Turul (madár)

right|thumb|250px|A Szabadság híd pilléreinek turulszobrai díszkivilágításban right|thumb|250px|Koronás fejű turul a budai Várban bélyegkép|250px|A tatabányai Turul-emlékmű, Európa egyik legnagyobb madárábrázolása bélyegkép|250px|A tatabányai Turul egyedi perspektívából (2017. szeptember) bélyegkép|jobbra|250px|Északi sólyom (Falco rusticolus). – Az északi sólyom és a kerecsensólyom hibridje lehet az altaj sólyom, a turul egyik felmerült rendszertani megfeleltetése bélyegkép|jobbra|250px|Kerecsensólyom bélyegkép|jobbra|250px|A Képes krónika illusztrációja, Árpád pajzsán a turulmotívum

A turul a magyar eredetmondák legendás madara. Kézai Simon szerint Attilától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye.

Eredete Szófejtés A szó török eredetű (a csagatáj toğrulBodócs István 1944: Hogyan születtek az ősi nemesnevek? Dunántúli Szemle 11/1-2, 68 vagy tuğrul vadászsólymot jelent), a törökben tarağay,Sztarosztyin több török nyelvben kis termetű madarak neve turğay.Sztarosztyin A törökben is megvolt tuğrul alakban, amit egyrészt török személynevek bizonyítanak (mint például Ertuğrul), másrészt a csuvasban ma is turul kajăk, azaz szó szerint turul madár alakú a fogalom. Az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira: a kerecsen, a zongor (ebből származtatható a Csongor név is) és a turul szavakat; az ősi, a használatból kiveszett túrul szót 19. század eleji költőink hozták újra használatba turul alakban.

Vámbéry Ármin létező török szóra vezeti vissza a turul kifejezés eredetét: „A szó eredeti alakja tograul, tugraul 'a szétdaraboló, szétmarcangoló' < togra-, tugra- 'szétdarabolni, szétmarcangolni'; vö. oszm. Ertogrul (tulajdonnév) 'az embert-tépő'.”

Sudár Balázs szerint a toğrul a togramak „felaprítani” ige származéka lehet. Ez igének a különféle alakjai szinte minden török nyelvben kimutathatóak, és már a korai szótárakban is föllelhetőek.Sudár Balázs: Turul szavunk művelődéstörténeti hátteréhez. Történelmi Szemle, 59. (2017) 4. 607Például Mahmúd Kasgárí szótárában (1072/1073)- Róna-Tas András – Berta Árpád: West Old Turkic. Turkic Loanwords in Hungarian. II. Harrassowitz, Wiesbaden, 2011. 954–956.

Azonosítása Egyes elképzelések szerint a mondai turul a következő valós vagy vélt, élő- vagy mondabeli lényekkel azonosítható:

az altaj sólyommal (Falco cherrug altaicus), a kerecsensólyommal (Falco cherrug), a szirti sassal (Aquila chrisaetus), a fakó keselyűvel (Gyps fulvus), a griffmadárral (lásd alább).

Teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy a turul valójában sas vagy sólyom; a mítoszok értelmezése alapján egyesek szerint sasról van szó; a nyelvi bizonyítékok a sólyom jelentés mellett szólnak. A solymászat belső-ázsiai eredetű, és a sztyeppei népek egyik vadászati módja volt. Hét régi vadászmadár nevünk, a sólyom, ölyv, turul, torontál, bese, zongor és karvaly török eredetű, ezek mellett a kerecsen és karvaly név tövében is felfedezhető az ótörök kir szó, amely azt jelenti, „gyors”.

A nyelvi megfontolásokon túl – mivel jelentésváltozás gyakran előfordul – szükséges további alátámasztás is a sólyommal azonosításra. Erre ad lehetőséget példul a rakamazi turulábrázoláson megfigyelhető a „sólyomfog”, ami csak a kerecsensólyom sajátja. Ezen kívül egyes ábrázolásokon feltűnik a fattyúszárny, amely a szóba jöhető ragadozó madarak közül egyedül néhány sólyomféléknél figyelhető meg. Ilyen a nagyszentmiklósi kincs 2. számú korsójának képe, amelyen a fattyúszárny tökéletesen látható.

