alt=A Magyar Kétfarkú Kutya Párt alapítói|263px|A Magyar Kétfarkú Kutya Párt alapítói 2013-ban|bélyegkép jobbra|bélyegkép|263px|Graffiti a párt emblémájával Szegeden bélyegkép|A 2016-os ellenkampány egyik plakátja|263px
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (rövidítve: MKKP) 2014 óta bejegyzett párt Magyarországon, azt megelőzően 2009-től egyesületként működött, első megjelenése pedig 2006-ra tehető. Célja, hogy a magyar politikai elitet parodizálva bebizonyítsa működésük visszásságait, bírálva a többi párt korrupt, pénzközpontú működését. Az MKKP működése során intenzíven alkalmazza az utcai művészet kreatív eszközeit, mint például az aszfaltrepedés-színezést.Pécsi kalandok , ketfarkukutya.com
Ideológiai háttér, küldetés és célok Kovács Gergely pártelnök szerint a párt célja élvezhetővé tenni a választási kampányt a szavazók számára, illetve idegesítővé a politikusok számára. A párt célja, hogy a Magyarországon a rendszerváltás óta a politikát meghatározó pártokat parodizálja, bemutassa valós arcukat, gátolja korrupt tevékenységüket és alternatívát kínáljon a kiábrándult szavazóknak a pártválasztásukhoz. A 2020-as években a boldog, fenntartható, átlátható, tudatos, kritikus és cselekvő Magyarország vízióját tekintették ideálisnak.https://ketfarkukutya.mkkp.party/2024/11/14/a-cselekvo-es-kritikusan-gondolkodo-emberek-partja
Mozgalmuk az erőszakmentességben és a közvetlen cselekvésben hisz, céljaikat ezen filozófiák mentén kívánják elérni.
Főbb célok: az aktív állampolgári hozzáállás erősítése: támogatni az embereket, hogy a siránkozást és az önsajnálatot legyőzve kézbe vegyék a teendőket, értelmes politikai párbeszéd kialakítása, amely nem retorikai verseny egymás szidásáról – mert véleményük szerint a politizálásnak nem szabadna többé arról szólnia, hogy egyesek örömüket leljék egymás lehordásában, amikor szükséges, átvenni az önkormányzatok által elhanyagolt tevékenységeket, mégpedig olyan módon, hogy ez őket is cselekvésre, hatékonyabb működésre ösztönözze, hozzájárulni egy olyan állampolgári szemlélethez, amelyben kizárólag konkrét ügyekkel foglalkoznak, nem pedig más pártokkal és azok épp aktuális reklámüzeneteivel.
Szervezeti felépítése Elnökei Kép Név hivatal kezdete hivatal vége 60px Kovács Gergely 2014. szeptember 8. 2018. július 13.Társelnöki rendszer 60px Kovács Gergely 2018. július 14. 2026. szeptember 5. Döme Zsuzsanna 2018. július 14. 2026. szeptember 5.Társelnöki rendszer vége Tóth-Benedek Csanád 2026. szeptember 5.
Tagság A párt csak meghívásos alapon vesz fel tagokat, a rendes tagok száma a párt közlése szerint a 2010-es évek végén 50 fő alatt volt. A pártban létezik a pártoló tagság intézménye.
Alapszervezetek
Tematikus csoportok A párt nem nem vagy kor szerint vagy hasonló alapon épül fel, hanem leginkább érdeklődési kör szerint. Önszerveződő alapon bárki lehet tagja egy vagy több csoportnak, illetve hozhat létre újat. (Amennyiben annak van értelme és hozzá elég érdeklődő.)
Története 2006-os választás A pártot 2006-ban alapították Szegeden, majdnem minden jelöltje a Nagy István nevű, rajzolt kétfarkú kutya volt.A Magyar Kétfarkú Kutya Párt jelöltjei: egy kivétellel mind Nagy István. 2006. február 10.Kovács Gergely / Magyar Kétfarkú Kutya Párt 2006. 03. 01
Az MKKP nem bejegyzett politikai pártként kampányolt a 2006-os országgyűlési választásokon, amelynek során többek közt örök életet, ingyen sört és adócsökkentést ígért. Szintén megígérték, hogy hegyet építenek Szegedre. Ellenfele az Egyfarkú Kutya Párt és a Kilencfarkú Macska Párt volt. Választási posztereiket főként Szegeden lehetett látni, legtöbbjük a jelöltet, Nagy István kétfarkú kutyát ábrázolta a következő felirattal: „Olyan aranyos, biztosan nem akar lopni.”
