Kermán (arab írással کرمان) város Iránban, 1076 kilométerre délre Teherántól, nagy homoksivatag szélén. Kermán tartomány fővárosa. 2005-ös adatok szerint lakossága . A perzsaszőnyegek készítésének hagyományos központja.
Földrajza A város egy nagy síkságon helyezkedik el, de több kerületét magas hegyek veszik körül (legmagasabb pontja a tengerszint felett 1755 méteren van), és ettől a városon belül változó az éghajlat. Kermán északi része száraz sivatagi környezetben fekszik, a déli fennsíkok viszont mérsékeltebb klímájúak.
Éghajlat A város hideg sivatagi éghajlattal rendelkezik, melyet a tengerszint feletti magasság határoz meg. A nyár forró, a tél pedig lehet enyhe vagy hideg, de a téli éjszakák általában rendkívül fagyosak, a -10 fok sem ritka, a legalacsonyabb mért hőmérséklet -19 fok volt. A környező hegyekben a -30 fok sem ritka, így a város és környéke éghajlata Iránban inkább hidegnek számít. Csapadékban szegény vidék.
Történelem Kermánt az ókori görögök Karamani néven ismerték. Valószínűleg I. Ardasír szászánida uralkodó alapította a 3. században. A perzsák az Ardasír Koreh, a későbbi muszlim arab hódítók a Bardeszir vagy a Bardesir neveket használták rá, maguk az irániak korábban a Guasir néven ismerték a várost. Marco Polo is megemlékezett a város kézművességéről; máig híres szőnyegeiről és iparművészetéről; hegyi türkizt feldolgozó ötvöseiről.
A várostól délnyugatra egy dombon állnak Ardasír király palotájának romjai és egy kissé később épült erődítmény maradványai.
Kerman környékének legérdekesebb látnivalói a csend tornyai. Ezek az iráni Zoroaszter-követők ősi szokásának maradványai. Régebben halottaik földi maradványait a csend tornyai-ra, a halottak tornyaira rakták ki. A perzselő nap és a ragadozó madarak gondoskodtak aztán arról, hogy csak a csontjaik maradjanak meg a legtöbbször kör alakú lépcsősorokon át megközelíthető tornyok tetején. Ma már a Zoroaszter-követők is föld alá temetkeznek.
Kerman városában is található műemlék: Itt áll a 11-12. századból származó Péntek mecset, a Masdzsid-i Dzsomé valamint a Kadzsa Atabak-, Malik- és a Bazar sah- mecset is, melyek a mongoldúlás előtti időkből származik.
A mongol megszállás alatt épült a Zöld sírtemplom a Kobeh Szabz (Qobet Sabz) is, melyet az 1896. évi nagy földrengés erősen megrongált.
A város szülöttei Alireza Borhaninejad Arash Borhani Keikhosrow Shahrokh Mohammad Javad Bahonar Seyed Hosein Mareashi
Jegyzetek
További információk Fotók Iran Chamber Society's
Kategória:Irán települései Kategória:Irán javasolt világörökségi helyszínei