bélyeg|Az olasz fasiszták által 1942-ben kivégzett szlovén partizánok emléktáblája a bistrai karthauzi kolostor falán Bistra település Szlovénia központi részén, a Ljubljanai-mocsárvidék délnyugati szélén, Vrhnika község területén fekszik, a Vrhnika és Borovnica közötti út mentén. Néhány tucat lakója Verd helyi közösségéhez tartozik. A falu felett magasodik a Javorč-domb (605 m), amelynek lejtőjén halad el a Ljubljanából délnyugatra, a tengerpart felé vezető vasút és az autópálya.
A hely története elválaszthatatlanul összefügg a 13. századból származó, helyenként várnak illetve kastélynak is nevezett bistrai kolostorral, amely 1782-ig a karthauzi rend intézménye volt. A település nevét a Bistra patakról kapta, amely a Ljubljanica egyik mellékvize, és itt ered több karsztforrásból. A középkorban a kolostort és a környező területet a közeli Borovnicáról nevezték el, levéltári dokumentumokban pedig „Vrauniz” néven és ennek a névnek olyan változataival említik, mint „Vroniz”, „Wrevnitz” stb. A kastélyban ma Szlovénia Műszaki Múzeuma és egy fogadó kapott helyet.
A település neves szülöttje Ivan Jager (1871–1959) építész és városrendező.
Történelem A karthauzi rend a 14. században élte fénykorát, amikor birtokai voltak egész Krajnában és a szomszédos területeken, főként Cerknicától délre. A megerősített kolostor kétszer is leégett a század végén, amit Valvasor is megemlít a területről szóló beszámolójában. A következő évszázadokban az intézmény lassan hanyatlásnak indult. Ez idő alatt a kolostort többször újjáépítették és barokkizálták. Innen származik Hippói Szent Ágoston Isten városáról című művének illusztrált kézirata, Nikolaj szerzetes műve, amely ma a ljubljanai Nemzeti és Egyetemi Könyvtár gyűjteményében található.
Valvasor szerint Bistrát 1670-ben erős földrengés sújtotta, majd száz évvel később (1773) a kolostorépület ismét leégett. Röviddel a felújítás után, 1782-ben II. József császár feloszlatta a karthauzi rendet. A kolostor mellett áll egy Szent Józsefnek szentelt kápolna, amelyben a kolostortemplom 1808-as lebontása után vallási szertartásokat végeztek.
A 19. században az épület Vrhnika, Polhov Gradec és Borovnica megyei ispánságának és bíróságának adott otthont. 1826-ban Franc Galle kereskedő és gyáros vásárolta meg, és birtokának székhelyévé alakította át. Utódai tovább rendezték és modernizálták a komplexumot a második világháborúig, amely után az akkori tulajdonos, Bruno Galle a németek támogatójaként elmenekült Szlovéniából, ezt követően államosították a birtokot. Ebből az időszakból számos műszaki örökségi tárgyat őriztek meg Bistrában és a szomszédos Dol pri Borovnici településen is, például különféle fűrészmalmok, sőt egy kis vízerőmű berendezéseit is.
1947-ben megalapították a Szlovén Népköztársaság Erdészeti és Faipari Intézetét, amely a kastélyban kapott helyet. 1951-ben ezt egyesítették az újonnan létrehozott Szlovénia Műszaki Múzeuma intézményével.
Jegyzetek
Fordítás
Források
Kategória:Szlovénia települései