája népesség szerint
Belgium városai Rangsor Név Lakosság Tartomány 1984-esnépszámlálás 2000-esnépszámlálás 2010(elővárosokkal) 1. Antwerpen 488 425 446 525 Antwerpen 2. Gent 235 401 224 180 Kelet-Flandria 3. Charleroi 213 041 200 827 Hainaut (tartomány) 4. Liège 203 065 185 639 Liège 5. Brüsszel 137 211 133 859 Brüsszel 6. Brugge 118.146 116 246 Nyugat-Flandria 7. Schaerbeek 105 346 105 692 Brüsszel 8. Namur 101 861 105 419 Namur 9. Anderlecht 91 841 87 812 Brüsszel 10. Mons 91 216 90 935 Hainaut (tartomány) 11. Leuven 84 908 88 014 Flamand-Brabant 12. Molenbeek-Saint-Jean 71 130 71 219 Brüsszel 13. Mechelen 76 670 75 438 Antwerpen 14. Ixelles 74 610 73 174 Brüsszel 15. Aalst 77 767 76 313 Kelet-Flandria 16. La Louvière 76 411 76 568 Hainaut (tartomány) 17. Uccle 75 736 74 221 Brüsszel 18. Kortrijk 75 592 74 790 Nyugat-Flandria 19. Hasselt 65 503 68 085 Limburg 20. Sint-Niklaas 68 277 68 290 Kelet-Flandria 21. Oostende 69 039 67 279 Nyugat-Flandria 22. Tournai 67 291 67 379 Hainaut (tartomány) 23. Genk 61 532 62 842 Limburg 24. Seraing 62 832 60 557 Liège 25. Roeselare 51 712 54 199 Nyugat-Flandria 26. Verviers 54 155 53 148 Liège 27. Mouscron 54 315 52 492 Hainaut (tartomány) 28. Woluwe-Saint-Lambert 48 982 46 528 Brüsszel 29. Forest 49 425 45 555 Brüsszel 30. Beveren 41 426 44 977 Kelet-Flandria 31. Saint-Gilles 42 769 42 458 Brüsszel 32. Dendermonde 42 512 43 137 Kelet-Flandria 33. Jette 39 320 39 749 Brüsszel 34. Etterbeek 44 267 39 404 Brüsszel 35. Beringen 35 115 39 261 Limburg
Jegyzetek
Varos Belgium