Tüntetés a KSH előtt A párt 2009. június 20-án „általános” tüntetést szervezett a Központi Statisztikai Hivatal elé, ahol a 200–300 résztvevő olyan követelésekkel állt elő, mint „Holnap legyen tegnap!”, „Nézz hülyén!”, „Oszlassanak fel!”, stb. A fő szervező Kovács Gergely hangosbeszélőn a következő iránymutatást adta: „Követeljük, hogy haladéktalanul, úgy egyetemesen, mint egyébként, külön eseti megvizsgálás nélkül, mindenkire egyenlő arányban, a képességeihez mérten, politikai hovatartozás nélkül, vallás és ruhamárkára tekintet nélkül, különálló csoportokban, betartva a vonatkozó uniós ajánlásokat, és szabálymódosításokat idegenbe szakadt honfitársainkkal karöltve, minél előbb!”
2010 – az első választási program megalkotása 2010-ben született meg a párt „Legyen minden jobb!” címet viselő programja, aminek középpontjában három ígéret állt: „Örök élet. Ingyen sör. Adócsökkentés!” A részletes program gazdasági részében szerepelt a szegedi űrállomás bolygóközi űrkikötővé fejlesztése, a Jamaicába irányuló puliexport beindítása. A párt környezetvédelmi téren az ózonlyuk befoltozását, illetve a kihalt fajok helyett újak létrehozását ígérte. Szegedre hegyet ígértek, valamint a gravitáció csökkentését is tervbe vették. Külpolitikájuk a bolygón kívülre fókuszált, így a galaxis más létformáival terveztek kereskedelmi kapcsolatokat kiépíteni, és az országimázs javítását a Marson megnyitandó magyaros jellegű étteremmel kívánták támogatni. A program különös hangsúlyt helyez Szeged fejlesztésére.
Részvétel a 2010-es önkormányzati választásokon Kovács Gergely 2010 augusztusában bejelentette, hogy az októberi választáson indul a szegedi polgármesteri székért, többek közt hegyet és űrkikötőt ígérve. Budapest VII. kerületében is állított a párt polgármesterjelöltet 2010-ben Mogács Dániel személyében, aki az interneten komoly nézettséget elérő interjút is adott Kálmán Olga szerkesztő-riporternek. A Kétfarkú Kutya Kulturális Közhasznú Egyesület néven induló szervezetnek azonban nem sikerült elég kopogtatócédulát gyűjtenie, így jelöltjei nem kerültek fel a szavazólapokra.
Első országos találkozó A Kétfarkú Kutya Párt „I. Országos Találkozó, Alkotótábor és Pártválasztó” rendezvénye 2013. augusztus 1-jétől 4-ig tartott Szigetmonostoron.
Hivatalos bejegyzés hatósági akadályozása és indulásuk meghiúsítása a 2014-es választásokon A párt 2013-ban hivatalosan is be kívánta magát jegyeztetni, hogy indulhasson a 2014-es országgyűlési, illetve önkormányzati választásokon. Ám a bíróság első-, majd másodfokon, végül pedig jogerősen is megtagadta a bejegyzést, azzal az indokkal, hogy neve nem felel meg a névvalódiság és névszabatosság követelményének, mivel a név „megtévesztő lehet”. A jogerős végzésből – amit a Kétfarkú közzétett – kiderül, hogy a bíróság a párt „komolytalanságára” is hivatkozott, illetve arra, hogy a párt neve „az általános erkölcsi felfogással ellentétes, méltatlan képzettársításra adhat alapot”. Hivatkozott továbbá a bíróság arra, hogy szerinte a kérelmező „komoly pártalapítási szándéka nem állapítható meg, ehelyett elsődlegesen az alapítók humorérzékét és a többi rivális párt kritikáját jeleníti meg”. Egyes vélemények szerint mindeközben a bíróság jóváhagyta olyan párt bejegyzését, amelyek hasonló érvek alapján szintén elutasíthatóak lettek volna.
