Köő Artúr (Bánffyhunyad, 1987. június 23.) erdélyi születésű magyar történész és tanár.
Életrajz és családi háttér Köő Artúr református lelkészi családban született harmadik fiúgyermekként. Édesapja, Köő László, református lelkipásztor, édesanyja, Köő Ágnes, óvodapedagógus és pedagógus. Gyermekkorát Magyarókerekén töltötte, elemi iskolai tanulmányait Erdélyben, a Kalotaszentkirályi Általános Iskolában (ma Ady Endre Általános Iskola) végezte, ahol román nyelvismeretre is szert tett. Jelenleg nős, két gyermek édesapja.
Tanulmányok és szakmai pályafutás 2006 és 2010 között felsőfokú tanulmányokat folytatott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Karán, ahol tanítói végzettséget szerzett. Az itt folyó munkák keretében, Donáth Péter ösztönzésére és támogatásával, 2009-ben kezdett kutatásokat a Lex Apponyi témájában. A tanítói oklevél megszerzése után tanulmányait a Pécsi Tudományegyetemen folytatta, ahol történelmet és pedagógiát hallgatott. 2015-ben történelemtanár és pedagógiatanár végzettséget szerzett. 2014 végén és 2015 elején jelent meg első kismonográfiája, amely Erdélyi adalékok a Lex Apponyihoz címet viseli. 2015-ben felvételt nyert a Károli Gáspár Református Egyetem Történettudományi Doktori Iskolájába, ahol 2018-ban abszolutóriumot szerzett. Több mint tízéves kutatómunka eredményeként 2023-ban summa cum laude minősítéssel védte meg doktori disszertációját, amely Román nemzetiségi oktatáspolitika a 20. század eleji Magyar Királyságban címmel jelent meg. A dolgozat Apponyi Albert 1907-es oktatásügyi törvényeinek (Lex Apponyi) erdélyi román nemzetiségi vonatkozásait és hatásait elemezte. 2019-ben csatlakozott a Magyarságkutató Intézethez, ahol pályafutását segédmunkatársként kezdte, később munkatársi pozícióban folytatta. 2024 nyarától novemberig a Trianon munkacsoport vezetőjeként tevékenykedett. Ugyanebben az évben, novemberben, tanársegédi kinevezést kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemeskürty István Tanárképző Karán.
2010 óta aktívan részt vesz a pedagógusi pályán, amelyet általános iskolai tanárként kezdett, majd gimnáziumi oktatóként folytatott. Jelenleg a Benkő István Református Általános Iskola és Gimnáziumban tanít történelmet. Rendszeresen publikál tudományos folyóiratokban, és gyakran szerepel történelmi témájú televíziós műsorok meghívott vendégeként. Írásai történelmi témákban jelennek meg a Hungarian Conservative online és nyomtatott kiadásában is. Tárgyalóképes szinten beszél románul és angolul.
Kutatási területek Kutatási területei a dualizmus kori Magyarország története, a 19–20. századi román–magyar kapcsolatok, a dualizmus nemzetiségi oktatáspolitikája, különös tekintettel a „Lex Apponyi” erdélyi román vonatkozásaira, valamint a Román Királyság története annak megalakulásától megszűnéséig.
Díjak és elismerések
A Hebe Kft. díjazottja, 2016-ban az év történelemtanára.
Főbb művek
„Románia, az egyetlen ország, mely elfoglalta ellenségének fővárosát”: Budapest 1919-es megszállása napjaink román történetírásának tükrében. In: Miklós Péter; Vizi László Tamás (szerk.): Összeomlás, Terror, Trianon: Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Trianon Centenáriumi Emlékbizottsága által rendezett konferenciák előadásai. Budapest–Székesfehérvár: Ráció Kiadó, 2022. 253–261. o. A százéves trianoni békediktátum születése (társszerkesztő: Vizi László Tamás). Budapest: Magyarságkutató Intézet, 2021. 241 o. ISBN: 978-615-6117-36-6. A trianoni békediktátum aláírásának, valamint becikkelyezésének napja négy jelentős, korabeli magyar sajtótermék hasábjain. In: Hermann Róbert; Ligeti Dávid (szerk.): 1920 Kényszerpályán: A trianoni békediktátum ratifikálása. (Sorsfordító évek 3.) Budapest: Országház Könyvkiadó, 2021. 67–88. o. Utolsó esély: A Lex Apponyi a Tisza István-féle magyar–román közeledési kísérlet tükrében. Hitel: Független Irodalmi Társadalmi Kritikai Lap, 33. évf. 1. sz. (2020), 79–107. o. A bukaresti kiállítás, ahogy egy karánsebesi román tanítójelölt látta: Pavel Jumanca visszaemlékezése az 1906-os rendezvényre. In: Berta Péter; Vizi László Tamás (szerk.): A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2019. Budapest: Magyarságkutató Intézet, 2020. 343–364. o. Apponyi Albert oktatásügyi törvényeinek külföldi lejáratása Trianon után: Constantin Angelescu és a Lex Apponyi. Hitel: Független Irodalmi Társadalmi Kritikai Lap, 33. évf. 11. sz. (2020), 91–105. o. Oktatás és nacionalizmus a XIX–XX. század fordulóján a Magyar és a Román Királyságban: A „Lex Apponyi” (1907:XXVII. tc.) és a Spiru Haret-féle oktatásügyi törvények. Valóság: Társadalomtudományi Közlöny, 62. évf. 1. sz. (2019), 31–45. o. „Nagy-Románia a tantermekben”: A román-magyar viszony a Lex Apponyi árnyékában Trianon előtt. 2025, Budapest, Patrióták kiadó, ISBN: 978-615-8214-57-5
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar történelemtanárok Kategória:Romániai magyar történészek Kategória:Bánffyhunyadiak Kategória:1987-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók