Az üzletszerű kéjelgés korábban Magyarországon a nemi erkölcs elleni bűncselekmény volt az 1978. évi IV. törvény eredeti szövege szerint. Létezett szabálysértési alakzata is. Jogi tárgya a nemi kapcsolatok társadalmilag elfogadott rendje.
A köznyelv prostitúció néven ismeri.
Szabálysértési alakzata a tiltott kéjelgés, amely továbbra is szabálysértésként büntetendő, de csak abban az esetben, amikor az elkövető a szexuális szolgáltatással összefüggő korlátozást, illetve tilalmat megszegi, például védett övezeten belül nyújtja a szexuális szolgáltatást.
A hatályos Büntető Törvénykönyv 2012. évi C. törvény javaslatának a 201. §hoz fűzött indokolása szerint:
A magyar szabályozás története
A Csemegi-kódex csupán egyetlen prostitúciós jellegű bűncselekményt büntetett, a csábítást (kerítést).
Az üzletszerű kéjelgés és annak elősegítése először az 1955. évi 17. tvr.-ben szerepelt a bűncselekmények között.
Az 1961. évi Btk. összhangban állt az 1950-es New York-i nemzetközi egyezménnyel, amelynek értelmében büntetendővé kell nyilvánítani azt a cselekményt, amellyel más személyt prostitúció folytatására bírnak rá, bordélyházat tartanak fenn vagy vezetnek, vagy a bordély fenntartásához szükséges anyagi eszközöket szolgáltatnak, továbbá akik prostitúció céljára épületet adnak bérbe vagy bérelnek.
Az 1978. évi IV. törvény az üzletszerű kéjelgést, valamint az üzletszerű kéjelgés elősegítését fenyegette büntetéssel. 1993-ban az üzletszerű kéjelgés bűncselekményi alakzatát hatályon kívül helyezték.
Hatályban maradt ugyanakkor a tiltott kéjelgést büntető szabálysértési előírás.https://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_548_Buntetojog/ch01.html
Egy 1999-es törvény az üzletszerű kéjelgést szabálysértésnek minősítette, ha a szexuális szolgáltatással összefüggő tilalmakat megszegik.
Passzív alanya
Elkövetési magatartás
Minősített esetei A 39. sz. Büntető Kollégiumi vélemény az elkövetés szempontjából hasonló jellegűnek tekintette a kitartottságot, a kerítést és az üzletszerű kéjelgés elősegítését a prostitúcióhoz való szoros kötődés alapján.
Tiltott kéjelgés
Bár az üzletszerű kéjelgés bűncselekménnyé nyilvánítása megszűnt, azóta is fennmaradt egy szabálysértési alakzat, a tiltott kéjelgés.
Források 1978. évi IV. törvény 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről (tiltott kéjelgés) Fehér Lenke–Görgényi Ilona–Gula József–Horváth Tibor–Lévay Miklós–Sántha Ferenc–Váradi Erika: Magyar büntetőjog különös rész, Budapest, 2009, Complex Kiadó, 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
Jegyzetek
További információk Fehér Lenke írása Kategória:Bűncselekmények Kategória:Büntetőjog Kategória:Szexipar