Az ügy az Alkotmánybíróság elé került. Az MKKP alapítója alkotmányjogi panaszában azzal érvelt, hogy a döntés alaptörvény-ellenes, sérti az alapítók alkotmányban rögzített jogát az egyesülésre, mivel a bíróság olyan mélységben gyakorolt tartalmi kontrollt a szervezet neve, tevékenysége felett, amihez nem volt joga. Érvelt továbbá azzal, hogy a bíróság jogszabályi alap nélkül állította, hogy a párt neve „megtévesztő”, semmivel nem támasztva alá azt a kijelentést, miközben nem vette figyelembe, hogy a szervezet és tevékenysége már széles körben ismert, és nevével kapcsolatban korábban semmilyen kétely nem merült fel. A beadvány szerint a bíróság maga által alkotott fogalmat kért számon az MKKP-n, amikor ítéletében „méltó pártnevek”-ről ítélkezett. Ugyanakkor a pártok közötti esélyegyenlőség megsértése, hogy más pártok hasonló logika szerint szintén elfogadhatatlan nevekkel bejegyzést nyertek. Sérelmezte, hogy a bíróság döntéseiből egyértelműen kitűnik: kifejezetten a viccpárti jelleg ellen igyekszik fellépni, amivel alkotmányellenes módon megakadályozná az abszurd módszerek és humor politikai alkalmazását.
A legfelsőbb bíróság, a Kúria végül 2014 nyár elején úgy döntött, hogy a korábbi bírósági ítéletekkel szemben nincs akadálya a párt bejegyzésének. Mivel a döntés két és fél hónappal a 2014-es magyarországi országgyűlési választás után született meg, a Magyar Kétfarkú Kutyapártot a bíróság több mint egyéves eljárása és alkotmányellenes döntése megakadályozta, hogy elinduljon a parlamenti választásokon.
A bejegyzésre azonban ezt követően sem került sor. A pártot csak 2014. szeptember elején jegyezték be, és erről az értesítést az MKKP csak 2014. szeptember 8-án délután, 16 perccel azelőtt kapta meg, hogy a 2014-es magyarországi önkormányzati választás jelöltállítási határideje lejárt volna. Ezzel a pártot a bíróság lassú munkája gyakorlatilag megakadályozta választási részvételben.
2015-ös ellenkampány 2015-ben a magyar kormány óriásplakát-kampányt indított, a felerősödő bevándorlás témakörében, három eltérő szövegű plakáttal („Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!”, „Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a kultúránkat!” és „Ha Magyarországra jössz, tiszteletben kell tartanod a törvényeinket!”).
A Kétfarkú Kutyapárt válaszul ellenkampányt indított a Vastagbőr bloggal közösen. Az eredeti terv szerint 50 darab vicces, a kormányt parodizáló vagy a figyelmet társadalmi problémákra és korrupciós ügyekre irányító óriásplakát egyhavi kihelyezésére szándékoztak hárommillió forintot összegyűjteni közösségi gyűjtés keretében, ám a kampány népszerűsége messze meghaladta a várakozásokat: a tervezett összeg mindössze hét óra alatt összegyűlt, és néhány nap alatt több mint 33 millió forintot adtak össze magánszemélyek. Így végül az MKKP és a Vastagbőr 900 plakátot gyártatott le a kampány során.
Az Átlátszó.hu kikérte a kormány plakátkampányának költségeit, és kiderült, hogy míg a kormány plakátjai darabonként forintba kerültek, az MKKP plakátonként forintért gyártatta le plakátjait. Giró-Szász András kormányszóvivő korábban azt nyilatkozta, a kormány plakátkampánya kevesebbe került.Mi 35 ezret, a kormány 72 ezer forintot költött egy óriásplakátra
A 2016-os ellenkampány A párt a kormány kvótanépszavazási kezdeményezésére válaszul úgy döntött, hogy ellen-kampányt indít „Hülye kérdésre hülye válasz” jelszóval, amiben arra buzdítják a választópolgárokat, hogy jelöljék be mind az igen, mind a nem rubrikát, és ezzel adjanak le érvénytelen szavazatot. Erre a célra néhány hét alatt 28 millió forintot meghaladó összeget gyűjtöttek össze az interneten, ami meghaladja a baloldali ellenzéki pártok hasonló célra fordítható eszközeit. Ebből a pénzből nagyságrendileg 500 óriásplakátot, valamint százezer A4-es lapot ragasztottak ki országszerte.
A népszavazás végül érvénytelen lett az alacsony részvételi hajlandóság és a 6,2%-nyi (225 ezer) érvénytelen szavazat miatt.
A 2017-es ellenkampány A magyar kormány 2017 márciusában Állítsuk meg Brüsszelt! feliratú plakátokkal intenzív Európai Unió-ellenes propaganda kampányt indított. Válaszul a párt „Állítsuk meg az állítsuk meg Brüsszelt! – Nemzeti Hülyeségmegállítás 2017” jelmondattal ellenkampányt indított április elején.
A lebonyolításra meghirdetett közadakozásból egy nap alatt mintegy hétmillió forint gyűlt össze.
A 2017-es zuglói önkormányzati képviselőválasztás