Miska Glava (), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 57, közúton 73 km-re nyugat-északnyugatra, községközpontjától légvonalban 14, közúton 20 km-re délnyugatra, a Grmeč-hegység lejtőin, a Koprivnica-patak völgyében, és a környező dombvidéken, 250 – 350 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több kis településből áll. A település területén több mint 40 természetes forrás található. Van egy kis bánya, ahol úgynevezett „kék követ” termelnek ki, amelyet a múltban pincék készítésére használtak.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb636342Bosnyák10Horvát8720Jugoszláv360Egyéb42Összesen764364
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz, és Ljubia községhez tartozó településnek 65 háztartása és 89 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o. 1910-ben a településen 112 háztartást, 768 ortodox szerb, 1 muszlim és 42 katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 124 háztartása és 804 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. 1992 júliusában szerb fegyveresek Miska Glavában boszniai muszlim civileket tartottak fogva, ahonnan a ljubijai futball stadionba szállították át őket, ahol közülük többeket meggyilkoltak. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Kultúra Szokás, hogy Miklós-nap előestéjén a faluban összegyűjtenek egy öt fő jól éneklő fiatalembert és egy női ruhába öltözött fiatalembert. Ezeket bűbájosoknak hívják. A boszorkányok körbejárják a falut, és minden ház előtt jótékony dalokat énekelnek, hogy ajándékokat gyűjtsenek azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük van rá.
Oktatás A településen található a „Mladen Stojanović” Általános Iskola területi iskolája. Az iskola a Jugoszláv Királyság idején épült, és 1936-ban kezdte meg működését. Mivel az iskola kőből épült, és mint ilyen erődítményként is használható, a partizánok 1941-ben felgyújtották, hogy megakadályozzák az usztasák bejutását.
Sport A településen ma is aktív vadásztársaság működik.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Prijedor város hivatalos oldala Prijedor város információs portálja Prijedor24.com
Kategória:A Banja Luka-i régió települései