Mások szerint viszont a nagyszentmiklósi kincs égberagadási jelenete aligha a turult ábrázolja. Vámbéry Ármin szerint a török ak-kaćir (fehér főnix) „azon mesés madár elnevezése, mely 1000 évig él el és a halhatatlanságra törekvőket a felső régiókba viszi.”

A turul alakja érdekes, visszatérő jelenség a mai napig fellelhető eurázsiai sámánizmusban. A különféle madarak (búvárréce, sas) a sámán (nálunk táltos) repülésével állnak kapcsolatban, kifejezik az utazását a különféle világok között. Az eurázsiai sámánok hite szerint az első sámánasszony egy sastól szülte világra az első sámán férfit. E monda hasonlóságot mutat Emese álma című mondánkkal. A sámánhit maradékát őrző eurázsiai népek gyakran állítanak a mai napig madaras oszlopokat, melyek a világfát szimbolizálják. Koreában ezek az oszlopok védik a falvakat. Az altaji törököknél ezeket a sasos oszlopokat turunak nevezik. E szavak értékelésénél persze figyelembe kell venni, hogy a X. századi magyarságra nem volt jellemző a totemizmus.Demény István Pál: Emese álma. p. 44.

Szentmártoni Szabó Géza, László Gyula nyománLászló Gyula, Hunor és Magyar nyomában = Uő, Múltunkról utódainknak, Bp., Püski, 1999, II, 601–606. a turult a griffel azonosítja. „A magyar történelem nagy lépése, a honfoglalás, egy értelmezett álomkép hatására kezdődik el. Ebben a történetben tehát, bár haloványan, de benne rejlik az erotikus motívum. Az eddigi névfejtések, a férj nevét tévesen értelmezve, nem vették észre, hogy a kiejtést rosszul tükröző írásmód mögött a pusztai népek képzeteihez illeszkedő állat megjelölése rejlik. Eleud helyes olvasata nem az Előd, hanem az Ölűd, azaz Ölyűd, vagyis a ma is használt ölyv, nyílt végű, ölyű szóalakja bújik meg a névben. Az Enodbili (Ünődbéli) név pedig a szarvastehén értelmű ünő szót rejti magában. A szarvasünő hátára telepedő (párosulni akaró) ragadozó madár vagy mesés griffmadár gyakori ábrázolás volt a szkítáknál és a többi pusztai népnél is.”Szentmártoni Szabó Géza, „Álmomban azt látám”: Pünkösd hava és a szerelmi álmok = Ámor, álom és mámor: A szerelem a régi magyar irodalomban és a szerelem ezredéves hazai kultúrtörténete, szerk. Szentmártoni Szabó Géza, Bp., Universitas, 2002, 403. old. Ennek erősítéséül azzal érvel, hogy Werbőczy István címerében szintén egy szarvas hátára kapaszkodó griff látható, és hasonlóképpen griff-formájú madár van a nagyszentmiklósi kincs néhány darabján is. Mivel Székely István világkrónikájában (XVI. sz.) az „austuris” szót sólyomnak fordította, számára világos, hogy a madár eredeti elnevezését addigra elfelejtették. Megemlíti még, hogy egyedül Kézai Simon szól a madár magyar „turul” nevéről. Összefoglalása: „Véleményem szerint a török eredetű turul név a griffmadár megnevezése volt a régi magyaroknál.”Szentmártoni Szabó, 2002.Ezt elméletként Szabados György is elfogadja, de egyelőre nem látja bizonyítottnak. Szabados György: Ünődbeli asszony - a turulmonda újraértelmezésének két ellenpróbája. http://www.arpad.btk.mta.hu/images/e-konyvtar/Szabados_Gyrgy_ndbeli_asszony._A_turulmonda_jrartelmezsnek_kt_ellenprbja.pdf

A turul jelentősége a régi steppei népek körében

A keleti népeknél a vadászmadarak hagyományosan nagy népszerűségnek örvendettek. Ennek folytán számos, korabeli szemmel szakkönyv foglalkozott leírásukkal. A régi arab, szeldzsuk, oszmán, perzsa és egyéb solymászati szakkönyvekben számos említés történik a turulról (togrul alakban).Sudár Balázs: Turul szavunk művelődéstörténeti hátteréhez. Történelmi Szemle, 59. (2017) 4. 605–620. (továbbiakban: Sudár 2017.)

A legrégebbi és legrészletesebb solymászkönyv szerint a turul egy nagy méretű, robusztus fekete madár, rendkívül sikeres ragadozó, sorra ejti el áldozatait, anélkül hogy megenné őket. Valamint a királyok, hercegek madara, ritka madár, a legértékesebb vadászmadarak egyike.Al-Gitrif ibn Qudama al-Ghassani: The Book on Birds of Prey (Kitab dawari at-tayr).(Eight century A.D.) Ed. Detlef Möller–François Viré. Institute for the History of Arabic-Islamic Science, Frankfurt am Main, 1986. 72.Sudár 2017. 609., 613.

A steppei oguz törzsszövetségnél a madarak mint törzsi/nemzetségi jelképek fontos szerepet tölthettek be, melyek a törzsek egymáshoz való rangját jelezték. Az oguzok mind a 24 első nemzetségének (törzsének) volt egy vadászmadara. Figyelemre méltó azonban, hogy turul egyik törzshöz sincsen hozzárendelve, noha az oguzok jól ismerték a turult. Ami arra utalhat, hogy egyik törzs sem érdemelte ki a turult jelképül megkapni. Ennek fényében érdekes, hogy az Árpádok címerén ott szerepel a turul.Sudár 2017. 614.

A törzsi jelképként ill. címerállatként szereplő vadászmadarat a törzsszövetség vezetője adhatta az adott törzsnek, rangjel gyanánt, mutatni a törzsek/nemzetségek rangsorában elfoglalt helyét.Amikor például a besenyőket betagolták az oguz hadrendbe, a nem túl dicső „szarka” madarat kapták meg törzsi jelvényként. Sudár 2017. 615-616.

Sudár Balázs szerint a honfoglaló magyaroknál is volt az oguzokéhoz hasonló kiterjedt vadászmadár-jelképrendszer, ezt a magyar nemesi családok címereiben a vadászmadarak sokasága (Aba, Ákos, Miskolc, Osl), valamint a családnevek (Ákos, Kartal, Turul), és a rengeteg török eredetű vadászmadár-név (karvaly, torontál, ölyv, keselyű, uhu, zongor, bese, esetleg sólyom) mutatja.Sudár 2017. 614-615.

Turul az ősi magyar hitvilágban Az ősmagyar vallás legendái kétszer is említik a turult.

Álmos fejedelem születése Anonymusnál olvashatjuk:

„nyolcszáztizenkilencedik esztendőben Ügyek… nagyon sok idő múltán Magóg király nemzetségéből vezére volt Szkítiának, aki feleségül vette Dentu-mogyerben Önedbelia vezérének Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Azonban isteni csodás eset miatt nevezték el Álmosnak, mert teherben levő anyjának álmában isteni látomás jelent meg sólyom-forma madár képében, és mintegy reá szállva teherbe ejtette őt. Egyszersmind úgy tetszett neki, hogy méhéből forrás fakad, és ágyékából dicső királyok származnak, ámde nem a saját földjükön sokasodnak el.”

Az eredeti latin szövegben nem héja-forma madár, hanem sólyomhttps://translate.google.com/#la/hu/asturis (astur) szerepel; a későbbi értelmezések a madarat a turullal azonosították.

„Anno dominice incarnationis DCCCXVIIII° Ugek … duxit sibi uxorem in Dentumoger filiam Eunedubeliani ducis, nomine Emesu, de qua genuit filium, qui agnominatus est Almus. Sed ab eventu divino est nominatus Almus, quia matri eius pregnanti per sompnium apparuit divina visio in forma asturis, que quasi veniens eam gravidavit; et innotuit ei, quod de utero eius egrederetur torrens et de lumbis eius reges gloriosi propagarentur, sed non in sua multiplicarentur terra.”

A Képes krónika szövegében a középső rész így hangzik:

„Álmos vezér anyjának álmában egy héja-forma madár jelent meg, rászállott és ettől teherbe esett, méhéből sebes patak fakadt, mely nem a saját földjén növekedett meg. Ezért történt, hogy ágyékából dicső királyok származtak".

Értelmezése